Ezenfelül az is megtörténhet, hogy újból megbízzam valakiben, akiben elveszítettem a bizalmamat. Lehetséges az, hogy ismét átengedjem neki az események kimenetelének irányítását, mivel megint megbízom benne. A Kereszt a hitnek is a legvégső cselekedete. Jézus elment az emberi bizalom legtávolabbi határáig. “Atyám, a te kezedbe teszem az én szellememet” kiáltott fel, majd belépett az isteni igazságszolgáltatás sötétségébe. Kiengedte kezéből sorsának irányítását, és átadta azt az Atyának. Nem készített terveket az előre nem látható helyzetekre.
Azt a hitet, amellyel Krisztusban bízunk, Krisztustól kapjuk, mint ahogyan az a szeretet is Tőle származik, mellyel szeretjük Őt. Ezért mondja Pál apostol: “Amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta érettem” (Galácia 2: 20).
A Keresztben elegendő hit van ahhoz, hogy azok, akik a múltban kudarcot vallottak, megbízhatóvá váljanak. Péter és a többi tanítvány a bizonyíték erre. Újból megbízott bennük a bizalommal teljes Krisztus. Ez alkalommal sem készített alternatív terveket, hanem új hittel és új megbízhatósággal ajándékozta meg őket.
Ennek is szemtanúja voltam. Láttam, hogyan foglalja el a gyanakvás helyét mindkét oldalon a szilárd bizalom. Képtelen vagyok eldönteni, melyik a legnagyobb csoda: amikor Isten egy tisztátalan embert megtisztít, amikor egy erőszakos embert átformál gyengéddé, amikor az iszákosból józan életű lesz, vagy az, amikor egy tisztességtelen ember becsületessé válik. Talán az utolsó a legnehezebb, de erre is sok példát láttam.
A helyreállított tisztelet
Kizárólag a Kereszt által tisztelhetek valakit, akit korábban nem tiszteltem, mivel nem értettem őt, vagy tetteit. Most már rendelkezhetem a szükséges empátiával és nyitottsággal ahhoz, hogy beleképzeljem magam az ő helyzetébe, és az ő szemével lássam a világot.
A tisztelet vagy megbecsülés valamilyen értéknek a felismerése, az érték pedig mint már láttuk mindig tulajdonított érték. A létező legnagyobb tiszteletet a Fiú tanúsította az Atya iránt.
“Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.”
“Most az én lelkem háborog, és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!”
Jézus tiszteletének is a Kereszt a forrása.
“Azt azonban látjuk, hogy Jézus, aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.”
De a Golgota ugyanakkor a legnagyobb érték is, amit Isten tulajdonít a világnak. “Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek.” A legnagyobb érték, amit Pál tulajdonított embereknek, a Kereszt tényéből származott. “A te... atyádfia, akiért Krisztus meghalt.” Így a Kereszt helyre tudja állítani a régen elveszett tiszteletet, képessé tesz minket arra, hogy szétválasszuk egymástól a személyt és viselkedését, felismerjük és megerősítsük annak az embernek a belső értékét, és olyan tiszteletet és méltóságot tulajdonítsunk neki, amekkorát megérdemel. A Kereszt olyan mértékben meg tudja változtatni szemléletünket, hogy ennek a változásnak az eredményeként önmagukért fogjuk értékesnek látni embertársainkat, és nem azért, mert egy célunk megvalósításának eszközei lehetnek. Iszonyodni fogunk a másokon való uralkodástól és a manipulálástól, és olyan módon fogunk viszonyulni a szükségben lévő, a gyenge vagy a hátrányos helyzetű emberekhez, ami mély tiszteletben tartja emberi voltukat.
Kizárólag a Kereszt által tisztelhetek valakit, akit korábban nem tiszteltem, mivel nem értettem őt, vagy tetteit. Most már rendelkezhetem a szükséges empátiával és nyitottsággal ahhoz, hogy beleképzeljem magam az ő helyzetébe, és az ő szemével lássam a világot.
A tisztelet vagy megbecsülés valamilyen értéknek a felismerése, az érték pedig mint már láttuk mindig tulajdonított érték. A létező legnagyobb tiszteletet a Fiú tanúsította az Atya iránt.
“Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.”
“Most az én lelkem háborog, és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!”
Jézus tiszteletének is a Kereszt a forrása.
“Azt azonban látjuk, hogy Jézus, aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.”
De a Golgota ugyanakkor a legnagyobb érték is, amit Isten tulajdonít a világnak. “Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek.” A legnagyobb érték, amit Pál tulajdonított embereknek, a Kereszt tényéből származott. “A te... atyádfia, akiért Krisztus meghalt.” Így a Kereszt helyre tudja állítani a régen elveszett tiszteletet, képessé tesz minket arra, hogy szétválasszuk egymástól a személyt és viselkedését, felismerjük és megerősítsük annak az embernek a belső értékét, és olyan tiszteletet és méltóságot tulajdonítsunk neki, amekkorát megérdemel. A Kereszt olyan mértékben meg tudja változtatni szemléletünket, hogy ennek a változásnak az eredményeként önmagukért fogjuk értékesnek látni embertársainkat, és nem azért, mert egy célunk megvalósításának eszközei lehetnek. Iszonyodni fogunk a másokon való uralkodástól és a manipulálástól, és olyan módon fogunk viszonyulni a szükségben lévő, a gyenge vagy a hátrányos helyzetű emberekhez, ami mély tiszteletben tartja emberi voltukat.
A megértés újraéledése
És végül: a Kereszt mutatja be a legteljesebb módon Isten természetét és jellemét. Ezáltal teszi magát Isten teljesen nyilvánvalóvá. Az a gyanúm, hogy az eljövendő korokban semmi újat nem tudhatunk meg Isten jelleméről, ami ezt az ismeretet meghaladná. Minden körülmény, minden kérdés és minden okoskodás végül meghajol ez előtt a kijelentés előtt. Jóbhoz hasonlóan időnként mi is így kiáltunk fel: “Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!”
A kölcsönös megértés önmagunk kölcsönös leleplezésének függvénye, de a Keresztben rejlő kegyelem bátorít fel és tesz minket képessé a közöttünk emelkedő falak lerontására, hogy ezáltal megmutathassuk egymásnak valódi énünket. A Keresztből kegyelem és gyengédség árad. Segítségével létre tudom hozni az elfogadásnak azt a légkörét, amely megadja neked a szükséges bátorságot ahhoz, hogy elhajítsd védelmi eszközeidet, és megmutasd nekem magadat. Olyan hatalmas erő rejlik a Keresztben, hogy amikor szembe kell néznünk annak a bukott világnak minden tragédiájával, nyomorúságával, fájdalmával és gonoszságával, amelyben most élünk, akkor keményen belekapaszkodhatunk az Isten kegyelméről és hűségéről tett kijelentésébe. Minden rossz ellenére is tudjuk, hogy Isten igazságos és jó, és megmarad bennünk az a meggyőződés, hogy az Ő gondviselését végtelen szeretete motiválja, és végéremehetetlen bölcsessége irányítja. Ha a Kereszt el tudja ezt érni bennünk, akkor arra is alkalmassá tehet minket, hogy elkezdjük egymást megérteni, dacára minden kommunikációs és magatartásbeli akadálynak, ami megpróbálja utunkat állni.
És végül: a Kereszt mutatja be a legteljesebb módon Isten természetét és jellemét. Ezáltal teszi magát Isten teljesen nyilvánvalóvá. Az a gyanúm, hogy az eljövendő korokban semmi újat nem tudhatunk meg Isten jelleméről, ami ezt az ismeretet meghaladná. Minden körülmény, minden kérdés és minden okoskodás végül meghajol ez előtt a kijelentés előtt. Jóbhoz hasonlóan időnként mi is így kiáltunk fel: “Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!”
A kölcsönös megértés önmagunk kölcsönös leleplezésének függvénye, de a Keresztben rejlő kegyelem bátorít fel és tesz minket képessé a közöttünk emelkedő falak lerontására, hogy ezáltal megmutathassuk egymásnak valódi énünket. A Keresztből kegyelem és gyengédség árad. Segítségével létre tudom hozni az elfogadásnak azt a légkörét, amely megadja neked a szükséges bátorságot ahhoz, hogy elhajítsd védelmi eszközeidet, és megmutasd nekem magadat. Olyan hatalmas erő rejlik a Keresztben, hogy amikor szembe kell néznünk annak a bukott világnak minden tragédiájával, nyomorúságával, fájdalmával és gonoszságával, amelyben most élünk, akkor keményen belekapaszkodhatunk az Isten kegyelméről és hűségéről tett kijelentésébe. Minden rossz ellenére is tudjuk, hogy Isten igazságos és jó, és megmarad bennünk az a meggyőződés, hogy az Ő gondviselését végtelen szeretete motiválja, és végéremehetetlen bölcsessége irányítja. Ha a Kereszt el tudja ezt érni bennünk, akkor arra is alkalmassá tehet minket, hogy elkezdjük egymást megérteni, dacára minden kommunikációs és magatartásbeli akadálynak, ami megpróbálja utunkat állni.
