Szembefordulás a fájdalmammal
Hadd mondjak el erről egy példát, ami az én életemben történt. Délután volt egy időpontom, így a lányommal délben elmentünk ebédelni.
Később, mikor már kint voltunk, megszomjaztam és jeges vizet akartam inni. Időnként szódavizet rendelek, de nem túl gyakran, mert a csapvizet szeretem. Néha bemegyünk a McDonald’s-ba vízért. Miután rengeteg pénzt költöttünk el a McDonald’s –ban kávékra és gyorsételekre, úgy érezzük ez rendben van így. Történetesen nem mi megyünk be, hanem Dave-et küldjük, mert ő nem bánja.
Nem tudom te hogy vagy vele, de én mindig furcsán érzem magam, ha be kell mennem egy étterembe és megkérdezni, hogy: „Elnézést, használhatom a mosdót?” vagy „Kérhetnék négy pohár vizet?”. Különösen ha nem ettem ott. Feltételezem azt gondolják, hogy igazán ostoba vagyok rendelés nélkül vizet kérni.
Mivel hoztam egy döntést, hogy akkor is megteszek dolgokat, ha félek és nem számít hogyan érzek, döntöttem, hogy többé ez nem fog fogva tartani. Felnőtt nő vagyok. Ha én a McDonald’s-ba akarok menni egy pohár vízért, akkor képesnek kell rá lennem.Ha ez az embereknek nem tetszik, gondoljanak amit akarnak. A reakciójuk nem hoz kellemetlen helyzetbe, mivel már döntöttem, hogy megteszem.
Összeszedtem magamat és kinyitottam a McDonald’s ajtaját.
Lelkem mélyén azt gondoltam: „Honnan tudnák, hogy csak most jöttem be egy kis vízért? Lehet azt gondolják, hogy már rég itt ülünk és eszünk, és csak még egy kis vízért jövök. De amint beléptem az ajtón, a hölgy aki a kiszolgálópultnál állt, egyenesen rám nézett. Akkor azt gondoltam magamban: ”Ennek lőttek. Most már tudja, hogy csak vízért jöttem be kintről.” Szóval tudod mit tettem? Megfordultam és elindultam a mosdó felé. Úgy döntöttem, hogy egy ideig a mosdóban maradok és aztán megyek a vizemért.
Lehet, hogy valaki más áll majd a kiszolgálópultnál.
Félúton azt gondoltam: ”Mit csinálsz? Menj és kérd el a vizet!” Megfordultam, lementem az előtérbe a kiszolgálópulthoz és azt mondtam: ”Két pohár vizet kérnék sok jéggel.” Miután a hölgy odaadta, megfordultam és ugyanazon az ajtón kisétáltam amin bejöttem. Olyan büszke voltam magamra. Győztem. Kértem egy pohár vizet a McDonald’sban! Legyőztem a félelmet.
Valójában nem magával az ötlettel küzdöttem, hogy kérjek egy pohár vizet. Egy régi fájdalom jött elő, amely újra azt mondta: „Mi van ha dühösek lesznek? Akkor mit teszel majd?” De tekintet nélkül arra, hogy mit gondoltam, vagy hogy hogyan éreztem magamat, úgy döntöttem visszasétálok a fájdalom kapuján.
Talán egy kicsit féltem és kissé remegtem is. Talán úgy éreztem, hogy a szívem gyorsabban ver mint máskor.De a Biblia nem mondja, hogy „Ne remegj”, nem mondja, hogy „Ne izzadj”, csak azt mondja”Ne félj”. Szóval magamra parancsoltam és visszafordultam a kapun.
Hogyan szabadulhatsz ki a fogságból?
Ahogy újra és újra megtettem azokat a dolgokat amelyektől féltem, egyre inkább szabaddá váltam. Ha a könnyű utat keresed, nem fogod megtalálni. Nincs más kiút, mint keresztül menni rajta. És hogy fogod megtenni? Félelemmel.
Ha arra az időre vársz az életedben, amikor már nem fogsz félelmet érzeni, akkor egészen Jézus visszajöveteléig várhatsz, mert a félelem mindig ott lesz, hogy megállítson.
Döntsd el időben, hogy mikor újra ez a helyzet áll elő, megteszed akármennyire is félsz.
Nézzük meg a Zsidókhoz írt levél 10: 35,38 verseket:
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.
Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
Az ige nem azt mondja “ha félelemet érez”. Számomra ez azt mondja: “Ha valaki visszahúzódik és meghátrál az előtte álló kihívástól.”
Isten azt mondta Józsuénak “Ne félj”, azt mondta Jeremiásnak “Ne félj”, Mózesen keresztül azt mondta az izraelitáknak”Ne félj”. Ezzel azt mondta, hogy a félelem jönni fog. Ha pedig jön, akkor lehet, hogy megrázkódsz, lehet, hogy megremegsz vagy izzadni kezdesz, a szíved erősebben ver majd, a térdeid pedig összekoccannak. Mindezek ellenére arra kérte őket, hogy helyezzék a bizalmukat Őbelé, higgyenek abban, hogy Ő velük van és ne fussanak el.