Egy szemtanú beszámolója Spanyolországból
D. Antonio Gavin A pápistaság kulcsa (A Master-Key to Popery) c. könyv szerzője az 1600-as évek végén született és végezte tanulmányait Spanyolországban. Római katolikus pap létére teljesen kiábrándította az a gonoszság, amelybe saját maga is belebonyolódott. A spanyol inkvizíció elől egy katonatiszt ruhájában menekült el, és Angliában talált biztonságot. Könyvében világos képet ad kora római katolicizmusáról, annak hihetetlen gazdagságáról, és arról, hogy ez milyen nagy szerepet játszott Róma pogány kereszténységében:
"A St. Salvator (Szent Megváltó) katedrálisban [Zaragozában] összesen tízezer uncia (283,5 kg) súlyú ezüst tál van, melynek egy része arannyal díszített. Ezekkel ékesítik nagyobb ünnepeken az oltárt... a felbecsülhetetlen értékű, gazdag díszítésekkel együtt. Nyolcvannégy kehely van, amiből húsz színarany, hatvannégy ezüst, belül aranyozva; és van egy pompás kehely, amit csak az érsek használhat főpapi ruhába öltözve.
Mindezek azonban jelentéktelen apróságok ahhoz a nagy custódiához (középkori ötvösművű szelence) képest, amelyben az oltáriszentséget hordozzák az utcákon a Corpus Christi ünnepén:... [a tömör arany szentségtartó gyémántokkal, smaragdokkal és más drágakövekkel kirakva] 500 font (225 kg) súlyú... Már több aranyműves próbálta felbecsülni az értékét, de senki sem tudta eddig pénzben meghatározni."
Zaragozában a leghíresebb templomot Oszlopos Miasszonyunknak nevezik a Szűz állítólagos megjelenése tiszteletére. Gavin így írja le a Szűz szobrán található koronát: „25 font (kb. 11 kg) a súlya, és olyan sűrűn van kirakva gyémánttal, hogy az aranyat már szinte nem is lehet látni tőle, így aztán mindenki azt hiszi, hogy az egész csupa gyémántból van. Ezen kívül van még hat másik koronája is, amikben több a színarany, ezeket is gyémánt és smaragd díszíti...” Ezután így folytatja:
"A gyémántból és más drágakövekből kirakott rózsafüzérek száma, melyek palástját ékesítik, megszámlálhatatlan; bár minden nap átöltöztetik [a „Szűz” szobrát] az egyházi ünnepnek megfelelő színű ruhába, soha nem adják rá kétszer [egy évben] ugyanazt az arannyal hímzett ruhát; három éven keresztül minden nap más drágakőből kirakott rózsafüzér díszíti, 365 igazgyöngyből és gyémántból fűzött nyaklánca van, ezenkívül hat olyan gyémánttal kirakott aranylánca, amit csak Krisztus nagy ünnepein tesznek palástjára."
A Zaragozába látogató ma már bemehet a kincstárba is, és bepillantást nyerhet ebbe a hatalmas vagyonba. A „Szüzet” az év minden napján más, arannyal hímzett, gyémántokkal és más drágakövekkel kirakott ruhában találja. Van egy másik, öt láb magas (kb. másfél méter) szobor is ezüstből, amit szintén drágakövek ékesítenek, és gyémánttal kirakott színarany koronát visel. Az 1700-as évek elején „a tiszteletreméltó Stanhope úrnak, az akkori angol hadsereg tábornokának” megmutatták ezt a kincset. Gavin, aki szintén jelen volt, hallotta, amint a tábornok így kiáltott fel: „Ha Európa minden királya gyűjtené össze minden kincsét és drágakövét, akkor sem tudnák megvenni ennek a kincsnek még csak a felét sem”. Ilyen gazdagsága volt 280 évvel ezelőtt egyetlen székesegyháznak egy spanyol kisvárosban!
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
