2012. március 2., péntek

Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 8.

Ebben a részben megismerkedünk a harmadik lépéssel, és rögtön szeretnék néhány megjegyzést tenni és néhány igét mutatni. Lapozzunk a 2 Korinthus 6,14-hez: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak [igazságtalanságnak]? Vagy mi közössége a vilá­gosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi kö­ze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az a élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondta: Lakozom bennük és közöttük járok; és leszek nékik Istenük és ők én népem lesznek.”

Sokan olvassák ezt az igét, de csak azt értik belőle, hogy itt a világból való ki­szakadásról van szó, és ezért gyorsan ki is szakadnak abból. Pedig különbség van a szeparáció, azaz az elválasztottság; és a szegregáció, azaz az elszigetelt­ség között. Azt hiszik, hogy nekik nem lehet közük semmihez vagy senkihez a világban, még más keresztényekhez sem, ha nincs közöttük teljes egyetértés. Jézus azt mondta: „Ti vagytok a föld sója.”

Valaki egyszer megkért, hogy imádkozzam érte:

· A cégnél, ahol dolgozom - mondta - én vagyok az egyetlen keresztény. Kérlek imádkozz, hogy Isten hozzon ki onnan.

· Nem, dehogy! Megrothadjon ott minden, azért, mert te kilépsz? Maradj csak ott, te a föld sója vagy, és ha maradsz, sózod azt a helyet - válaszoltam.

Ti a világban éltek, de nem a világból vagytok. Néhány ember megpróbál ki­vonulni a világból, de te ne tedd ezt, mert ez nem bibliai.

Szeretném, ha észrevennétek, amiről ez az ige valójában beszél. A hívőt hívő­nek nevezi, a hitetlent pedig hitetlennek, és felteszi a kérdést, hogy vajon mi köze lehet az igazságnak az igazságtalansággal. A hívőt tehát igazságnak neve­zi, a hitetlent pedig igazságtalanságnak. Gondoltad-e már magadról, hogy te „igazság” vagy? Hívtad-e már magadat „igazság”-nak? Pedig a Biblia így be­szél rólad. Egyszer, amikor erről prédikáltam, egy hölgy azt mondta, hogy ő nem igazság.”Akkor vagy te hazudsz, vagy Isten - feleltem neki -, mivel Isten állítja, hogy az vagy, te pedig tagadod ezt.”

Ezért nem élvezhettük mi sem hosszú időn át Isten áldását és nem uralkodhat­tunk Jézus Krisztussal; mert ahelyett, hogy a Bibliában hittünk volna, szembe­helyezkedtünk vele. De ha te élvezni akarod a Biblia áldásait, akkor higgy is azokban. Menjünk tovább az olvasásban: „...mi közössége a világosságnak a sötétséggel?” (Remélem, nem bánod, hogy világosságnak nevezlek, hiszen a hívőt világosságnak nevezi az Ige.) Figyeljétek meg a szöveget: a hívőt hívő­nek nevezi, a hitetlent hitetlennek; a hívőt igazságnak, a hitetlent igazságtalan­ságnak vagy hamisságnak; a hívőt világosságnak, a hitetlent pedig sötétségnek. Én hívő vagyok, tehát igazságosság és világosság vagyok. Furcsa, hogy az em­berek nem bánják, ha világosságnak hívom őket, de ha igazságnak nevezem őket, akkor bizonytalankodni kezdenek. Azt gondolják, valami új tanítást al­kottam.