A Krisztus előtti második évszázadban Antiochusz
Epiphanész, Szíria diktátora megkísérelte, hogy erőszakkal kötelezze a zsidókat
különleges nemzeti identitásuk és küldetésük megtagadására, és a körülöttük lévő
bálványimádó görög kultúrába való beolvadásra. Csak a Makkabeusok bátor
ellenállása vetett ennek véget, és tette lehetővé, hogy másfél évszázaddal
később még legyen zsidó nemzet, akik között megszülethet Jézus, a Messiás.
A kereszten bemutatott áldozati halálán keresztül Jézus betöltötte azt a célt,
amiért eljött. Mint Izraelnek és minden más népnek a képviselője, teljesítette
Isten igazság iránti követelményét helyettünk, és ezzel megszüntette a sátánnak
ránk vonatkozó minden igényét. Ezzel a sátánt örökre, mindenkorra
visszafordíthatatlanul legyőzte. A sátánnak ez a legyőzöttsége azonban csak
Jézus második eljövetelekor lesz nyilvánvalóvá.
A sátán, aki nagyobb figyelmet fordít a bibliai próféciák beteljesedésére, mint
a legtöbb prédikátor, ezzel teljesen tisztában van. Tudja, hogy Jézus
eljöveteléig szabadon folytathatja gonosz tevékenységét és feltüntetheti magát
„evilág istenének”. 2 Kor. 4,4
Éppen ezért egyetlen esemény van, amitől a sátán jobban retteg, mint bármi
mástól, amit minden tőle telhető erővel akadályoz: Jézusnak hatalommal és
dicsőséggel történő eljövetelét és Országának uralmát a Földön.
A mai világ helyzetének számos konfliktusa és nyomása mögött sátánnak ez, a
Jézus visszatérését akadályozó láthatatlan tevékenysége van.
Végső, Jeruzsálemben elmondott prófétikus tanításában Jézus két eseményre
mutatott rá, amelyeknek be kell következnie, mielőtt Ő visszatér a Földre. A Máté
24,14-ben ezt mondja: Az Isten Országának
ez az evangéliuma hirdettetik az egész világon, tanúságul a nemzeteknek, és
akkor jön el a vég.
Földi szolgálatának végén Jézus megmutatta a pontos sorrendet is
tanítványainak: Menjetek el, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek Mk.16,15,
Menjetek és tegyetek tanítványokká minden
népet. Mt. 28,19
Jézus ezt a sorrendet sohasem változtatta meg. Addig nem fog visszatérni, míg a
tanítványok be nem töltik ezt a parancsot. A sátán ezért minden lehető
eszközzel arra törekszik, hogy a gyülekezetet elterelje e feladatát
betöltésétől. Minél tovább késlekedik a gyülekezet, sátán annál hosszabb ideig
garázdálkodhat szabadon. Nem sokkal előbb idézett mondatai előtt azonban Jézus
Jeruzsálemben élő tanítványainak ezt mondta: Máté 23,38-39: Pusztán hagyatik a ti házatok, mert mondom nektek: nem
láttok engem többet, míg azt nem mondjátok: ’Áldott aki az Úr nevében jön'.
A Zakariás 12,10 beszél arról, hogyan készíti fel Isten a zsidóság
szívét erre:
A Dávid házára és Jeruzsálem lakosaira pedig
kiöntöm a kegyelemnek és könyörületességnek lelkét, és reám tekintenek, akit
átszegeztek, és siratják őt, a mint siratják az egyetlen fiút, és keseregnek
utána, a mint keseregnek az elsőszülött után..
Vegyük észre, hogy itt az Úr egyes szám első személyben beszél: mégis azt
mondja: Engem, akit átszegeztek.
A Szent Szellem természet feletti módon fog megmozdulni a zsidó nép szívében és
kinyilatkoztatja számukra a Messiást, Ő fogja elvégezni a fájdalmas bűnbánatot
is azért, hogy elutasították és megfeszítették a Messiást. Azt is vegyük
azonban figyelembe, hogy ez a leírás kifejezetten Dávid házára és Jeruzsálem
lakosaira vonatkozik.
Alapvető feltételek, hogy a zsidó nép visszatérjen Izrael földjére és
Jeruzsálem városába. Míg ez meg nem történik, a sátán legyőzése nem lesz
teljessé.
Ez tehát az a második feltétel, aminek be kell következnie Jézus visszatérése
előtt: a zsidóknak újra össze kell gyülekeznie Izrael földjére és Jeruzsálem
városába: szívüknek fel kell készülnie arra, hogy elismerjék Jézust, mint
Messiásukat. Mert amilyen bizonyosan a zsidó nép közé jött el Jézus először,
olyan biztosan fog másodszor is a zsidókhoz visszatérni.
Ez a meglátás teljesen új fényben megértette velem a világban uralkodó káoszt
annak értelmezésében, hogy mi is folyik Izraelben. Mi más magyarázhatná a napi
szintű figyelmet a médiában, az ENSZ-ben, és a világ leghatalmasabb
kormányaiban egy akkora földdarab tekintetében, amely nem nagyobb, mint Wales
vagy New Hempshire (a Dunántúl*), lakossága nem haladja meg az 5 milliót.
Nincsen normális politikai magyarázat arra, hogy a világ ilyen mértékben
figyelme középpontjába tartsa azt a helyet és azt a népet, amelyet más
körülmények között jelentéktelennek ítélnének.
Új fényben értettem meg a Joel 3:1-2 (Károli ford.)világos
kinyilatkoztatását, hogy a végső időkben Isten a nemzeteket meg fogja ítélni
Izraelnek a földjükön történő helyreállítása dolgában.
Mert ímé, azokon a napokon és abban az időben,
a mikor meghozom Júda és Jeruzsálem fogságát: Egybegyűjtöm akkor mind a
pogányokat, és levezetem őket a Josafát völgyébe, és perbe szállok ott velök,
az én népemért és örökségemért, az Izráelért, a melyet szétszórtak a pogányok
közé, és megosztoztak az én földemen;.
E kijelentések következménye messzemenő és félelmetes.
Jézus második eljövete iránti viszonyulásunkat két dolog fémjelzi: mennyire
viseljük szívünkön, hogy a világ népei meghallják az evangéliumot, és mennyire
tartjuk fontosnak, hogy Izrael a saját földjén helyreálljon? Ha nem érdekel
bennünket a világ evangélizációja, akkor, ha bevalljuk magunknak, ha nem,
közönyösek vagyunk Jézus második eljövetele iránt. Nagyon sok olyan keresztény
van, akik legalább a szavak szintjén érdeklődnek a világ népeinek
evangélizációja iránt, de akik továbbra is vakságban vannak Izrael
helyreállításának jelentősége iránt. Pedig mindkét kérdés az Írások legfőbb
prófétai kérdése és Jézus saját szavaival beszél róluk.
Izrael helyreállításának kérdése sokkal messzebbre megy, mint a teológia vagy
az intellektuális megértés. Végső soron szellemi látást igényel. Az a
szellem, amely szemben áll Izrael helyreállításával, szemben áll Jézus második eljövetelével
is. És bár sokféle maszkot visel, maga a sátán szelleme ez.
Ha szembenéztünk ezekkel a kritikus kérdésekkel, fel kell tennünk magunknak egy
döntő jelentőségű kérdést: készen vagyok-e minden törvényes módon támogatni a
világ evangélizációját és Izrael helyreállítását. E kérdésekre adott válaszunk
feltárja, hogy várjuk-e Jézus visszatérését a Földre.