Derek Prince - Az antiszemitizmus gyökereiről 1.

Egy római katolikus történész rövid, de nagy erejű összegzését adta 2300 év folytonos antiszemitizmusának: "Ahogyan az antiszemitizmust kutató történész visszatekint a borzalmak e mögöttünk álló évszázadára, nem tud elmenekülni a megállapítás elől, hogy az emberi történelem leghosszabban tartó és legmélyebb gyűlölete az antiszemitizmus…
Más gyűlöletek talán túltettek rajta intenzitásukban egy-egy történelmi pillanatban, de sorban mindegyikük megtalálta – vagy napjainkban megtalálja - a maga helyét a történelem szemetesládájában. Ám milyen más gyűlölet tartott ki 23 évszázadon keresztül, élt túl egy hatmillió áldozatot követelő genocídiumot, csakhogy érintetlenül és erőteljesen továbbéljen még hosszú ideig. Már a számadatok nagysága, ha egyben látjuk őket, magyarázatért kiált. Hogyan jött létre ennek a kipusztíthatatlan gyűlöletnek az egyvelege? Mi a lényege? Ki a felelős érte?…”

A szerző tovább folytatja elemzését. Megjegyzései megvilágítják a kérdést, és segítenek, de véleményem szerint nem adják meg a teljes feleletet. Az évek során számos magyarázatát hallottam az antiszemitizmusnak: teológiait, filozófiait, gazdaságit, társadalmit. De egyik sem tűnt kielégítő válasznak. Ezt a kérdést 1946-ban első héber tanárommal, Ben Zion Segal úrral beszéltem meg, aki akkoriban az újonnan alapított Héber Egyetem tanára volt, mely Jeruzsálemben, a Scopus hegyen helyezkedett el akkoriban.
Segal úr úgy vélte, hogy az antiszemitizmus problémája alapvetően szociológiai: a zsidók mindig egy erősen elkülönülő, kisebbségi kultúra voltak, és nem illeszkedtek harmonikusan az őket befogadó nem zsidó többséghez. Ha a zsidók saját államhoz jutnak, gondolta, és ez két évvel beszélgetésünk után meg is történt, ez feloldaná az antiszemitizmus alapvető okát.
Erre én ezt feleltem: Ha Önnek igaza van, és az antiszemitizmus problémája valóban csak társadalmi eredetű, akkor a zsidó állam létrehozása valóban nagymértékben megoldja a problémát. Ám, ha – mint ahogyan én hiszem, az alapvető probléma szellemi eredetű, akkor a zsidó állam létrehozása nem megoldja, hanem kiélezi a konfliktust, és meg is adja hozzá a nyilvánvaló fókuszt: az újonnan alapított zsidó államot.

Ha visszatekintek az azóta eltelt 50 évre, a történelem sajnos, engem igazolt. A zsidó állam megteremtése megteremtett egy politikailag korrektebben hangzó kifejezést: „anticionizmus”, az antiszemitizmus helyett, és ha valami is változott, az inkább a hevesebb gyűlölet irányába változott.
És bár igazam volt abban, hogy az antiszemitizmus alapvető okát szellemi okként jelöltem meg, ezzel még nem tártam fel a gyökereket. Nemrégiben azonban, anélkül, hogy ezt tudatosan kerestem volna, két egymást követő kijelentést kaptam az Írásokból, amelyekről hiszem, hogy az antiszemitizmust egészen a gyökereinél tárják fel.

Egyszer Jeruzsálemi gyülekezetünkben prédikáltam, amikor a magam számára is váratlanul kimondtam: ... az antiszemitizmust egyetlen szóval lehet összefoglalni: a MESSIÁS.
Abban a pillanatban megértettem, hogy az antiszemitizmusnak egyetlen forrása van, maga a sátán, – akit az elejétől fogva az ismeret motivált, hogy a Személy, aki őt legyőzi, a Messiás, egy olyan népből fog születni, akit Isten különös módon felkészített. Ennek a népnek egyetlen különleges ismertető jele lesz: a Messiás úgy tud példát adni az engedelmességre földi szülei iránt, hogy ezzel nem lesz engedetlen mennyei Atyja iránt a bálványimádásnak bármilyen formája által.
Az Isten által évezredeken át formált zsidó nép volt az egyetlen, amely megfelelt ennek a követelménynek.

Azután megfigyeltem, hogy Izrael államának megszületésétől kezdve a sátán hogyan próbált meg két dolgot, egyre nagyobb erővel: először is bálványimádásba sodorni Izraelt, és ha ez nem sikerülne, akkor fizikai értelemben elpusztítani őket. Sátán kísérletei, hogy Izraelt bálványimádásba döntse, állandóan visszatérő elemek Izrael történetében.
A történelem két olyan esetet jegyez fel, amikor a sátán fizikailag kísérelte meg elpusztítani Izraelt.
Egyiptomban a fáraó minden fiúgyermeket meg akart ölni. Ha sikerült volna ezt a tervet végigvinni, sikeresen ki lehetett volna irtani a nemzetet. Később Hámán egészen közel került ahhoz, hogy egy, a Perzsiában élő zsidók megsemmisítéséről szóló rendeletet keresztül vigyen, és abban az időben nem is nagyon éltek zsidók máshol.