Csak a kegyelem működik
A második fontos szempont, amit megértettem, az volt, hogy Isten a kegyelem talaján állva békül ki velünk. Évekkel ezelőtt gyülekezetem két tagja keserű ellenségeskedésben állt egymással. Végül elhatározták, hogy Jézus tanácsa szerint fognak eljárni, ami a Máté 18: 15-17-ben van megírva, mivel tudatában voltak annak, hogy rendezniük kell kapcsolatukat. Betű szerint követték az Ige utasítását: menj el egyedül a testvéredhez, ha nem hallgat rád, végy magad mellé két tanút, és ha még akkor sem engedelmeskedik, akkor mondd el a gyülekezetnek.
Mindez teljes zűrzavarba torkollott. Nekem úgy tűnt, hogy sokkal jobb lett volna, ha hozzá se fognak a dologhoz.
Néhány héttel később, miközben éppen egy összejövetelre tartottam, az autómban ülve a történteken töprengtem. Ezt mondtam: “Uram, ez a két ember hűségesen követte az utasításaidat, mégsem oldódott meg a problémájuk. Mit rontottak el?”
Ez volt az egyik olyan alkalom, amiről biztosan tudom, hogy az Úr szólt hozzám. Nagyon világosan ezt mondta: “Te ezt nem érted. Ez csak a kegyelem talaján működik.”
Hát persze! Ha azt mondom: “Én megtettem a fele utat, a másik fele a tiéd”, akkor az nem kegyelem, hanem törvény. Ha így szólok: “Megcsináltam az én részemet, te is megcsinálod a tiédet?”, az nem kegyelem, hanem “cselekedetek”.
A kegyelem szavakba öntve annyit jelent, hogy jót teszek valakivel, minden kikötés nélkül. Ha ezt mondom: “Eljöttem, hogy kibéküljünk, és ajánlatomnak nincs semmi előfeltétele”, az kegyelem. Ha így szólsz hozzám: “Szeretnék veled kibékülni, és nincs semmi előfeltételem”, az kegyelem. Csak ezen az alapon fog tökéletesen működni Istennek a megbékélésről alkotott elképzelése.
Ez az oka annak, hogy mélyen megosztott társadalmunkban csak a keresztények lehetnek bármely megbékélés kulcsfigurái. Kizárólag mi értjük a kegyelem működését, mivel mi vagyunk annak haszonélvezői. Ezért csak mi tudjuk azt megmagyarázni és bemutatni a sebzett világnak. Ez teszi a keresztények és a gyülekezetek közötti megosztottságot és viszálykodást olyan elviselhetetlenül botrányossá, mivel nekünk a megbékélés szolgáinak kellene lennünk.