Milyen lesz a dicsõséges
Egyház?
A névleges keresztények kiszakadása után „az
igazak felragyognak, mint a nap” – mondja Jézus. Ez nemcsak
szellemi-erkölcsi, hanem fizikai értelemben is be fog teljesedni majd az
elragadtatáskor, amely az aposztázia után nem sokkal, vagy annak végén be fog
következni. A tényleges keresztények ekkorra teljesen megtisztulva,
megszentelõdve, valamint erõben teljessé válva alkalmassá válnak a Nagy
Küldetés, a világevangelizáció dicsõséges, gyõztes befejezésére, majd az
elragadtatásra.
Az Újszövetség teljes bizonyossággal kinyilatkoztatja, hogy
az Egyház történelme – minden korábbi problémája, baja és romlása ellenére –
dicsõséggel és teljes gyõzelemmel fog végzõdni: „Krisztus is
szerette az Egyházat, és Önmagát adta azért, hogy azt megszentelje,
megtisztítván a víznek fürdõjével az Ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa
dicsõségben az Egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplõ vagy sömörgözés vagy
valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.” (Ef 5:25–27)
Világos, hogy a mindenható hatalommal uralkodó Krisztusnak ezt a szándékát
semmi sem hiúsíthatja meg, ezért bizonyos, hogy az Ige és a Szent Szellem
ezeket a célokat megvalósítja a tényleges keresztényeken, az igazi Egyházon. Ez
az Egyház dicsõséges lesz, vagyis semmiben nem szenved kudarcot, amit Isten az
Egyház felõl eltervezett. Jól látható ebbõl az igébõl, hogy minden bûntõl
mentes, szellemi-erkölcsi értelemben is teljesen szent és tiszta lesz.
De a dicsõség nemcsak az erkölcsi, hanem a természetfölötti erõ területén is megjelenik majd. Jézus egyik próféciájának ugyanis még be kell teljesednie: „Bizony úgy van, ahogy mondom nektek: aki hisz bennem, az is véghezviszi majd azokat a tetteket, amiket én, sõt ezeknél nagyobb dolgokat fog tenni, mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek a nevemben, azt meg fogom tenni, hogy megdicsõüljön az Atya a Fiúban…” (Jn 14:12) Ez még sohasem valósult meg százszázalékosan az egyháztörténelemben – de meg kell valósulnia. Ez magában foglalja azt is, hogy minden beteg meggyógyul, és minden démonizált megszabadul majd, akiért a keresztények imádkozni fognak (hiszen Jézus életében így volt); valamint Jézus más csodái (vízen járás, víz borrá változtatása, idõjárási viszonyok megváltoztatása, kenyérszaporítás stb.) is megtörténnek a hívõk életében, sõt olyan csodákat is tesznek majd, amelyek nagyobbnak minõsülnek Jézus csodáinál. Hiszen a világevangelizációról is így beszél Jézus: „És a királyságnak ezt az evangéliumát hirdetik majd az egész lakott földön…” (Mt 24:14) Tehát azt az evangéliumot, amelyet Jézus hirdetett: a jelek, csodák, Isten ma is mûködõ szabadításának az evangéliumát. Valamint az Isten országának közeli eljövetelének evangéliumát – hiszen Jézus üzenetének ez állt a középpontjában. Hasonlóképp az utolsó napok Egyháza kijelentésen alapuló teljes bizonyossággal fogja majd bejelenteni Isten világbirodalmának közeli, látható eljövetelét.
Röviden összefoglalva: az egyháztörténelem utolsó
generációjának hívõi olyanok lesznek szellemileg, erkölcsileg és erõben, mint
Jézus, mint az apostolok, mint Pál.
