Miért ragaszkodnak hívők bűneik gyakorlásához?
Hogy erre tudjak válaszolni, a saját szívembe kell betekintenem. Egyre inkább mint az a nap közeledik, elképzelem, hogy az Úr bírószéke előtt állok, mikor szerető szemével néz reám. Abban a pillanatban minden tettemért és gondolataimért el kell számolnom. És mint az Evangélium szolgálója, be kell számolnom azokért a prédikációkért, amit másoknak prédikáltam, de én magam nem éltem a szerint. Amint Pál írta: “…hogy másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek” (1 Kor. 9:27)
Maga a gondolat egy szent félelmet hoz a szívembe. Minden nap kiáltok az Úrhoz: “Uram, ha akármilyen bűn is van bennem, kérlek figyelmeztess rá. Nem akarom a trombita hangját meghallani és valamilyen érzéki vággyal körülcsavart szívvel állni előtted.”
Mit fogsz mondani mikor Jézus előtt fogsz állni? Milyen kifogást fogsz felhozni arra, hogy egy keserűség gyökeréhez, egy irigységhez, egy érzéki vágyhoz, egy bűnös magatartáshoz csüngesz? Fogod mondani: “Uram, nem tudtam, hogy ezt olyan komolyan fogod venni. Úgy gondoltam, hogy türelmes leszel velem, hogy kegyelemmel fogsz reám nézni. Mindig hittem az Újszövetség ígéreteiben. Csak vártam, hogy a Szent Szellem kiírtja belőlem ezt a bűnt?”
Szeretteim, a mi Urunk hamarosan jönni fog és ez nem egy jó idő arra, hogy bűneinket jelentéktelennek higgyük. Ismerek hívőket kik életük egyik szakaszában nem törődtek bűneikkel és testi vágyaik által le lettek győzve. Tehát ne hidd, hogy ez nem történhet meg veled. “Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. (Rómaiak 3:23) Kérdezd meg magad: “Miért tart engem megkötözve ez a gonosz dolog? Miért nem tudok szabad lenni?”
Hiszem, hogy a Szent Szellem felfedett néhány dolgot ezzel a tárgyal kapcsolatban:
Bűnben folytatjuk életünk, mert hiányzik az Isten iránt való félelem belőlünk.
Sok hívő szívében az Isten iránti félelem nem lett beültetve a Szent Szellem által. Példabeszédekben olvashatjuk: “Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat és távozzál el a gonosztól.” (3:7) “Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.” (14:27)
Az “Úr félelme” itt többet jelent mint csak áhítatos tisztelet és tisztelet teljes félelem. A Zsoltárok írója mondja, hogy Isten Szövetségét nem érthetjük meg annak teljességében, míg az Isten iránti félelem mélyen meg nem gyökeredzik bennünk: “Az Úr bizodalmas az Őt félőkhöz és Szövetségével oktatja őket,” (Zsoltárok 25:14) Ez a szöveg a Szövetség megértését és Isten iránti félelmet összekapcsolja. Röviden minden kinyilatkozás az Ő iránti félelemhez van kapcsolva.
Meg vagyok győződve, hogy Isteni félelem nélkül nincs hosszan tartó szabadság a bűntől. De sok gyülekezetben az Isten iránti félelemről nem beszélnek. Mikor hallottál utoljára egy üzenetet Isten iránti félelemről?
Egy ok erre az, hogy a “mindent megengedő” társadalom magatartása Isten házát is elárasztotta. Az utóbbi években a kifejezés: “kegyelem” azt jelenti, hogy a bűnök el vannak takarva. Mint a Zsoltár énekes írja: “…nincs Ő előtte, (a gonosz előtt) Isten félelem.” (Zsoltárok 36:2) Továbbá erkölcstelen szolgálók (lelkészek) elkerülik azokat a verseket (a Szentírásban) amik istenfélelemről szólnak. Szokás szerint csak a következő szöveget prédikálják: “Mert nem a félénkség szellemét adta nekünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek, és józanságnak Szellemét.”
(2 Tim. 1:7), “A szeretetben nincsen félelem; sőt tökéletes szeretet kiűzi a félelmet. (1 János 4:18) “Ugyanis nem a szolgaság lelkét vettétek, hogy ismét félnetek kelljen…” (Rómaiak 8:15)
Ezek mind csodálatos versek - de vagy ember iránti vagy Sátán iránti félelemre vonatkoznak, nem Isten iránti félelemre. A szó “félelem” ezekben a versekben amint használva vannak, megtalálható ugyancsak a Zsidókhoz írt levélben, “Azért bízvást, mondjuk: Az Úr az én segítségem; nem félek. Ember mit árthat nekem? (Zsidókhoz írt levél 13:6)
Az Újszövetség tartalmazza azt, amit én a “kegyelem előkészítő munkájának” nevezek.
Hiszem, hogy Istennek először egy bizonyos munkát kell elvégeznie bennünk mielőtt akármelyik Szövetségi Ígéretét igényelni tudnánk. Mi ez az “előkészítő” munka, amin minden más függ? Jeremiás mondja: “…és az én félelmemet adom az Ő szívükbe, hogy el ne távozzanak tőlem.” (32:4o) Isten megelőző vagy előkészítő munkája a Szövetségnek az, hogy az Ő iránta való félelmet helyezi a szívünkbe.
Jeremiás az Úr Újszövetségéről beszél nem az Ószövetségről. És Isten itt állítja, hogy hogyan fog ez a munka elvégződni: “…félelmemet adom az Ő szívükbe.” Tudatja velünk, hogy nem vagyunk képesek egy szent félelmet magunktól létesíteni. Nem kapjuk ezt mások kézrátételével vagy testi manipulálásával. Az egyetlen mód erre a szent munkára bennünk az Isten Szelleme által végzett munka.
Az Úr lényegében azt mondja, “Csodálatos dolgokat fogok bennetek tenni. Az én saját Szellememet fogom elküldeni, Aki bennetek fog lakozni és egy új szívet fog adni. Fel fog hatalmazni titeket és a bűn hatalmától teljesen fel fog szabadítani. Végül is arra fog vezetni, hogy mindent amit akarsz és teszel az én gyönyörűségemre fogod tenni.
“De minden más előtt az én Szellememnek még egy másik munkát kell elvégeznie bennetek. Ő egy szent félelmet fog szívetekbe helyezni a bűnt illetőleg. Akkor nem fogtok eltávolodni az én parancsolataimtól. Míg ez a félelem nincs bennetek, bűnötök mindig el fog vezetni tőlem.”
Nagyon egyszerűen a Szent Szellem megváltoztat minket abban, ahogyan a bűnt szemléljük. Jól tudja, hogy míg vágyainkat könnyedén vesszük sohasem leszünk szabadok. Így hát megmutatja, hogy milyen mély fájdalmat okozunk neki és Isten haragját ingereljük. Hogyan teszi ezt a Szent Szellem? Használja Isten elítélő Igéjét - a szent Igazság átható “nyilait”.
Ha utálod bűnöd és vágyódsz az igazságra légy elkészülve: Isten az evangélium elítélő nyilait fogja a szívedbe lőni. Ezek a nyilak ki fogják kutatni szíved minden rejtett sarkát míg felderítik minden érzéki vágyaid. És ha egyszer célba találnak ezek, érezni fogod a lángoló, tüzes igazságot ami be fogja égetni magát öntudatodba.
Sok vágyak által hajtott hívő próbálja lerázni a bűntudatot mit isten elítélő nyilai okoznak. Állandóan arra az igére vonatkoznak: “Nincs tehát immár semmi kárhoztatásuk azoknak akik a Krisztus Jézusban vannak (Rómaiak 8:1) De elhanyagolják elolvasni az utolsó részét ennek az igének: “…akik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint.” Ha folytatod életed bűnben, akkor a test szerint élsz - nincs jogod hivatkozni a “nem kárhoztatásról” szóló ígéretre.
Az a bűnösség, amit érzünk a Szent Szellem ítélete által, igazában Isten kegyelmi munkája. Az a célja, hogy felfedje a bűn csaló munkáját bennünk. Ezért inkább azt kellene kérnünk, hogy Isten Szelleme állandóan terhelje meg öntudatunkat a bűnösség érzésével, félelemmel és a bűn kárhozatával, míg annak felülmúló bűnössége teljesen feltárul.