Az előző fejezetekben már láttuk, hogy a Vigasztaló, amelyet a Szent Szellem megnevezésére használunk, milyen sokféleképpen értelmezhető aszerint, milyen szerepet játszik a hívő ember életében. Ezen szerepek egyike a segítő.
Soha nem gondoltam úgy a Szent Szellemre, az Istenség Harmadik Személyére, mint személyes Segítőmre. Meg kell vallanom, olyan nő voltam, akinek rengeteg segítségre volt szüksége, de szerinted kértem valakitől? Dehogy, mint már sokszor elmondtam, semmi mást nem tettem, mint próbálkoztam. Mivel büszke és makacs voltam, eltökéltem magamban, hogy mindent meg fogok oldani saját magam, nem alázom meg magam azzal, hogy Istenhez fordulok segítségért. Nem is tudtam, hogyan kell Istentől kérni, főleg nem egyszerű, hétköznapi dolgokat, mint például hogyan csináljam meg a hajam vagy hogyan rakjam rendbe a házat a vendégek érkezése előtt.
Szerintem mi hívők csak akkor fordulunk Istenhez segítségért, amikor már ég a ház. Úgy gondoltam, mennyei Atyánk csak akkor avatkozik az életünkbe, amikor az Ő isteni kategóriájába illő hatalmas, megoldhatatlan problémák tornyosulnak előttünk.
El sem tudom mondani, mi történt az Úrral való személyes kapcsolatomban, amikor rájöttem és megértettem, hogy Isten életem minden apró mozzanata érdekli. Sokkoló volt számomra, amikor tudatosítottam magamban, hogy az életem minden dolgában segíteni szeretne, és valahányszor frusztráltnak éreztem magam azért volt, mert nem kértem Tőle segítséget.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy időnként közbenjárók imádkoznak értünk, arra kérve az Urat, hogy lépjen közbe egyes élethelyzetekben értünk, mert mi magunk nem vagyunk képesek kérni, vagy egyszerűen nem tudjuk, hogyan kell. De aztán eljön a pillanat, amikor magunknak kell felelősséget vállalnunk a saját életünkért. De vajon Isten miért nem segít, amikor látja, hogy szükségben vagyunk? Azért, mert a Szent Szellem igazi úriember: hívás nélkül nem lép be az életünkbe. Nem töri ránk az ajtót, inkább megvárja, míg beinvitáljuk.
Tehát az Úr megtanította nekem, hogy még az életem legjelentéktelenebb dolgaimban is a segítségemre akar lenni, még akár abban is, hogyan készítsem el a frizurámat.
Egyszer megtörtént velem, hogy Biblia órára készültem, és sehogy sem sikerült egy hajtincset a megfelelő helyre igazítanom, annyira frusztrált lettem, hogy majdnem ütöttem a fejem a hajkefével. Tényleg dühös voltam.
Tudtad, hogy a sátán különös kedvét leli az ilyen dolgokban? Tudtad, hogy az ördög élvezettel nézi, hogy egy felnőtt nő egy hajkefével püföli a fejét, mert nem sikerült úgy megcsinálni a frizuráját, ahogy szerette volna? Tudtad, hogy az ellenség felvillanyozódik a tudattól, hogy egy keresztény túl makacs és egoista ahhoz, hogy Istenhez forduljon segítségért?
Tudatlanságomban és büszkeségemben az ellenség kezére játszottam magam. De az Úr ezen a napon döntött úgy, átviszi az akaratát az életemen. Ezért feladtam a felesleges küzdelmet és kétségbeesésemben így imádkoztam: „Atyám, azt mondtad, hogy azért nincs nekem, mert nem kérek, ezért most arra kérlek, segíts, hogy rendesen meg tudjam csinálni a hajamat. Jézus nevében, alakítsd át ezt a szénaboglyát szép fürtökké, ámen”
Aztán újra megpróbáltam. Fogtam ugyanazt a hajsütő vasat és ugyanazt a fürtöt, és megismételtem ugyanazt a folyamatot. Visszatettem a tincset a hajsütőbe, feltekertem a vasra, kivettem – és láss csodát: egy takaros hullám volt a fejem tetején!
Lehet, hogy azt gondoljátok, micsoda nevetséges történet ez, mégis van értelme. Néha eljutunk az életünkben addig a pontig, amikor rá kell döbbennünk, hogy az Úr közreműködése nélkül semmi nem megy. Lehet, hogy te soha nem jutsz el addig a pontig, hogy egy hajkefével csapkodd a fejed (legalábbis remélem), de lehet, hogy ennél sokkal nagyobb ostobaságot követsz el – vagy veszélyesebbet! Lehet, hogy padlót kell fognod ahhoz, hogy feladd a büszkeségedet, a haragodat és makacsságodat és az Úrhoz fordulj segítségért.
Ez a hajamról szóló történet azt mutatja, mennyire frusztrált voltam amiatt, hogy valamit nem tudtam megcsinálni, bármennyit próbálkoztam is. Nem számít, mennyire vallom meg a hitemet, nem tudom megváltoztatni sem a férjemet, sem a gyerekeimet, sőt, még saját magamat sem. Ezen a kis hajas élményen keresztül megtanultam, hogy az egyetlen esélyem arra, hogy az életemben bármilyen fejlődés álljon be az, hogy az Úrhoz fordulok segítségért. Ekkor kezdett tudatosodni bennem az a tény, hogy a Szent Szellem bennem van és velem van: Ő a Barátom, Tanácsadóm, Közbenjáróm, Ügyvédem, Vigasztalóm, Segítőm, Megerősítőm, Támaszom.
Fordította: Berényi Irén