Tom Marshall - A szellem és lélek kapcsolata 1.

Most kezdjük felismerni a különbséget a szellem és a lélek természete és működése között, nemcsak teológiailag, hanem a tapasztalatban is. A Zsidó levél egyik kulcsverse segít ebben.

"Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a léleknek és szellemnek megoszlásáig..."  (Zsidók 4:12.)

Más szóval, Isten élő Igéje a szellemünkhöz szól vagy úgy, hogy közvetlen be­le­ér­ző ismeretet ad, vagy lelkiismeretünkkel tesz bizonyságot, vagy visszajelzésként imá­dást vált ki belőlünk.

Most egy létfontosságú, de szinte teljesen felderítetlen területhez érünk: az ember szelleme és lelke közötti kapcsolathoz.

Világos, hogy ha az emberi szellemnek kell a személyiség vezető és irányító központjának lenni, akkor rendkívüli kapcsolatban kell lennie a lélekkel és a testtel. Továbbá, ha szellemünk a Szent Szellem lakhelye, fontos tudnunk, hogyan nyithatunk csatornákat, amelyeken át a Szent Szellem kegyelme és ereje kiáradhat szellemünkből a lélek és test szükséget látó területeire.

Először is, az emberi szellem minden működésének sajátosan kell kapcsolódnia a lélek egyik működéséhez. Így:

                ·      A szellemben kapott tudásnak kell irányítania az elme okfejtéseit.

                ·      A lelkiismeretnek kell irányítania és felügyelnie az akarat döntéseit; és,

                ·      A közösség működésének kell uralnia az érzelmeket.

            Másodszor, noha a Szent Szellem az emberi szellemben lakik, nem megy onnan to­vább az emberi akarat kívánsága és hozzájárulása nélkül. Ezért lehetséges meg­ol­ta­ni a Szellemet. Mondhatunk nemet Isten Szellemének és akkor bármilyen mindenható is Ő, éppúgy nem tolakszik be életünk zárt területeire, mint ahogy nem tör be a hi­tet­le­nek szívébe sem. Szellemünkben a Szent Szellem a Saját törvénye, a sebezhető    Sze­­retet törvénye szerint él. Őt meg lehet haragítani, szomorítani, vagy örven­­­deztetni; cselekedeteit akadályozhatjuk vagy felszabadíthatjuk viselkedésünkkel és Hozzá való viszonyulásunkkal.

Most vizsgáljuk meg azokat az alapelveket, amelyek szerint a szellem és lélek kapcsolódik egymáshoz! Így megérthetjük, mit jelent szellemből élni – és ezáltal a Szent Szellem erejéből élni.

SZELLEM, ELME ÉS HIT

Már láttuk, hogy amikor Isten szól hozzánk, közvetlenül, vagy Igéje által, ismeret éri el szellemünket. Ezt kinyilatkoztatott ismeretnek hívjuk.

"...A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek. Nékünk azonban az Isten kijelentette az Ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is." (1Korintus 2:9-10.)

Amikor ezt az ismeretet szellemünkben beleérző módon megkapjuk, létrejön a hit lehetősége. Az elmét a szellemmel a hit köti össze. Ezt mutatja alább a 20. ábra. Meg kell értenünk, mi a hit. Néha úgy képzeljük, mint Alice Csodaországban, hogy a hit az, amikor "három lehetetlen dolgot hiszünk reggeli előtt". A hit nem ugrás a sötétbe, nem is hit valamiben, amire nincs bizonyíték. A hit mindig eredményes, mert ismereten alapszik.

            

Mielőtt kereszténnyé lettem, gyakran azt gondoltam: "Hacsak ismerném, akkor tudnék hinni!" Miután keresztény lettem, azt gondoltam: "Tévedtem. Először hinni kell, aztán tudni." Ma már tudom, hogy valójában először volt igazam: először ismersz, aztán hiszel.

Azt azonban meg kell értenünk, hogy az az ismeret, melyen a hit nyugszik, a tudás egy különleges fajtája. Az a közvetlen, beleérző tudás, ismeret, ami Istentől jön a szellemünkbe. Okoskodó elménk bajban van az effajta ismerettel.

"Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Szellemének dolgait; mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy szellemileg ítéltetnek meg."  (1Korintus 2:14.)

Ezért, amikor isteni ismeret jön szellemünkbe, döntenünk kell, hogy bízunk-e ebben az ismeretben – ami a hit gyakorlása – vagy nem – ami a hitetlenség.

Amikor hit a válaszunk, a Szent Szellem ereje beszabadul szellemünkből elménkbe és azon túl is. Bizonyos értelemben nem a hit mennyisége az alapvető tényező. A hit lehet nagyon kicsi. Végül is, egy biztosíték vagy egy kapcsoló is nagyon kicsi, mégis nagyon fontos a kapcsolódásban betöltött feladata. Ezért mondja Jézus, hogy ha akkora hitünk van, "mint a mustármag", drámai eredményeket láthatunk.

            

Másrészt, látjuk, milyen súlyos dolog a hitetlenség. Nem csak egy elnézhető, minden keresztényt sújtó gyengeség, hanem a kinyilatkoztatási ismeret elutasítása, a Szent Szellem áramlásának áthatolhatatlan gátja életünkben. A Zsidó levél írója felhívja figyelmünket Izraelnek arra a nemzedékére, amely ígéretet kapott a Kánaán földjére való bemenetelre, mégis meghalt a pusztában. Az író figyelmeztet, hogy önmagában nem elég egy ígéretet megkapni.

"Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak; de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották."  (Zsidók 4:2.)

Ha hitetlenséggel elutasítjuk Isten Igéjét, noha az igaz, az sosem fog gyümöl­csöz­ni életünkben.