Háború dúl benned egész életeden át aközött, aki voltál és aközött, akivé Jézus Krisztusban lettél. Pál, aki a legismertebb misszionárius volt a kereszténység történetében, és aki az újszövetség legnagyobb részének szerzője, szintén küzdött ezzel.
A Biblia ezt mondja a Róma 7,22-23-ban: "Teljes szívemből szeretem Isten törvényét. De van bennem egy másik erő, ami háborúban áll az elmémmel. Ez az erő a még mindig bennem lévő bűn rabszolgájává tesz."
Sajnálom, de azt kell mondjam, hogy ebben a harcban egész életünkön át viaskodnunk kell. Ha idősebbek leszünk, akkor is folytatni kell. Nem olvashatod eleget az Igét ahhoz, hogy a kísértéseket elűzd, és elbújni sem tudsz előlük.
Amíg a mennybe nem kerülsz, mindig csatázni fog ez a két természeted. Régóta vagyok hívő, de a régi természetem még mindig létezik. A régi természetem néha azt akarja, hogy büszke, kéjvágyó, önző, álnok, egyszóval igazi bűnös legyek.
A kérdés az, mit akarsz tenni ezzel kapcsolatban?
Az akaraterő nem fogja megoldani a problémád. Csak azért, mert meg akarsz változni és mindent megteszel azért, hogy megváltozz, nem jelenti azt, hogy meg is fogsz változni. Talán működni fog egy ideig, de egy idő után kifáradsz, és abbahagyod a küzdelmet.
Ha szellemben jársz, akkor az új természeted akarod követni, ami azt jelenti, hogy úgy döntesz, nem követed a régi természeted. Például, ha bujasággal vagy valamilyen testi vággyal küzdesz, de azonnal eltávolítod magad a kísértéstől, akkor a régi természetedet halálra éhezteted. Ha büszkeséggel küzdesz, emlékezz arra, hogy Istentől függsz, és így a régi természetedet elerőtleníted.
