Jób könyve 4.

1. Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta: 2.Vajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja? 3. Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél; 4. a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál. 5. Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél? 6. Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága! 7. Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek? 8. A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is; 9. Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek. 10. Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek. 11. Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek. 12. De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle. 13. Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre: 14. rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette. 15. S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála. 16. Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok: 17. Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi? 18. Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot; 19. hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál. 20. Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre. 21. Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)