Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust. 25 És megtalálván Őt a tengeren túl, mondának Néki: Mester, mikor jöttél ide? 26 Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek Engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből és jóllaktatok. János 6:24-26
Jézus jóllakatta a sokaságot, mert szerette az embereket, és mert törődött velük. Amikor Jézus elment onnan, ahol az emberek voltak, a sokaság utánament, nem azért, mert szellemileg éhesek voltak vagy mert többet szerettek volna kapni a szolgálatából és a tanításából, egyszerűen csak enni akarak! Jézus megdorgálta őket testies gondolkodásukért. Sokan azért követik Jézust, mert kapni szeretnének Tőle - a vallást a pénz, a pozíció a tekintély, a kényelem, ill. a politikai szavazatok megszerzésre használják, azonban ezek teljesen önközpontú motivációk. Az igazi hívő egyszerűen azért követi Jézust, mert tudja, hogy Ő az igazság, az út és az élet! Mindannyiunknak időről-időre meg kell vizsgálnunk a szívünket. Azért követjük Jézust amit adni tud nekünk - illetve amit megkaphatunk Tőle -, vagy teljesen el vagyunk-e kötelezve Neki; még akkor is, ha ez sokba kerül nekünk, még a halálunkba is? Jézust szolgálni nagy árat követel.
Munkálkodjatok ne az eledelért, amely elvész, hanem az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az embernek Fia ád majd néktek; mert Őt az Atya pecsételte el, az Isten. 28 Mondának azért Néki. Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük? 29 Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek Abban, Akit Ő küldött. János 6:27-29
Jézus azt mondta az embereknek, hogy ne az anyagi dolgogért - és az élelemért - küzdjenek és dolgozzanak, amely elvész és elmúlik, hanem azoknak a dolgoknak a megszerzésére használják az erejüket, amelyek örökké fognak tartani. Jézus - Isten Igéje - a forrása annak az eledelnek, amely az örök életben is jelen lesz. Sok őszinte keresztény arra törekszik, hogy tessen Istennek és hogy munkájáért jutalmat kapjon, de nem tudják, hogyan kell ezt csinálni. A világ összes vallása a kérdésekre próbálja megtalálni a válaszokat. Jézus válasza egyszerű: higyj Abban, Akit Isten elküldött. Hinned kell, hogy Jézus Az, Akinek mondja Magát - hogy Ő a Messiás - a Krisztus - az élő Istennek Fia. Hinnünk kell abban, amit mondott és amit tett, és abban, Aki Ő valójában. Így tetszhetünk Istennek.
Mondának azért Néki: Micsoda jelt mutatsz tehát Te, hogy lássuk és higyjünk Néked? Mit művelsz? 31 A mi atyáink a mannát ették a pusztában; amint meg van írva. Mennyei kenyeret adott enniük. 32 Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az Én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 Mert az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá és életet ád a világnak.
35 Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; aki Hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz Bennem, meg nem szomjazik soha. János 6:30-35
Vannak olyanok, akik soha nem elégedettek azokkal a jelekkel, amelyeket Isten ad nekik. Mielőtt hinnének, mindig újabb jelet akarnak, és a jelek, amiket az Úr ad, soha nem elég jók. Mindig találnak kifogást kétségeikre, hitetlenségükre és engedetlenségükre. Jézus azt mondta a gazdag emberről, hogy a pokolba került. Könyörgött Ábrahámnak, hogy küldje el Lázárt, a koldust fitestvéreihez, hogy figyelmeztesse őket, hogy nehogy ők is arra a rettenetes gyötrelem helyére kerüljenek, de Ábrahám a következőt mondta: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halotta közül feltámad." (Lukács 16:31) Isten azt akarja, hogy bízzunk az Ő Igéjében, nemcsak azért, mert azt akarjuk hallani, hanem mert az az Ő Igéje. Az Úrnak nem az a szokása, hogy mindenféle mágikus trükkökkel szórakoztasson bennünket, hanem megmondja és megmutatja az igazságot. Hitben bíznunk kell Benne és engedelmeskednünk kell Neki!
A kenyerek és a halak megsokasításának csodája nem volt elég a hitetlen tömegnek, mert - ahogy ők állították -: "Még Mózes is jóllakatott bennünket mannával - mennyei kenyérrel! Te, Jézus, hogy tudod ezt felűlmúlni és bebizonyítani, hogy Te vagy az, akit követnünk és akiben hinnünk kell?" Jézus azt válaszolta, hogy Mózes nem az igazi mennyei kenyeret adta nekik; természetfölötti kenyeret adott nekik, ami csak a fizikai testüket táplálta, a szellemüket nem. Jézus a következőt mondta: "Én vagyok a Mennyei Kenyér; én vagyok az Élet Kenyere!" Majd az emberek így feleltek: "Mindig - mindenkor - adj nekünk ebből a kenyérből!" Még mindig az olyan kenyéren járt az eszük, amit szájukba és hasukba tehettek.
Jézus a következőt válaszolta nekik: "Én vagyok az Élet Kenyere. Aki Hozzám jő, nem lesz éhes többet, és aki hisz és bízik Bennem, az soha meg nem szomjazik." Az emberek természetes kenyeret esznek és ezzel csillapítják fizikai éhségüket és tartják fenn fizikai életüket. Szellemi éhséget csak a Jézus Krisztussal való megfelelő kapcsolattal elégíthetünk ki, és szellemi életet ugyancsak ezáltal tarthatunk fenn. A mennyei kenyeret nem bámulnunk kell, hanem valósággal meg kell ennünk. Be kell fogadnunk Isten Igéjét, be kell engednünk az Urat a szívünkbe és a mindennapi életünkbe.
