2013. február 4., hétfő

Peter Horrobin - A lehetséges démoni jelenlét néhány megfigyelhető tünete 4.


8.         Érzelmi zavarok

Valamennyiünknek vannak érzelmei. Isten adta nekünk az érzelmeinket, hogy ki tudjuk fejezni azokat és hogy élvezni tudjuk az emberi élet minden területét. Az érzelmek kibillenhetnek az egyensúlyból és megsérülhetnek kapcsolatokon és az életkörülményeken keresztül. Vannak emberek, akiknek az érzelmi reagálása soha nem tűnik helyénvalónak. Vagy túlzottan kifejezik az érzelmeiket, ami nem felel meg a helyzetnek, vagy úgy viselkednek, mint akiknek nincsenek is érzelmeik.
Például van olyan ember, aki a szívét is kisírja olyan dolgok miatt, amelyeket mások teljesen érdektelennek tartanak, vagy pont ellenkezőleg: semmiféle trauma nem tudja őket megrázni. Jóllehet az ilyen érzelmi állapotnak elsősorban nem démoni tevékenység az oka, egyáltalán nem szokatlan, ha ilyenkor az ember érzelmeit démonok tartják kötelékeikben, amelyek a helyzetet kiváltó gyötrelem során léptek be az életébe.

9.         Menekülési hajlam

Amikor valaki elmenekül valami elől, nem mindig ő maga az, aki menekül! Az összejöveteleink során, amikor jelen van a Szent Szellem erőteljes kenete, gyakran megtörténik, hogy néhány ember nem képes bent maradni. Ameddig csak bírják, ott maradnak a helyükön, de egyszer csak úgy érzik, hogy ami ott van, az túl sok nekik, és valami elpattan bennünk. Felugranak és kirohannak. Ilyenkor általában nem az ember, hanem a benne lakó démonok akarnak el­me­ne­kül­ni, akik mindenáron a kezükben akarják tartani az irányítást, amikor az ember Isten erős kenete alá kerül.
Az érintett személy általában nincs tisztában azzal, hogy ilyenkor mi történik, és hatalmas megkönnyebbülést jelent a számára, amikor megtudja: lehetséges, hogy egy démoni erőktől származó idegen akarat miatt képtelen ott maradni az istentiszteleten. Voltak emberek, akik beszámoltak arról, hogy éveken keresztül küszködtek ezzel a jelenséggel, és fogalmuk sem volt, mi lehet ennek az oka. Másoknak az úrvacsorai szolgálat alatt vannak hasonló tapasztalataik. Azt érzik, hogy fizikailag képtelenek előremenni, hogy úrvacsorában részesüljenek, vagy a helyükön maradni, ha az adott gyülekezetben az a szokás, hogy mindenkihez odaviszik a kenyeret és a bort. Az úrvacsorával szemben tanúsított ilyen erős reakciók általában azt jelzik, hogy vagy az érintett személy, vagy az ősei közül valaki belekeveredett a varázslásba vagy a sátánizmusba.

Miközben a keresztény összejövetelekről való tényleges elmenekülés nagyon is megfogható, vannak a menekülésnek más formái is, amelyek mögött szintén nagyon erős démoni tevékenység húzódhat meg. Az ember elmenekülhet „önmagába”, vagy egy hobbiba, televíziónézésbe, szappanoperákba, könyvek olvasásába, csak hogy néhányat megnevezzünk. Ha egyszer belemerülnek választott menekülési formájukba, szinte immunissá válnak más emberek jelenlétére.
Az ilyen jellegű viselkedés nagyon gyakran egy súlyos kapcsolati válság bizonyítéka, amelyet még nem ismertek fel. Az érintett felek annyira lekötik magukat menekülésként választott tevékenységükkel, hogy ezzel sikerül mélyen eltemetniük a kapcsolatukban fellépett fájdalommal való szembenézés szükségességét. Ez a házassági problémák előli kitérés egyik klasszikus módja.

Ha felszínesen nézzük a kérdést, akkor még azt is mondhatjuk, hogy ez egyszerűen a kapcsolati problémák megoldásának kérdése. De ha egy házaspár úgy dönt, hogy csak egymás mellett élnek ahelyett, hogy Isten szerint való házastársi kapcsolatban élnének, akkor már eltávolodtak Isten tökéletes akaratától. A Sátán nagyon örül, ha azt látja, hogy a házassági kapcsolatokban nem valósul meg Isten akarata, vagy ha végül szét is esnek.
Ha a házastársak végül a szétválás mellett döntenek, akkor ezzel jogokat adnak a Sátánnak, és a démoni erők megerősítik a szétválást azáltal, hogy az egyik vagy mindkét partnert belehajszolják a saját menekülési tevékenységébe. Ha valamelyik fél megpróbálja rendezni a helyzetet, akkor nemcsak a saját és partnere fájdalmával áll szemben, hanem azokkal a démonokkal is szembekerül, amelyeknek az az érdekük, hogy a házaspárt véglegesen elválasszák egymástól.

Nagyon érdekes időről időre megfigyelni azt, hogy olyan emberek, akik a házassági kapcsolat szűk korlátai között így viselkednek, mennyire más emberré válnak más környezetben és más emberek társaságában. A jelek szerint a menekülési viselkedést rövid időre egy pillanat alatt elfújja a szél, ha lehetőség nyílik fájdalom nélküli kapcsolatokra. A Sátánnak nem áll érdekében, hogy az emberek átküzdjék magukat a nehézségeiken és gyógyulásban részesüljenek, ezért gondoskodik arról, hogy ezek az emberek jól érezzék magukat mások társaságában, amikor távol vannak a társuktól, majd amikor újból együtt vannak, akkor megint visszahúzódnak a saját csigaházukba.