2014. január 14., kedd

Tom Marshall - Hogyan békél meg Isten? 4.

Megbékélés és kapcsolat

És végül: Isten úgy békül ki velünk, hogy befogad minket egy kap­cso­lat­­ba. A megbékélés a kommunikációban teljesedik ki. Nem bé­kül­he­tünk ki egymással úgy, hogy továbbra is megtartjuk a három lépés tá­vol­­sá­got. A megbékélés tehát egyrészről fordulópont, a másik oldalon vi­­szont folyamat: kezdetében fordulópont, kifejeződésében pedig fo­lya­­mat.

A Biblia gyakran használ két szót a megbékéléssel kapcsolatban, ami ennek megértése szempontjából rendkívül fontos. Az egyik a szö­vet­­ség, a másik pedig a barátság. A szövetség a személyes el­kö­te­le­zett­ség és a hűség köteléke a két fél között, és ez természetéből adó­dó­an örökkévaló. Egy olyan meghatározás, hogy korlátozott idő­re szóló szö­vetség, ellentmondást rejt magában. A szövetség nem azo­nos a szer­ződéssel. A szerződés egy olyan kapcsolat, melyet a szer­ző­dés fel­té­telei határoznak meg: ha megváltoznak a feltételek, ak­kor a kapcsolat is megváltozik. A szövetség is tartalmaz kö­te­le­zett­sé­ge­ket és fel­té­te­le­ket, de ezeket maga a kapcsolat hozza létre, és nem for­dít­va. Ezért Is­ten­nel való megbékélésünk az új szövetségre épül. Az Ószövetségben a Jákób és Lábán közötti kibékülést hasonló mó­don egy szövetség pe­csételte meg.

A házasság is szövetség, és azok között a csodák között, ame­lyek­nek szemtanúja voltam, szerepel néhány házasság is, ami megbékélés ál­­tal helyreállt.

A barátság is olyan, mint egy szövetség. Jézus azzal, hogy ba­rá­ta­i­nak nevezett minket, elfogadta a barátságnak azt az erkölcsi kö­te­le­zett­sé­gét, hogy semmi, még a halál sem választhatja el egymástól a ba­rá­tokat. “Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál mondta , mint­ha va­laki életét adja az ő barátaiért.”

Jézus letette az életét értünk, az ellenségeiért, és átformált minket a ba­rátaivá. Elküldte az Ő Szent Szellemét a szívünkbe, hogy égen és föl­­dön ne legyen semmi, ami valaha is elválaszthatna bennünket Ba­rá­tunk­­tól.
A megbékélés bibliai szövetséget és barátságot hoz létre kö­zöt­tünk, ami azzal az erkölcsi kötelezettséggel jár, hogy mostantól fogva sem­mi, semmiféle nézeteltérés, vita, válság, semmilyen kérdés vagy vi­szály nem választhat el minket egymástól.