Szerda este a feleségemmel a pódiumon ültünk. Willum és a
barátja korán érkeztek, és helyet foglaltak az első sorban.
- John, ki az a fiú? - kérdezte a feleségem.
- Ő az, aki olyan nagy hatást tett rám vasárnap éjjel -
válaszoltam.
- John, Jézus most szólt hozzám. Azt mondta, ha ráteszem a
kezem a fiúra, Ő megkereszteli Szent Szellemmel.
- Akkor azonnal menj oda hozzá!
Rátette a kezét a fiúra, és a Szent Szellem három percen
belül betöltötte. Nyelveken szólt, dicsérte Istent és prófétált.
A dél-afrikai város közelében, ahol szolgáltam, sziklás
hegyek voltak, a sziklák mintha egymásból nőttek volna ki. Ezekbe a hegyekbe
szoktam feljárni, hogy egyedül legyek és pihenjek.
Egy nap
megláttam egy hölgyet, aki magával hozta a kisgyerekét, és letette őt egy
alacsony szikla tetejére. Ott hagyott nála egy kis élelmet és vizet. Veszélyes
dolgot tett, hiszen a gyermek le is eshetett és megsérülhetett volna. Ekkor
észrevettem, hogy a kicsi nyomorék volt, nem tudott elmozdulni onnan.
Miután az anyja elment, odamentem hozzá, a kezemet rátettem
és imádkoztam. Ő pedig leszökdelt a hegyről, hogy utolérje az anyját.
Minthogy nem akartam találkozni senkivel, megkerültem a
hegyet, hogy ne lássanak meg.
Egy nap eljött egy nő a spokane-beli Gyógytermekbe, a régi
Rookery épületbe. Nem tudta fölemelni a karját. Azt mondta, az oldalán egy
nyílt seb tátong, és az orvosok nem tudnak segíteni rajta. Hozzátette: nincs
hite - sem az orvosokban, sem emberekben, sem Istenben vagy Jézus Krisztusban
-, mégis megkérdezte, vajon tudnék-e segíteni rajta.
Háromszor imádkoztam érte - eredménytelenül. A harmadik
alkalom után ezt mondtam Istennek: „Istenem, ez a nő nagyon bezárkózott. Nyisd
meg a szívét, hogy elvehesse az áldást!”
Amikor másnap feltűzte a haját, egyszer csak észrevette,
hogy a beteg karját használja, és egészen fejmagasságig felemelte. Ekkor
megtapintotta az oldalát - a fekély eltűnt!
Azonnal telefonált, hogy ezt elújságolja nekünk.
- Testvérnő, gyere át hozzánk! - mondtam neki. - Itt már
többen kívánják hallani a bizonyságodat.
Mennyi hitet kíván Isten azok részéről, akik Hozzá jönnek,
és kérnek Tőle valamit?
A következő kijelentés 1910 júniusában hangzott el a
dél-afrikai East Cape Colonyban, Somersetben, egy nyelveken szólásban átadott
üzenet magyarázatának utolsó mondataként:
„Krisztusban a makulátlan Isten ereszkedett le emberi
állapotba, ugyanakkor a bűntelen ember emelkedett Istenné - és a Szent Szellem
volt, aki mindezt véghezvitte.”
Egy szent elmében nem foroghatnak gonosz dolgok, és gonosz
ötletek sem foganhatnak meg benne. Ilyesmire csak egy szentségtelen elme képes.
Pállal együtt mondom: „Az ilyenektől hajoljatok el!” (Róm 16:17) Lehet, hogy
jól tud beszélni, mégsem ismeri Istent. Nem érti az üdvösség erejét, és nincsen
benne Szent Szellem.
