Folytassuk ismét az olvasást, és tartsuk észben az igéket, mert rövidesen visszatérünk rájuk. „És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?” Tehát milyen egyezsége lehet Krisztusnak...? Itt az Egyházat nevezi „Krisztus”-nak. Tudod, hogy mi vagyunk Krisztus? Mert Ő a Fej, és mi a Test vagyunk. A te fejed is ugyanarra a névre hallgat, mint amire a tested többi része, ugye? Az Egyház Krisztus; mi Krisztus Teste vagyunk. Gondolkozz ezen egy percig, és hagyd, hogy beléd ivódjon ez az igazság. Őrizz meg mindent az elmédben, hogy ezek az igék átvezessenek a következő két lépéshez. Ez volt tehát a harmadik lépés, és mindjárt megismerjük a negyediket és az ötödiket is, amelyek tulajdonképpen egymás sarkát fogják. A negyedik tény, amelyet tudnunk kell az, hogy valóságos igazságunk van Krisztusban. Nézzünk meg több erre vonatkozó igerészt, először a Róma 3,23-26-ot: „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül, Megigazulván ingyen az Ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, Kit az Isten eleve elrendelt engesztelő áldozatul, hit által, az Ő vérében, hogy megmutassa az Ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt, Az Isten hosszútűrésénél fogva, az Ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz [igazságos] legyen Ő és megigazítsa azt, aki a Jézus hitéből való.” Ugyanaz a görög szó, amelyet itt „igaz”-nak fordítanak, fordítható „igazságosának is. A magyarázó bibliafordításban is ez áll: „...hogy Ő igaz legyen, hogy Ő igazságos legyen.” A két kifejezés tehát felcserélhető. Mit jelent ez az igevers? Azt, hogy Isten Jézus által kinyilvánította az Ő isteni igazságát, hogy Isten maga igaz, és Ő a mi igazságunk, a mi megigazulásunk. Tehát Ő annak az igazsága, aki hisz Jézusban. Ez nem elmélet, ez tény!
Visszatérve a Róma 5,17-hez: „Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodik a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, akik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesülnek [akik elfogadták a kegyelem bővölködését és a megigazulás ajándékát].” Legtöbb ember azt hiszi, hogy a megigazultság olyan eredmény, amelyet úgy érhet el, ha megfelelően él; ez azonban tévedés. A megigazulás igazságot, igaz állapotot jelent, és ez ajándék. Ha nem érted, olvasd el ismét a Róma 5,17-et és mélyülj el benne. Az ajándék olyan természetű dolog, amelyet elfogadhatok most, ebben a pillanatban is; a „gyümölcs” pedig egy bizonyos szellem-i fejlődés eredménye. Ha a megigazulás gyümölcs lenne, akkor az igében szószerint „megigazultság gyümölcse” állna. Ez esetben neked fejlődnöd kellene ahhoz, hogy elérd. De az ige itt a megigazulás (vagy igazságosság) ajándékáról beszél. Isten minden egyes szeretett gyermekének ugyanaz az igazsága és státusza van Istennél. Ő nem szereti egyiket sem jobban a másiknál, és nem hallgatja meg egyik imáját sem jobban, mint a másikét. Ha pedig ezt tudod, akkor az imáid eredményt fognak hozni.
Sok ember küszködik azzal, hogy önmagát kárhoztatja, és engedi, hogy az ellenség kirabolja. Tudják, hogy imájuk eredménytelen, és Isten nem hallgatja meg őket, de mivel olvasták a Jakab 5,16 második részét - „...igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése” - úgy vélik, ha találnának egy igaz embert, aki imádkozna értük, meghallgatná őket Isten. Ahelyett, hogy tanulmányoznák az Igét, és rájönnének a problémájuk valóságos megoldására, éveken át kétségbeesetten keresik az igaz embereket, hogy imádkozzanak értük. De hála Istennek a Róma 3,26-ért: „Az Isten hosszútűrésénél fogva, az Ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, aki a Jézus hitéből való.” Isten maga lett az én igazságom. Isten, az Atya lett a mi igazságunk, amikor megosztotta velünk az Ő természetét, az örök életet az újjászületésben. Jézus lett az igazságunk, abban a pillanatban, amikor elfogadtuk Őt mint Megváltónkat, és megvallottuk mint Urat. így lett a mi pártfogónk, Urunk, fejünk; a mi valóságos életünk.
