2017. június 15., csütörtök

Derek Prince - Próbaálló jellem 2.

A megpróbáltatás gyümölcse

Most nézzünk meg néhány nagyon egyszerű alapelvet, amellyel a kitartási képességünket növelhetjük.

„Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Aki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk; és dicsekedünk az Isten dicsőségének reménységében.” (Róm 5:1-2)

Előre örülünk annak, amit a jövő tartogat számunkra. Pál azonban hozzáteszi, ne csak annak örüljünk, amit a jövő fényében várunk, hanem annak is, amit a jelen kínál – még ha ezek különböznek is.

„Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, a békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet” (Róm 5:3-4)

A harmadik versben szereplő ’dicsekedünk’ szó a görög nyelv ’örül’, ’dicsekszik’, ’ujjong’ kifejezésének felel meg. De miért kellene ujjonganunk a megpróbáltatásban? Azért, amit a megpróbáltatás tesz. Az NIV bibliafordítás azt mondja: „A megpróbáltatás kitartást eredményez; a kitartás kipróbált jellemet; a kipróbált jellem reménységet.” A kitartás kipróbált jellemet hoz létre bennünk. A kitartó szív állja ki a próbát! Nézzük meg az ötödik verset:

„A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, ki adatott nékünk.”

Itt azt látjuk, hogy a szeretet jellem kérdése. Lényegében mi magunk formáljuk jellemünket.

Örülünk (dicsekszünk, büszkélkedünk vagy ujjongunk) a megpróbáltatásban, mert a megpróbáltatás az egyetlen, ami kitartást hoz létre. A kitartás pedig kipróbált jellemet eredményez. Ismerek olyanokat, akikkel együtt jártuk utunkat, nehézségek közt, ellentétek közt, tévedések és félreértések közt – még személyesen közöttünk is létrejöttek félreértések. De mára kipróbált jellemeknek látom őket. Tudom, hogy megbízhatok bennük. Árulások és törvénytelenségek közt tudni szeretném, kiben bízhatok!

Habár először is szeretnék biztos lenni abban, hogy bennem is bízhatnak. Jól tudom, hogy a hétköznapi nyomások kísértést jelentenek arra, hogy saját érdekeinket szolgáljuk. De én nagyon szégyellném, ha a nyomások miatt hűtlen vagy áruló lennék azokkal szemben, akik felé elkötelezett vagyok Krisztus testében. Nézzük meg a Kolosszéiaknak írt levél első fejezetét:

Azért mi is, amely naptól fogva [ezeket] hallottuk, nem szűnünk meg értetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az [Isten] akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben, hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és nevekedvén az Isten megismerésében. Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre [türelemre – KJV] örömmel. (Kol 1:9-11)

Hát nem csodálatos, hogy Isten be akar tölteni az akarata ismeretével, teljes bölcsességben és szellemi megértésben? Amikor Pál azt mondja, „hogy járjatok méltóan az Úrhoz”, jusson eszedbe, hogy ha Isten akaratának ismeretével vagyunk feltöltve, az meghatározza az életmódunkat. Még azt is meghatározza, ahogyan a sorsunkat kezeljük. Egy dolog a hosszútűrés, és egészen más az örömteli hosszútűrés. Utóbbihoz kitartás és erő kell. A türelem és a kitartás az erő jelei, nem a gyengeségé.

A Hébereknek írt levél egyik visszatérő témája a Krisztusba vetett hitben meghátrálás veszélye. Öt határozott szakasz szól a Hébereknek írt levélben a visszafordulás veszélyéről. Ezek a Szentírás legünnepélyesebb szavai. Az egyik kulcsszó, amit a Hébereknek írt levél kiemel, az a kifejezés, amit mi is vizsgálunk: a kitartás.

„Kívánjuk pedig, hogy közületek ki-ki ugyanazon buzgóságot tanúsítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen. Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.” (Zsid 6:11-12)

Hit és kitartás. Néhányan azt állítják, nincs másra szükséged Isten ígéreteinek elnyeréséhez, csak a hitre. De ez nem igaz. Hitre és kitartásra van szükséged. Mindkettőre.

„Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre [kitartásra – KJV] van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.” (Zsid 10:35-36)

A ’bizodalom’ szó azt jelenti, képes vagy szabadon szólni. Bátran tudsz beszélni Jézusról, és arról, amit már megtett érted, és amit még meg fog. Megtetted Isten akaratát, de még nem kaptad meg a megígérteket. Mire van még szükséged? Kitartásra. Attól a pillanattól kezdve, amikor megtetted Isten akaratát, és megkaptad az ígéreteket, ki kell tartanod addig, amíg ténylegesen meg is kapod a megígérteket. Néhányan ugyan megteszik Isten akaratát, és várják a megígérteket, de nem kitartóak. Aztán azt mondják, nem is teljesednek be. Nem is fognak, kitartás nélkül. Hitre és kitartásra van szükséged.

Fordította: Marton Katalin