Peter Horrobin - Hogyan lépnek be a démonok 3.

d)           Az ige azt mondja, hogy „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak” (2Kor 5:17). Ez vajon nem azt jelenti, hogy miután valaki keresztény lesz, akkor többé nem maradhatnak meg atyái bűneinek következményei?

A válasz egyszerre igen és nem.

Igen, abból a szempontból, hogy az Istentől való elidegenedettség régi korszaka elmúlt, mert az ember szelleme újjászületett Istentől. De abból a szempontból nem, hogy abban a pillanatban, amikor valaki keresztény lesz, akkor nem kap új testet és lelket a régi helyett. A múltban bekövetkezett sérülések következményei ilyenkor még mindig megvannak. Kizárólag a gyógyító és szabadító szolgálat tudja lerombolni az ellenség munkáját az ember életében, az üdvösség ajándékának elfogadása után. A helyreállás csak akkor kezdődhet meg, amikor valaki új teremtés lesz Krisztusban.

Ezenkívül az is elég, ha egy pillantást vetünk a lelkigondozói szoba bizonyítékaira és ha őszin­ték vagyunk azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik belépnek az ajtón. Újra meg újra lát­nunk kell az atyák bűneinek következményeit azokban az emberekben, akiket cse­cse­mő­ko­ruk­ban elhagytak a szüleik, vagy akinek az anyja prostituált volt, vagy akinek a nagyszülei be­le­ke­ve­redtek a boszorkányságba, vagy... Száz és száz különféle lehetőséget tudnék felsorolni lel­ki­gon­dozói tapasztalataink alapján.

Most pedig fel kell tennünk egy sokkal alapvetőbb kérdést. Miután elfogadtuk, hogy Isten az atyák vétkét megbünteti a fiakban: mindez hogyan működik?

Könnyen megérthetjük a gyermekek bántalmazásának testi, vagy annak szociális kö­vet­kez­mé­nyeit, ha valaki alkoholista vagy kábítószerfüggő szülők gyermekeként nő fel. De ha újból elolvassuk a 2Mózes 20:5-öt, akkor azt látjuk, hogy Isten megbünteti az atyák vétkét a fiakban a bálványimádás bűne esetén, vagyis ha nem az igaz és élő Istent imádják, hanem valami vagy valaki mást. Ennek a bűnnek a következményei már nem annyira nyilvánvalóak. Ha valaki felszínesen nézi ezt a kérdést, könnyen abba a kísértésbe eshet, hogy ezt mondja: hogyan lehet ennek bármilyen kö­vetkezménye a rosszindulatú Isten bosszúállásán kívül, aki örömét leli abban, hogy meg­bün­te­ti az embereket olyan dolgokért, amelyeket el sem követtek?

De valóban ilyen lenne Isten? Ha meg akarjuk ismerni Isten, az Atya jellemét, akkor meg kell néznünk, hogy Jézus milyen. Mert ő ezt mondta: „Aki látott engem, az látta az Atyát” (János 14:9). Jézusban nem látunk semmi rosszindulatot vagy bosszúvágyat. Ennek pont az ellenkezőjét látjuk benne. Egyértelmű tehát, hogy kell lennie valami más módnak, amelyen keresztül az atyák bűnei hatással vannak a gyermekekre.

Ezen a ponton be kell vezetnünk a démoni tevékenységek lehetőségét, mert az összes bálványimádás végeredményben a Sátán imádása a démonok imádásán keresztül. Démonok állnak minden hamis vallás és minden olyan tárgy, kapcsolat vagy tevékenység mögött, amelyek bálvánnyá válnak.

A Sátán utánzó, nem pedig teremtő. Ahhoz hasonlóan, hogy amikor valaki imádja az egy igaz és élő Istent, akkor Isten a Szent Szellem ereje által az ő népének dicséretei között lakozik (Zsoltárok 22:4), ha valaki hűséget fogad egy hamis istennek, akkor annak a gonosz szellemnek a befolyása alá kerül, amelyik a hamis isten mögött meghúzódik, és amely arra törekszik, hogy „imádóiban” lakozzon.

Az ilyen imádat tárgya nem látszik minden esetben egyértelműen bálványnak. Van nagyon sok tárgy, tevékenység (különösen a szexuális tevékenységek), kikapcsolódás, vagy akár kedvenc háziállat, amelyek bálványokká válhatnak a miatt a rajongás miatt, amellyel ezeket körülveszik. Amint Pál mondja a pénzről, hogy annak szeretete, nem maga a pénz okozza a problémákat (1Timóteus 6:10). Ugyanez igaz a szexualitásra is. A helytelen szexuális kapcsolatok utáni vágyakozás okozza a problémákat, nem pedig maga a szex, amely Istentől származó helyes és csodálatos ajándék.

A bálványimádás tehát (és a legtöbb bűn végeredményben a bálványimádás egy formája) jogot ad a démonoknak a belépésre. És miután a démon bejutott, kizárólag megtérés és szabadulás útján lehet tőle megszabadulni. Ezenkívül a démon nem korlátozza magát arra a személyre, aki vétkezett, hanem arra törekszik, hogy a generációs vonalon keresztül megfertőzze a következő nemzedékeket is. Az egyik generáció bűne a következő generációt is kiteszi a démonok támadásainak, és a gyermekek védtelenek lesznek velük szemben az ősök által elkövetett bűnnek a területén.

Ezért a generációs vonalon keresztül történő átadódás egész területe a szabadító szolgálat egyik fontos szempontja. Ezenkívül fennáll az átadódás lehetősége arra a személyre is, aki felé a démonizált személynek lelki kötődése van.

Ezzel tehát bevezettük mind az átadódás problémáját, mind pedig a lelki kötődések jelentőségét. Ezek nélkülözhetetlen kulcsok annak megértésében, hogyan lehet maradandóan megszabadulni a démonoktól. Ezzel a későbbiekben részletesebben fogunk foglalkozni.

A generációs démonizáltság esetében a következő nemzedékre történő átadódás megtörténhet a fogantatáskor, a szülő halálakor, vagy a két szélső időpont között bármikor, annak ellenére, hogy a jelek szerint a születés és a halál az átadódás legáltalánosabb pillanata.

Tehát az atyák által elkövetett bűnök természetes következményein kívül (például bántalmazás, nyomor, erőszak, nélkülözés) azt is meg kell látnunk, hogy létezik egy szellemi (démoni) dimenzió is, amelyet figyelembe kell vennünk, amikor a szükségben lévők felé szolgálunk. Ugyanis gyakran démonokkal van dolgunk, amelyek a családon belül öröklődtek, és most átokként nehezednek a jelenlegi és a későbbi nemzedékekre.

Még az orvosok is fel szokták tenni ezt a kérdést: „Nem volt ilyen betegsége az apjának vagy a nagyapjának?” Az orvosok tudják, hogy egyáltalán nem szokatlan, ha egy bizonyos egészségi probléma jellemző a generációs vonalra. Azt viszont már csak nagyon ritkán ismerik fel, hogy bizonyos esetekben a generációs démonizáltság következményeivel állnak szemben, nem egyszerűen egy testi állapottal, vagy valamilyen genetikus problémával.