A második akadály,
amely sokak életében jelentkezik, hogy nem értik, mi a helyünk Krisztusban, és
mi Krisztus helye a mi életünkben. Hiszem, hogy a keresztényeknek szükséges kifejezetten tanulmányozni
bizonyos témákat. Ajánlom mindenkinek, hogy olvassa át az Újszövetséget,
különösen az apostoli leveleket, és írjon le egész mondatokat, mert amit
leírunk, arra jobban emlékezünk. A „Krisztusban”; „Akiben”; „Őbenne”
kifejezések kb. 133-szor vagy 134-szer
fordulnak elő az Újszövetségben. Azért nem tudom megadni a pontos számot,
mert van két ige, amelyben ezek a szavak ugyan nem fordulnak elő, mégis hasonló
értelműek. Az egyik az 1 János 4,4, amely azt mondja, hogy „Nagyobb az, Aki bennetek
van, mint az, aki e világban van.” A másik a Ko-losse 1,13 „Aki megszabadított
minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába.” Az
„Aki” itt Istenre, az Atyára vonatkozik. Ha végigolvasod
az Újszövetséget és megvallod: ez vagyok én, és mindez megvan nekem,
megváltozik az életed.
Egy alkalommal, amikor prédikáltam egy
gyülekezetben, ugyanazt ajánlottam a keresztényeknek. Volt ott egy keresztény
hölgy, aki elvégzett egy teljes evangéliumi
bibliaiskolát, majd egy baptista szemináriumot, és szerzett egy-két keresztény
diplomát. Ez a hölgy bibliaiskola-vezető volt ebben a gyülekezetben. A pásztor
azt állította, hogy ő az egyik legkiválóbb keresztény szolgáló, akit valaha is
látott. Egy hónappal később, amikor ugyanitt, egy evangélizáló összejövetelen
prédikáltam, maga az említett hölgy jött hozzám, és elmondta, hogy 25 igét
kiírt és elkezdte megvallani őket. Amikor ezt elkezdte, teljesen más személlyé
változott. Rájött, hogy soha többé nem kell aggodalmaskodnia; egész gondolkodása
és viselkedése megváltozott, közérzete is megújult. Azt mondta, néha már csak ennyit tud mondani: „Hát ez valóban én vagyok?” „Tudom,
hogy nem lehet kétszer újjászületni - fejezte be -, de úgy tűnik, mintha mégis
még egyszer újjászülettem volna.”
Megmagyaráztam neki, hogy mindez azért van, mert ő
csak most kezdett annak a világosságában járni, amije már eddig is megvolt.
Nagyon szomorú, hogy valaki már régóta keresztény, de még el sem kezdett abban
a világosságban járni, amelyet megkapott, mert nem érti, hogy Krisztus ki az ő
életében, és ez akadályozza a hitet. Ez a hölgy végre megértette, és ez
kigyógyította az aggodalmaskodásból.
Az aggodalmaskodás is bűn. Az
aggodalmaskodás kétszer olyan rossz szokás, mint
a dohányzás. Sok gyülekezetbe nem is vesznek fel olyan személyt, aki dohányzik, de belül teli vannak olyanokkal, akik
aggodalmaskodnak; és ez a rosszabb. A dohányzás csak félig öl meg, míg az
aggodalmaskodás teljesen. A dohányosok csak
félig élnek, mert ízlelesük és szaglásuk tönkremegy, emellett még
kellemetlen szaguk is van. Könnyű volt megszabadulnom a dohányzástól, de az aggodalmaskodástól való megszabadulás volt
a legnehezebb azon bűnök közül, amelyeket el kellett hagynom. Isten nem
akarja, hogy aggódjunk. Azt akarja, hogy szabadok legyünk. Nem hiszem, hogy Ő
bármiféle szokás rabságában akarna
bennünket tartani. A Biblia azt mondja az 1 Péter 5,7-ben: „Minden
gondotokat Őreá vessétek, mert Neki gondja van reátok.”