2013. április 14., vasárnap

Kenneth E. Hagin - A nap címe


És lõn, mikor Õ imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az Õ tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni…
— LUKÁCS 11,1.

Valaki azt mondta: „Fontosabb, hogy az emberek megtanuljanak  imádkozni,  mint  hogy  egyetemi  oktatásban részesüljenek.”  Jól értsük meg, nem azt mondta, hogy az oktatás nem fontos. Hanem azt: imádkozni megtanulni — fontosabb.
Sajnálom azokat, akik nem tudnak imádkozni. Amikor válságba  kerülnek, mindössze  azzal  vannak  tisztában, hogyan kell szavakat kiejteni a szájukon — de pusztán az, hogy szavakat eregetünk a levegõbe, nem ima! Húsz percet szánni  rá  vasárnaponként,  hogy  szentbeszédet  tartsunk Istennek arról, hogy mivel tartozik az Õ gyülekezetének, az  nem  ima.  Az sem ima, amikor  a gyülekezetet  leckéztetjük imádság örve alatt.
A kereszténység, a gyakorlatát tekintve egy élõ vallás, amelynek  hívei kapcsolatban  vannak  az  élõ  Istennel,  aki meghallgatja  és  megválaszolja  imáikat.  Az  imádkozás pedig  nem  más,  mint  hogy  erõnket  egyesítve  az  Atya Istennel  —  bensõséges  közösségben  vagyunk  vele  — véghezvisszük az Õ akaratát itt a földön. Mindennél  fontosabb,  hogy  minden  keresztény  —
beleértve téged is — megtanuljon imádkozni!


Megvallás: Én kapcsolatban vagyok az élõ Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja az imáinkat. Bensõséges közösségben  vagyok  Istennel.  Egyesítem  erõmet  Õvele az Õ földi akaratának véghezvitelére.