2017. május 26., péntek

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 25.

Ne készíts kis terveket

"Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával." Példabeszédek 24:3-4.

Remélem, van egy álom, egy terv a szívedben, ami sokkal nagyobb, mint az a valóság, amiben most élsz. Az Efézus 3:20. azt mondja, hogy Isten véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk. Ha azt mondjuk, hogy nem gondolunk semmire, nem reménykedünk semmi nagy dologban vagy nincs szükségünk semmire, csak becsapjuk magunkat. Nagyban kell gondolkodnunk, nagy dolgokra kell vágynunk és nagy dolgokat kell kérnünk.

Azt mondom, hogy inkább sokat kérek Istentől és annak a felét megkapom, mint kicsit kérjek, és csak annyit kapjak. De ne feledd, hogy nem vall bölcs gondolkodásra, ha csak nagyokat gondolsz, álmodsz vagy kérsz, de nem tudatosítod magadban, hogy a sikeres vállalkozást mindig bölcs tervezésnek kell megelőznie.

A jövőről szőtt álmok csak lehetőségek, nem eredmények; a lehetőség megvan bennük, de csak akkor vezetnek eredményre, ha megtesszük a magunkét.

Ha látsz egy huszonéves, aranyérmes olimpiai bajnok atlétát, tisztában vagy azzal, hogy hosszú éveken át dolgozott keményen az eredményért, míg a kortársai élték az életüket. Lehet, hogy nem volt annyi szórakozásban része, de kibontakoztatta a benne rejlő lehetőséget. Ezzel elért valamit, ami élete hátralevő részére örömöt és megelégedettséget jelent majd számára.

Sok ember akar gyors megoldást találni minden problémára. Csak olyan dolgokat akarnak csinálni, ami az adott pillanatban örömöt okoz nekik. Nem hajlandók beruházni a jövőbe.

Ne csak azért szállj be a versenybe, hogy ott legyél – úgy fuss, hogy elvedd a jutalmad. (I Korinthus 9:24-25)

Mindenkinek az életében ott az aranybánya, csak ki kell bányásznunk az aranyat. Légy hajlandó mélyre ásni, közben ne azzal foglalkozz, hogy mi a jó vagy kényelmes neked. Ha leásol a szellemed legmélyére, olyan erőre bukkansz, amiről nem is álmodtál.

Amikor Isten elhívott a szolgálatra, mindennél jobban szerettem volna betölteni ezt az elhívást. Azt se tudtam, hol fogjak neki a munkának, vagy hogyan fogom befejezni a feladatot. Ahogy Isten ötleteket adott nekem és ajtókat nyitott meg előttem a szolgálatomban, úgy léptem ki hitben. Minden alkalommal erőt, bölcsességet és képességet adott nekem ahhoz, hogy sikeres legyek. Olyan tartalékokra tettem szert, amelyek létezéséről korábban fogalmam sem volt, de Isten már tudta, mit helyezett belém valamikor réges-régen.

Ha ránézel egy feladatra, azt gondolod, nem vagy képes arra, hogy megoldd. Ez természetes reakció akkor, ha magunkra nézünk, nem Istenre.

Amikor az Úr elhívta Józsuét, hogy álljon Mózes helyére és vezesse Izrael népét az Ígéret Földjére, így szólt. „…amiképpen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled” (Józsué 1:5).

Ha Isten azt ígéri, velünk lesz, - akkor úgy lesz - és semmi másra nem lesz szükségünk. Az Ő ereje a mi erőtlenségünkben lesz teljessé. (2 Korinthus 12:9). Bármi hiányzik a testi emberből, a szellemi ember megkapja azt. A szellemből elvehetjük mindazt, ami kell nekünk.

Fordította: Berényi Irén