2013. február 12., kedd

Tom Marshall - A lelkiismeret és az akarat 3.

ENGEDELMESSÉG ÉS KÉPESSÉG

Most kezdjük látni, hogyan jelentik Isten parancsai az Ő képesítéseit is. Amikor mi gyenge emberi engedelmességünkkel felelünk az Ő parancsaira, akkor a Szent Szellem ereje átnyúlhat emberi akaratunkba úgy, hogy a leggyengébb akaratú kereszténynek is "mindenre van ereje a Krisztusban, a ki őt megerősíti" (Filippi 4:13.).
            
Olvassuk Isten olyan parancsait, hogy "Szentek legyetek, mert én szent vagyok", vagy "szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik titeket üldöznek" és így kiáltunk: "Ez lehetetlen!" Isten azonban nem adja alább mércéit azért, mert az ember elbukott. Ehelyett az emberbe költözik Szent Szelleme révén; és amikor az ember engedelmes, akkor a Szellem a gyenge emberi akarat mellé áll és felemeli azt, hogy képes legyen betölteni a Törvény igazságát.

"Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Szellem szerint."  (Róma 8:4.)

"Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből."  (Filippi 2:13.)

Így képesít Isten. Engedelmesség által fedezhetjük fel magunk is, hogy az Ő kegyelme elégséges nekünk is: "mert az erő erőtlenség által tökéletesedik" (2Korintus 12:9. szó szerinti fordítása).

ENGEDELMESSÉG ÉS TUDÁS

Amint mondtuk, a lelkiismeret és az akarat közötti kapcsolat döntő a Szellemben járás egész kérdésében. Az engedelmesség által nemcsak az Isten akaratának megcselekvéséhez szükséges erőt kapjuk, hanem Isten hangjának ismeretéhez is elengedhetetlen az engedelmesség. Az engedetlenség, mivel kizárja lelki életünkből a Szent Szellemet, leküzdhetetlen akadály az Isten meghallásában. Nagyon nehéznek találom hallani Isten hangját nem azért, mert Isten nem szól, hanem mert nem igazán akarom hallani, főleg amikor az engedetlenségemről beszél! Mondhatom, hogy hallani akarom Isten szavát, de valójában válogatok abban, mit akarok hallani. Ez pedig így nem működik. Ezért kapunk olyan nehezen vezetést, amikor engedetlenek vagyunk, vagy valami zavarja lelkiismeretünket. Nem arra utalok, hogy a vezetéssel kapcsolatos összes probléma engedetlenségből vagy meg nem vallott bűnből fakad. Távolról sem! Csak azt mondom, hogy az engedetlenség és a meg nem vallott bűn mindig gondot okoz a vezetés elvételében.
Ugyanez érvényes a szellemi megértésre. Jézus világossá tette, hogy en­ge­del­mes­ség révén ismerhetjük meg Istent.

"Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?"  (János 7:17.)

Láthatjuk, hogyan teremtette Isten az embert olyannak, hogy az isteni bölcsesség iránti fogékony engedelmességben élhessen anélkül, hogy az én és az emberi megítélés adta képességeit megtagadná, vagy figyelmen kívül hagyná.