David Wilkerson - Már tanítóknak kellene lennünk 2.

Mózes ötödik könyvének 11 fejezetében Izrael népe a Jordán folyó partjánál áll, hogy az Ígéret földjére átkeljen.

Mielőtt Isten népe belépett volna Kánaán földjére, Mózes összehívta őket, hogy egy különleges üzenetet adjon át az Úrtól. Emlékezzetek, ez nem az a generáció volt, akiket engedetlenségük miatt halálra ítéltek a pusztában. Ez a generáció a hitetlenek leszármazottaiból állt. Amikor atyáik átkeltek a Vörös tengeren, ezek az emberek még fiatalok voltak csecsemőkortól húsz éves korig. Az ő gyerekeik alkották a harmadik generációt.

Mózes a figyelmeztetéseket a "középső generációnak" az alábbi szavakkal kezdte: "Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg és nem élték át - okulásul - az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját." (5Mózes 11:2)

Mózes tisztázta: "Az üzenet, amelyet mondok nektek, nem a gyerekeiteknek szól. Nem azokhoz szól, akik nem látták a csodákat, amelyeket ti igen. Nem azokhoz szól, akik nem élték át az Úr fegyelmezését. Nem a kipróbálatlanokhoz, akik nem tapasztalták meg Isten hatalmas erejét nehézségeik közepette."

“Az Úr azoknak szánja ezt az üzenetet, akiket komolyan megpróbált. Első kézből tapasztaltátok Isten fegyelmezését. Sok nehézségen átmentetek, nagy szabadításokat tapasztaltatok, láttátok Isten ígéreteinek beteljesedését." "Ti láttátok a saját szemetekkel az Úr hatalmas tetteit, amiket végbevitt." (11:7)

Miért akarta az Úr bevésni az Izraeliták középső generációjának eszébe ezt az üzenetet? Azért, mert a gyermekeik még soha nem látták, ahogy az Úr hatalmas dolgokat művel az ő életükben. A harmadik generáció egyszerűen nem ismerte úgy Istent, ahogy a szüleik. Az Úr tehát most ezt mondta a szülőknek:

“Nézzétek meg, hol vagytok most, az Ígéret Földjének szélén. Kémeitek azt jelentették, hogy óriási ellenség lakja a földet, hatalmas falakkal védve városait. Értitek már? A gyermekeitek előtt olyan harc áll, amelyet ti soha nem tapasztaltatok. Olyan kísértésekkel kell szembenézniük, amelyeket el sem tudtok képzelni. Hatalmas próbatételek állnak előttük. Ők nincsenek készen a harcra úgy, mint ti."

“A gyermekeiteknek tanítókra lesz szükségük, mert a hitük nem állta még ki a tűzpróbát. Ti lesztek a tanítóik. Röviden, az életetek és a hitetek állnak példaként az ő generációjuk számára. Mindemellett arra hívtalak el titeket, hogy minden elkövetkező generáció számára tanítók legyetek, bárki számára, akinek bizonytalan vagy megalapozatlan a hite."

“Véssétek szívetekbe, lelketekbe szavamat, kössétek őket jelül a kezetekre, legyenek ék a homlokotokon! Tanítsátok meg rájuk gyermekeiteket, beszélj róluk, ha otthon tartózkodsz és ha úton vagy, ha lefekszel és ha fölkelsz." (11:18-19).

Isten részletesen elmondta ennek a középső generációnak: "Íme, így hívlak el benneteket teljes idejű szolgálóimnak. Az a dolgotok, hogy mindig kitartóak legyetek, soha ne inogjon meg a belém vetett bizalmatok. Így a gyermekeitek meg fogják látni, hogy hatalmas kezem hogyan működik az életetekben. Bátorítani fogja őket az a békesség, ami bennetek lesz a nehézségek idején."

Most Isten mai népéhez szeretnék szólni, beleértve minden érett, Biblia-ismerő szolgálóját az Úrnak.

Gondolj mindarra, amit a mi generációnknak tanítottak. Az évek során mi, akik közelről ismerjük az Urat, sok csodát megtapasztaltunk. Áldást kaptunk amikor kimentett a kísértésekből és a nehézségekből.

Évtizedről évtizedre hűségesnek bizonyult Isten a zord körülmények között is. Úgy ismertük őt, mint erőnk forrását. Olyan sokszor megérintett Krisztus gyógyító keze. Minden helyzetben megismertük Isten Szellemének vigasztalását és vezetését. Nagy a tudásunk Isten drága ígéreteiről, mert láttuk, ahogy hűségesen betölti őket az évek során.

Látjátok, hogy miért mondom mindezt? Igen szeretteim, már tanítóknak kellene lennünk!

Igen, a tény az, hogy prédikációink és tapasztalataink nem érintették meg az utánunk következő fiatal generációt. Ezek a fiatalok nem lettek felvértezve Isten Igéjének szépségével, mert nem hallották azt tisztán prédikálni. Ehelyett legtöbbször elrángatták őket gyülekezetbe, hogy egy csomó ember-központú tevékenységben és szórakozásban vegyenek részt. Amikor ott voltak, csak azt az egyszerűsített evangéliumot hallották, ami nem jár elköteleződéssel. És ez a könnyű üzenet teljesen félrevezette őket.

Tudom, hogy van néhány olyan gyülekezet, akik jelentős számban elérik a fiatalokat. De egészében véve a következő generáció nem ismeri, látta vagy tapasztalta meg Isten csodatévő erejét. Mondjátok meg, kihez fordulhatnának? Számomra az ő állapotukat a Wall Street Journal egyik főcíme ábrázolja: "A világ elvesztette minden hitelét."

Ézsaiás próféta beszélt egy eljövendő napról, amikor a világ számára "szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr" (Ézsaiás 30:20) Ézsaiás előre jelezte, hogy a szűk esztendők és nehézségek közepette egy kiáltás hallatszik majd. Amikor Isten meghallja ezt a kiáltást: "Bizonyosan megkegyelmez az Úr, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked." (30:19)

Milyen hatalmas ígéret: Amikor Isten meghallja, hogy népe a szűkölködés alatt hozzá kiált, válaszol neki. Hogyan?

“És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat. Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!" (30:20-21)

Értitek, hogy mit mond Ézsaiás? A nehézségek idején egy kiáltás száll fel a mennybe. Ahogy eléri Isten fülét, az addig láthatatlan, ismeretlen tanítók seregét küldi el, hogy irányt mutassanak nekünk. Ezek a szolgálók a legnehezebb időkben növekednek fel, amikor nagy a káosz és a szenvedés, a félelem és rettegés, amikor minden elviselhetetlennek tűnik. Az az a pillanat, amikor Isten népének a leginkább szüksége van a tanítókra.