17. Az érett kapcsolatok hiánya
Vannak emberek, akik rendkívül
nehéznek tartják az érett, felnőttekre jellemző kapcsolatok fenntartását.
Rendszeresen előfordul, hogy gyerekes módon viselkednek, és magukhoz hasonló
emberek közül választják ki a barátaikat, akik bizonyos mértékben gyermekkori
tapasztalataik csapdájában vergődnek.
Ennek a könyvnek nem célja, hogy
bármilyen mélységben is megvitassa azokat a problémákat, amelyekre bizonyos
emberek „a
belső gyermek felé végzett szolgálat” meghatározással
hivatkoznak. Amivel ekkor foglalkoznunk kell, az egy összetört személyiség. Ez
lehet a gyermekkori bántalmazások következménye. Ennek a különleges
szolgálatnak a megértése kívül esik ennek a könyvnek a témáján. Azt azonban le
kell itt szögeznünk, hogy mindaz, amit ezek az emberek átélnek, nem kitalált,
hanem valós problémák. A saját tapasztalataink szerint az ilyen helyzeteknek
mindig van egy démoni dimenziója, de nem lenne bölcs dolog szabadító
szolgálattal próbálkozni annak mélységes megértése nélkül, hogy mi volt az az
ok, ami eredetileg összetörte az érintett ember személyiségét, mert ellenkező
esetben csak még további sebeket ejthetünk a már amúgy is összetört emberek
lelkében.
Az éretlen kapcsolatoknak egy
másik dimenzióját az az ember jellemzi, aki mintha soha nem lenne valóságos.
Soha nem tudhatjuk, kihez beszélünk, vagy hogy valaha is megismertük-e annak az
embernek a valódi lényét. Az is előfordulhat, hogy más és más alkalmakkor
különféle hangon beszélnek. Ha a személyiség különféle oldalai jól kifejlődtek,
akkor általában összetett démoni erősségek lapulnak minden egyes megtévesztő
viselkedési minta mögött. Az ilyen emberek problémájának a gyökere általában
egy meglehetősen általános okban keresendő, mert vagy azért vette fel
megtévesztő viselkedését, hogy eltitkoljon valamit, vagy pedig azért, hogy
mások elvárásainak megfelelően tudjon viselkedni.
Ha egy gyermeket szülei csak
akkor tudnak elfogadni, ha egy bizonyos módon viselkedik, akkor ez nyomásként
nehezedik a gyermekre, amely valamilyen teljesítmény elérésére kényszeríti,
jóllehet a megkövetelt viselkedésmód nem áll összhangban az Istentől kapott
ajándékaival és személyiségével. Ha már egyszer kialakult egy viselkedésminta,
akkor nagyon könnyen megismétlődik ugyanaz a trükk a felnőtt élet különféle
helyzeteiben. A gyógyulás ebben az esetben is a múlt következményeiből való
gyógyulás és a jelenben megvalósuló szabadulás elegye.
18. Törvénykezés és szellemi kötelékek
Jézus a Bibliában olvasható
legkeményebb szavak egy részét a farizeusok számára tartogatta, akik korának
vallási vezetői voltak, és akik oda-vissza ismerték a törvényt. Fehérre meszelt
síroknak nevezte őket, amivel arra utalt, hogy az ő vallási életük is
ugyanilyen halott. Elárasztották az embereket a törvény apró részleteivel, de
szívük fényévnyi távolságra volt az Istennel ápolt tartalmas kapcsolattól.
A farizeusi szellem korántsem
halott, csak ma törvénykezésnek nevezzük. Ugyanaz a szellem hajtja a mai
törvénykező embereket, mint régen a farizeusokat. Pál ezt tömören így
fogalmazta meg: „a betű öl, de a
Szellem megelevenít” (2Korinthus 3:6).
Ugyanez a szellem az, amely a
vallásfelekezeti előírásokat Jézus úr volta fölé helyezi. Annak ellenére, hogy
a vallásfelekezeti vezetők talán nem is látják, hogy ezt teszik, ha leültetjük
egymással szemben két, egymástól radikálisan különböző vallásfelekezet
egyformán őszinte vezetőit, akkor ők hasonló meggyőződéssel egymással szöges
ellentétben álló dolgokat fognak állítani. Ilyenkor nem nehéz észrevenni, hogy
mindkét félnek nem lehet igaza! A Sátán nagyon szereti a megosztást, és ha
valamilyen törvénykező szellem követelményein keresztül sikerül
szembefordítania egymással a keresztényeket, akkor már sikerült is
elválasztania az egyházat a Szent Szellem által élt, erővel teli élettől.
Sok helyi gyülekezet a
hagyományok foglya. Ez a törvénykezés kötelékének egy másik megnyilvánulása.
„Mi mindig így
csináltuk a dolgokat, és nem áll szándékunkban változtatni ezen!”
Ez a hozzáállás az a kő, amelybe sok vállalkozó szellemű fiatal szolgáló
belebotlik, és amely miatt elveszíti jövőképét. A hagyományok átka gondoskodik
arról, hogy a valós szellemi élet szikrája, amely által Isten mindig új
dolgokat tesz, soha ne kaphasson lángra.
Amikor démonokkal foglalkozunk,
mindig emlékezetben kell tartanunk azt, hogy a démonok emberek csoportján
keresztül ugyanolyan könnyen tudnak tevékenykedni, mint egyetlen személyben és
személyen keresztül. Amikor a helyi gyülekezeti közösség ellenállást tapasztal,
mindig fel kell tenniük a kérdést: lehetnek-e saját múltjának olyan aspektusai,
amelyekből meg kell térni és amelyekkel le kell számolni. Lehetséges, hogy a
halál (a törvénykezés átka) szellemeivel kell megküzdeni, amelyeknek a gyülekezet
korábbi vezetőinek törvénykezése biztosított jogokat a közösségben.