2016. július 21., csütörtök

Zsoltárok Könyve 55.

1. A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól.
2. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
3. Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
4. az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
5. Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
6. félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
7. Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
8. íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
9. Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vihar elől.
10. Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
11. Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
12. Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piacáról elnyomás és csalárdság.
13. Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fennhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
14. hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
15. a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
16. Rontson rájuk a halál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben.
17. Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
18. Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
19. kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harcból, mert sokan voltak ellenem.
20. Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
21. Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
22. Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
23. Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
24. Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)