2013. április 14., vasárnap
Kenneth E. Hagin - A nap címe
És lõn, mikor Õ imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az Õ tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni…
— LUKÁCS 11,1.
Valaki azt mondta: „Fontosabb, hogy az emberek megtanuljanak imádkozni, mint hogy egyetemi oktatásban részesüljenek.” Jól értsük meg, nem azt mondta, hogy az oktatás nem fontos. Hanem azt: imádkozni megtanulni — fontosabb.
Sajnálom azokat, akik nem tudnak imádkozni. Amikor válságba kerülnek, mindössze azzal vannak tisztában, hogyan kell szavakat kiejteni a szájukon — de pusztán az, hogy szavakat eregetünk a levegõbe, nem ima! Húsz percet szánni rá vasárnaponként, hogy szentbeszédet tartsunk Istennek arról, hogy mivel tartozik az Õ gyülekezetének, az nem ima. Az sem ima, amikor a gyülekezetet leckéztetjük imádság örve alatt.
A kereszténység, a gyakorlatát tekintve egy élõ vallás, amelynek hívei kapcsolatban vannak az élõ Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja imáikat. Az imádkozás pedig nem más, mint hogy erõnket egyesítve az Atya Istennel — bensõséges közösségben vagyunk vele — véghezvisszük az Õ akaratát itt a földön. Mindennél fontosabb, hogy minden keresztény —
beleértve téged is — megtanuljon imádkozni!
Megvallás: Én kapcsolatban vagyok az élõ Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja az imáinkat. Bensõséges közösségben vagyok Istennel. Egyesítem erõmet Õvele az Õ földi akaratának véghezvitelére.