2015. november 16., hétfő

Derek Prince - Ha nem törődsz a bibliai próféciákkal, elveszel 4.

1Thess. 5:23-24. Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestõl; és a ti szellemetek, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül õriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hû az, a ki elhívott titeket és õ meg is cselekszi azt.

Mit cselekszik meg? Feddhetetlenül megőrzi a szellemünket, lelkünket és testünket. Mikor? Az Úr Jézus Krisztus eljövetelére. Látod, a felhívás a szentségre, az Úr visszatérésének várásán alapul. Az én szükségszerű következtetésem, ami ehhez az igazsághoz kapcsolódik az, hogy ahol a keresztények nem várják izgatottan az Úr visszatérését, ott a szentség szintje a gyülekezetben az ÚSZ követelménye alatt van. Szükségünk van erre a motivációra, ahogyan a korai keresztényeknek is szükségük volt. 

Néhányan azt gondoljátok: de ők arra számítottak, hogy az Úr nagyon hamar visszatér és nem jött el, tehát tévedtek. Az eredmények fényében én inkább tévednék úgy ahogy ők és élnék az ő eredményeikkel, mint lenne igazam, úgy ahogy egyesek gondolják, hogy igazuk van és élnék az ő eredményeikkel. Ha már a gyümölcsök szerint kell ítélni. Félreértés azt gondolni, hogy ők tévedtek. Az idő egy olyan titok, amiben benne vagyunk. Amikor egy hívő meghal, akkor elalszik (ez a bibliai szó). A testét a földbe helyezik, a szelleme és a lelke eltávozik, hogy az Úrral és a megváltott emberekkel legyen. És kiköltözik az időből az örökkévalóságba. Az örökkévalóság nem nagyon hosszú idő, hanem egy teljesen más létmód, amelyben a múltnak, jelennek és jövőnek nem ugyanaz a jelentősége, mint nekünk itt. Isten az örökkévalóságban él. A Szentírás azt mondja, hogy Ő az örökkévalóságban lakik, mert Istennek a múlt, jelen és jövő mind ugyanakkor van. A természetes elménk nem tudja ezt teljesen felfogni, de elfogadhatjuk tényként. 

Ha egy odaszánt hívő meghal, akkor a tudatos része (a szelleme és a lelke) kiköltözik az időből az örökkévalóságba és ott nincs többé idő számára. Meddig? A feltámadásig, amikor az Úr visszajön. Tehát amikor a fizikai szemem lecsukódik és elalszik a testem, akkor egy darabig nem fogok a szemeimmel látni. Amikor feltámad a testem és újra kinyitom a már megdicsőült szemeimet akkor kit fogok látni először? Jézust. Tehát az Úr eljövetele a hívő számára nincs távolabb, mint a halálának az ideje. Ezután nem lesz több idő, amíg kinyílnak a szemeid. Hiszem, hogy minden hívő szemei amikor kinyílnak a feltámadáskor, az első akit mindnyájan látni fognak, az lesz, akit vágytak látni: Jézus. Ha igazam van, akkor az ÚSZ-i hívők nem tévedtek. Meg volt bennük ez az izgatott várakozás és igazuk volt. Miért várnánk más emberektől, hogy izgatottak legyenek az evangélium miatt, ha mi nem vagyunk azok? Én izgatott vagyok, mert hiszem, hogy Jézus visszajön hatalommal és dicsőségben, hogy megalapítsa a királyságát. Hiszem, hogy ez az egyetlen megoldás a föld problémáira. tehetünk jót, segíthetünk a betegeknek, a szegényeknek, megpróbálhatjuk kijavítani az igazságtalanságokat amennyire erőnkből telik, de az erőfeszítéseink nagyon jelentéktelenek. Most ebben az időben, minden héten negyedmillió 1-5 év közötti gyermek hal éhen. Ez nagyobb szám, mint valaha a föld történelme során. Nem úgy néz ki, mintha a föld egyre jobb lenne, mióta a gyülekezet itt volt 19 évszázadon át. A problémák nagyobbak, súlyosabbak, fájdalmasabbak általában, mint bármikor. Furcsa, hogy a hitetlenek sokszor jobban ismerik a problémákat, mint a hívők, és többet beszélnek az Armageddonról, mint a keresztények (persze ők máshogy értik ezt).