Idézet

"Ha nem szomjazol Isten igéjére, akkor nem vagy éhes magára az Élő Istenre sem! Ő egy személy! Beszédéből ismerszik meg. Őt hallgasd! Beszél hozzád! Igényeld a közösséget Vele! Aki szereti, az vágyik rá, és beszél hozzá! Tisztítsd meg az elmédet, a lelkedet, hogy ne legyen zavar egyikben sem!

Normális esetben a Szent Szellem a szellemeden keresztül szól. Isten megígérte a szentjeinek, hogy a jövő nem lesz számukra ismeretlen! Semmit sem enged meg az ördögnek, hogy megtegyen, amit előtte nem tudatna a népével! Azt akarja, hogy a vevőkészüléked a Mennyre legyen hangolva. Lesz kegyelmed nemcsak a túlélésre, hanem arra is, hogy jól jöjjél ki a nehéz helyzetekből.

Az Úr a személyes sorsodat tudja befolyásolni! Ne csak az emberekre hagyatkozzál! A Szent Szellem elvezet téged minden igazságra."

Németh Sándor
2016.07.06.

Idézet

"A humor nem más, mint az értelemnek az öröme. Ha valaki nem engedi az értelmét örülni, az értelme lefojtja az érzelmeit is...

Ha az értelmed be van borulva, be van zárva - mert ez egy zártság. A humortalanság azt jelenti, hogy valakinek az értelme olyan, mint egy ketrec. Ketrecet hordoz a fején. A gondolatainak, elméleteinek, teológiájának a börtönében él. A humor az ezt pont kinyitja. A vicceken is azért nevetünk, mert annyira nem GONDOLTUK volna, hogy pont az lesz a poén, ami a poén lett... Mindenféle mást gondoltunk volna, csak egyedül ezt nem...Ez azt csinálja, hogy a ketrecnek az egyik vasrácsát elvágja a fejed fölött és ezért szabadul fel a lélegzeted - ilyen szaggatottá válik. Mert a nevetés nem más, mint szaggatott lélegzés. A rúahnak egy ugrándozós állapota. Ez azért van, mert örül, hogy az értelmed végre valamit nem értett meg!

Mert az embernek a lelke szenved attól, hogy a rációnak a börtönébe van zárva.
És a vicceken azért nevetünk, mert amikor a poén tulajdonképpen fölrobbantja a gondolkodásunkat azon a ponton, annyira váratlan, hogy kinyitja ezt a ketrecet, és a lélek, mint madárka kiröpül..."

Ruff Tibor

Idézet

Idézet

"Sándor pásztor nemrég azt mondta, hogy a keresztényeknek nem elég, ha csak ismereteik vannak a természetfölötti világról, benne is kell tudni élni! Kell tudni reagálni rá, látni kell, tudni kell mozogni benne.

Ezt Isten is igényli. Ha elmész egy társaságba, és „beleszagolsz a levegőbe” (ruah, mely azt jelenti: szél, szellem, életvezetés. Az ókori ember számára világos volt a szél, mely akkor látható, ha mozog. Sok kifejezést ma másképp használunk. Pl. az atmoszféra. Ez is egy szellem, mely a levegőben van), ha rossz lesz tőle a kedved, két eset van:
- fáradt vagy: menj el pihenni,
- nem vagy fáradt: vizsgáld meg, kikkel találkoztál, és kikkel beszéltél.

A Bibliában is találunk példát a szellem figyelmen kívül hagyására, pl. amikor két próféta találkozott. (1Kir.13. fejezet) Az egyik hazudott a másiknak, és a vesztes prófétát megölte az oroszlán. Engedetlen volt. Tanulság:
A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGE A SZELLEMBEN VALÓ JÁRÁS!

Ha te nem figyelsz a szellemedre, nem hivatkozhatsz semmire, hogy mit miért tettél rosszul! Ezt figyelmébe ajánlom a „zugpróféták” ellen. „Jó tanácsokat” tudnak adni, kit vegyél el feleségül, vagy kihez menjél hozzá, stb. Nem kenheti senki a felelősséget másra! Sorsok, életek mehetnek így tönkre! Nem játék! Kérdezem én: „miért nem szagoltál bele a levegőbe?”"

Ruff Tibor

2016.07.27.

Németh Sándor válaszai a Szombat folyóirat kérdéseire

Párbeszéd a párbeszédről – Németh Sándor válaszát közöljük

2015. december 3-án látott napvilágot 25 rabbi aláírásával az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről. (Szövegét 2016. januári számunkban közöltük.) Megjelenése egybeesett a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű – a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatával foglalkozó – nyilatkozatának ötvenedik évfordulójával. (A nyílt kezdeményezéshez azóta további 30 ortodox rabbi csatlakozott.)

Néhány napra rá hozta nyilvánosságra a Vatikán katolikus-zsidó párbeszéddel foglalkozó bizottsága „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát, mely emlékeztet a félévszázada kibocsátott Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatra, leszögezi a katolikus–zsidó párbeszéd fontosságát és részletezi az idevágó teológiai kérdéseket.

Utóbbi dokumentum nyilvánosságra hozatalakor jelen volt David Rosen rabbi, az ortodox rabbinikus nyilatkozat egyik aláírója, az Izraeli Főrabbinátus vallásközi párbeszéd bizottságának tanácsadója.

A két nyilatkozat a magyar közéletben, a magyar médiában kevés visszhangot kapott. A Szombatszerkesztősége ez év elején a magyarországi keresztény egyházak vezetőihez, valamint zsidó és keresztény filozófusokhoz, teológusokhoz fordult, hogy értékeljék a két dokumentumot. Összeállításunkban a beérkezett válaszokat közöljük.

A Magyar Katolikus Egyház, legnagyobb sajnálatunkra, többszöri megkeresésünkre sem adott választ körkérdésünkre.

Kérdéseink az alábbiak voltak:

1. Hogyan értékeli az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről című, 2015 decemberében nyilvánosságra hozott dokumentumot?

2. Befolyásolja-e az Ön közösségének álláspontját a zsidó-keresztény párbeszédről, ha a Katolikus Egyház hangsúlyosan megszólal ez ügyben, mint tette 50 éve a II. Vatikáni Zsinat a Nostra Aetate nyilatkozat alkalmával, vagy ezúttal, amikor a félszáz éves évfordulón ismét megszólalt a Vatikán 2015 decemberében, amikor nyilatkozatot bocsátott ki a katolikus-zsidó párbeszédről?

3. Milyen újdonságot hoznak a dokumentumok, mi Ön szerint a jelentőségük?

4. Hangsúlyos eleme a vatikáni nyilatkozatnak a ,,helyettesítő teológia” háttérbe szorulása, hogy tehát Izrael népének választottságát nem szünteti meg az Egyház választottságának felfogása. Az új dokumentum azt is kimondja, hogy az Egyháznak nem célja a zsidók intézményes térítése. Nem először fogalmazódnak meg ezek a gondolatok, de talán minden korábbinál nyíltabban jelennek meg. Hogyan értékeli a jelentőségét ezeknek a teológiai állításoknak az Ön egyházának nézőpontjából?

5. Nyugat-európai, elsősorban német protestáns közösségek intenzív részesei a zsidó közösségekkel folytatott párbeszédnek a vészkorszak óta. Hogy látja, a magyar protestantizmus – és ezen belül az Ön egyháza – mennyiben változott ebben a tekintetben a korábbiakhoz képest?

1. kérdés

Az ortodox rabbik nyilatkozata új fejezetet nyitott a zsidó-keresztény megbékélésben. Egyre nyilvánvalóbbá válik mindkét fél számára – a jelentős különbségek mellett –, hogy Isten a kereszténységgel nem Izrael helyettesítőjét vagy a zsidóság üldözőjét és ellenségét teremtette meg, hanem olyan partnerét, amely a nemzetek irányában képviseli a szövetségek tényeit, igazságait, valamint az evangéliumot. Bár ezt már jóval előtte meg kellett volna tennie, a Soá borzalmai után a keresztény világnak radikálisan szakítania kell az antiszemitizmus minden formájával, az istengyilkosság vádjával, hogy ellenálló képessége erős legyen a napjainkban is növekvő antiszemitizmussal és Izrael-ellenességgel szemben, és sikeresen tudjon harcolni ezek térhódítása ellen a világ minden pontján. A kereszténység nem a zsidóság üdvtörténeti helyére lett állítva Isten által, hanem Izrael spirituális gyökeréből és törzséből kihajtó világméretű ágazat, ezért létjogosultsága és életereje a zsidó nép Isten üdvtörténetében és tervében elfoglalt, megváltoztathatatlan és különleges helyének a tiszteletéből, méltánylásából ered. Az evangélium tanúsága szerint Jézus a zsidó nép mellett elkötelezett, Izrael Istenének igazságaiban gyökerező zsidó patrióta is, aki a keresztény reménység szerint olyan nemzeti identitással tér vissza, amely egyúttal örök es egyetemes értékeket tartalmaz, s amely így Izrael és a nemzetek végleges megbékélésének lesz a közös alapja.

2. kérdés:

Szerintem többről van szó már a zsidó-keresztény párbeszédnél. A rabbik nyilatkozata is partnerségről beszél, mert nem egymástól távol és szemben álló, hanem olyan rendszerekről van szó, amelyek között a történelmi ellenségeskedések nem a Szentírásból, hanem a különbségeket és teológiai vitákat eltorzító emberi bűnökből fakadtak, és – főleg a keresztények részéről a zsidósággal szembeni – gyűlöletből és elutasításból hosszú évszázadokon át. A kereszténység nem szuverén vallás, mert a közhiedelemmel ellentétben sem Jézus, sem az apostolok nem alapítottak új hitet, hanem az Ószövetséggel való folytonosság hangsúlyozása mellett arról tettek tanúságot, hogy a messiási próféciák egy része beteljesedett – bár ezt a korabeli zsidó vezetők és a nép nagy része nem fogadta el. Azonban az apostolok az így kialakult ellentétek, feszültségek ellenére sem akartak elszakadni a zsidó néptől, és különösen távol állt tőlük az ellenséges magatartás velük szemben. A kereszténység, mint önálló vallás státusza történelmi és egyházi események következménye, és ezt a tradíciót szerintünk újra kell értelmezni és meg kell változtatni, többek között a zsidó-keresztény kiegyezés érdekében. Tehát a zsidósággal való partneri viszony és együttműködés mindenekelőtt az újszövetségi kinyilatkoztatásokból fakad, álláspontunkat is ezek alapján fogalmazzuk meg. Természetesen örülünk minden olyan eseménynek, így a katolikus nyilatkozatnak is, amelyek célja az együttműködés útjában álló mesterséges akadályok kiiktatása; a nyilatkozatok értékét azonban a tettek adják, illetve cáfolják meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyházak vezetői a saját híveik körében is képviseljék a nyilatkozatokban megfogalmazott gondolatokat, hogy a kereszténység meg tudjon tisztulni számos olyan vallási ideológiától, amely ismételten létrehozná és terjesztené a keresztény antiszemitizmust. Ezen ünnepélyes nyilatkozatok megítélésekor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az egyháztagok jelentős tömege évtizedek óta nem követi egyháza hivatalos álláspontjait, dogmáit.

3. kérdés:

Örömmel töltött el, hogy az ortodox rabbik nyilatkozatának szerzői és aláírói elismerik: a kereszténység létrejötte isteni akarat és ajándék eredménye a nemzetek számára. Bízom benne, hogy ha ennek az elismerésnek a jelentőségét a kereszténység széles köreiben megértik, az pozitív hatással lesz a bizalmon és tiszteleten alapuló partneri viszony dinamikus fejlődésére a jövőben. Jézus személyének és tevékenységének pozitív értékelése is azt igazolja előttem, hogy a nyilatkozat a zsidókat és a keresztényeket egyaránt a helyes irányba kívánja orientálni. Messzemenőkig egyetértek a nyilatkozókkal abban is, hogy több köt össze bennünket, mint ami elválaszt, sőt szerintem mindkét világvallás a világtörténelmet átfogó egységes isteni kinyilatkoztatás meghatározó része, ezért, bár a köztük fennálló különbségeket nem kell bagatellizálni, a közös ellenségtől való fenyegetettség és a jövőbeni isteni beavatkozásra való nyitottságunk, valamint a világ jobbá tételéért végzett erőfeszítéseink arra ösztönöznek bennünket, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk közös értékeink védelmére és hirdetésére.

4. kérdés:

A keresztény világon belül az ún. helyettesítési teológia (mely szerint Isten Izraelt végleg elvetette, mint kiválasztott népét, és helyébe végleg az egyházat állította) már évszázadok óta támadások alatt áll. Ez a hamis, keresztény színezetű doktrína a hatalmi ideológia szerepét töltötte be a világ fölött uralkodni akaró egyház számára, amely mindent megtett azért, hogy a zsidóságot is kiforgassa nemzeti és spirituális örökségéből, és elfoglalja helyét a kinyilatkoztatásban, sőt az ígéret földjét, és Jeruzsálemet Rómával helyettesítse. Az Újszövetség ezen téves interpretációját maga a történelem cáfolta meg a zsidók alijázása, a modern Izrael megalakulása és a zsidóság nemzetté válásának folyamata által. Ezek a fejlemények mind azt bizonyítják, hogy Isten nem vetette el a zsidó népet, hanem az ószövetségi próféták előrejelzései, ígéretei örökké érvényesek reájuk, és ezeket mi, keresztények nem orozhatjuk el tőlük, hanem támogatnunk kell beteljesedésüket Izrael népén. Üdvözöljük ezzel kapcsolatban a katolikus egyház vezetőinek új állásfoglalását, és remélem, hogy a jövőben határozottan fel fognak lépni a zsidó állam delegitimálását szolgáló politikával szemben nemzetközi szinten is. Mi fennállásunk óta hangsúlyozzuk, hogy a zsidóságnak mint népnek az Istenhez vezető útja nem az egyházon keresztül halad, hanem egy másik utat jelöl ki számukra az isteni kinyilatkoztatás. Ezért is fontos fejleménynek tartjuk, hogy a katolikus egyház kijelentette, nem célja a zsidók intézményes térítése.

5. kérdés:

A keresztény és zsidó közösségek azonos értékeik és érdekeik miatt egyaránt összefogásra vannak predesztinálva az őket létezésükben fenyegető radikális iszlámmal szemben. Ugyanazok a muszlim mozgalmakhoz tartozó fanatikusok üldözik és gyilkolják a keresztényeket a Közel-Keleten, Afrikában, sőt már Európában is, akik Izraelt is el akarják pusztítani, és lemészárolni a zsidókat. Izrael több évtizedes tapasztalatokat szerzett a terroristákkal és terrort támogató muszlim országokkal szembeni küzdelemben. Néhány éve még kevesen hitték el, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa Európa és a kereszténység szabadságáért is harcol. Ma ezt már többen látják és értik. De nagyon sokat kell tennünk még azért, hogy a keresztény tömegek megértsék, hol a helyük, és elkötelezzék magukat amellett. A Hit Gyülekezete kezdetektől fogva fontosnak tartotta a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás melletti elkötelezettséget, értékeinek védelmét és hirdetését, és évtizedek óta baráti és testvéri kapcsolatokat ápol a zsidósággal. Számos alkalommal meggyőződhettünk arról, hogy egymás védelme és segítése hatalmas áldás forrása. Remélem, hogy egyre több keresztény ezt a jó utat fogja választani, és nem az ellenség sorait fogja erősíteni.

A szerző a Hit Gyülekezete vezető lelkésze

http://www.szombat.org/politika/jezus-zsido-patriota-is?utm_campaign=shareaholic&utm_medium=facebook&utm_source=socialnetwork

Pihenés

Jövő heti programom a képen látható. Az új tanítás-sorozatok augusztus 1-ig szünetelnek. Azért időnként felteszek majd valami hasznosat, nehogy elfeledkezzetek az oldalról :-)

A Szent Szellem közössége veletek addig is és azután is.

Reinhard Bonnke - Hit 8.

Hit és engedelmesség

A hit ajándéka által minden lehetségessé válik. Már a közönséges hit is rendkívüli embereket hoz létre - noha nem minden egyháztagról mondható el, hogy jeles pél­dája volna ennek a serkentő erőnek. Egyesek a növeke­désnek még csak azon a kezdeti szakaszán tartanak, ahol hangzatosan kijelentik, hogy tűzön-vízen át Istent köve­tik - de csak ha nem esik az eső! Pál és Silás Filippiben a szörnyen összevert hátukkal hálaadó összejövetelt tar­tottak a sötét börtöncellában, majd még azon éjjel vízkeresztséggel szolgáltak, mielőtt még idejük vagy alkal­muk lett volna felgyógyulni a borzalmas ütlegekből. És ez még nem minden, hiszen azt olvassuk, hogy mikor távozásuk előtt az ottani hívőkkel találkoztak „[Pál és Silás] vigasztalák őket". Tehát a véresre korbácsolt hátú Pál és Silás vigasztalta az ott maradó keresztényeket (Csel 16,40)!

Ilyen elképesztő lehetőségeket nyit meg előttünk a hit ajándéka. Ez valami egészen, más mint távol maradni a vasárnapi istentiszteletről, mivel a szombati meccsen az esőben összeszedett megfázás reggelre súlyosbodott, vagy mert felgyűlt a sok, hétközben elmaradt tennivaló, mialatt izgalmas marhaságokat néztünk a tévében, vagy mert éppen fáradtnak érezzük magunkat. „Akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, ezt mondja az Út." Ha ebben hiszel, szokásaid meg fognak változni - az egészségedről nem is szólva!

Valami fontosat tanulhatunk meg a hit és az enge­delmesség szavakból. A görögben a hitetlenség (apisztia) és az engedetlenség (apeitheia) ugyanabból a tőből szár­maznak. Ahhoz, hogy engedelmeskedj Istennek, hitre van szükséged, hitet pedig akkor kapsz, ha engedelmes­kedsz. Az engedelmesség maga a hit, mert a hit azt jelenti, hogy azt teszem, amit Isten mond. Nem mentség az, hogy nem vagy képes megtenni - hiszen hit által minden lehetséges, és Isten mindnyájunknak felajánlja a hit ajándékának erőforrását. Igenis lehetséges rendkívüli dolgokat végrehajtani! Hétköznapi emberek is képesek saját korlátaikon messze túl cselekedni, ezt a történelem is igazolja. Jézus így provokálta hallgatóságát: „Mit cselekesztek másoknál többet?" (Mt 5,47) Ha a Szent Szellem „hit"-esei vagyunk, a lehetetlennel is megbirkózunk!

Ez a kereszténység egyik legfőbb ismertetőjegye. Isten bennünk végzett munkájának pontosan az a fém­jelzője, hogy olyan területekre küld bennünket, melyeket még senkinek nem sikerült meghódítania. Gondolj csak arra a történetre, amikor Péter a vízen járt! Vagy öt kilo­méternyire bent a galileai tengeren, az éjszaka közepén a tanítványok hirtelen észrevették, hogy Jézus közeledik feléjük a vízen. Mivel azt hitték, kísértetet látnak, babo­nás rémületükben rekedtre sikoltozták magukat. Jézus azonban szólt hozzájuk: „Én vagyok az". Péter pedig ismerte Jézust. Tudta, hogy bizonyos dolgokat, amiket Jézus véghezvisz, az egész világmindenségben csak Ő tud megtenni - például azt, hogy szóljon neki, Péternek hogy cselekedje meg a lehetetlent.

Ez volt tehát a vízen járó alak személyazonosságának „savpróbája". A következő kihívást intézte a „kísértethez": „Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken". Az igazi kihívást azonban Jézus intézte Péterhez, aki el is indult a hullámokon Krisztus irányába. Ez a hit ajándékának megnyilvánulá­sa volt. Jézus arra szólítja fel az embereket, hogy nagyobbak legyenek, mint amilyenek önmagukban lennének. Ha Jézust szeretnéd követni, tudnod kell, hogy Ő ilyen. Nem arra hív el, hogy liliomokat szagolgass, vagy réti boglárkákat szedegessél! Az akadozó nyelvűek prédikálni kezdenek! Halászemberekből emberhalászok lesznek! Prostituáltak Istent szeretőkké válnak. A nyomorékok járnak! Ezek Jézus, az igaz Isten munkájának jelei, aki téged is arra hívott el, hogy olyasmire vállalkozzál, ami magadtól soha eszedbe nem jutott volna!

Természetesen az Isten parancsolatainak megcselekvése az igaz hívő bizonyítványát is kiállítja, ugyanak­kor kijelenti a hit ajándékát is. „Az én Istenem által táboron is átfutok." „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít." Senkinek nincs hite hegyeket el­mozdítani, míg a hegyeket el nem kell mozdítani! A hit azonban megadatik mindenhez, amivel Isten megbíz bennünket - ha megtesszük. Nem helyénvaló a hit nagy­ságáról beszélni. A megfelelő időben a feladat méretéhez illeszkedő hit-szerszámot fogunk készhez venni.

Formula-hit

Mindenképpen nagyszerű dolog hitben pozitív „megvallásokat" tenni. A pozitív beszéd előmozdítja a pozitív magatartást. Mindezt azonban nem szabad doktrínává fejlesztenünk, mert ez már nincs benne a Bibliában. An­nak titka, hogy rábírjuk Istent valaminek a megcselekvésére, nem pusztán a megfelelő szavak kimondásában, a helyes formula használatában, a pozitív beszédben rejlik. Meglehetősen riasztó az a feltételezés, hogy Istent cselek­vésre lehet bírni a megfelelő beszédtechnikával, és hogy az így kimondott dolgokat Isten tényleg meg is teszi. Ha bizonyos élmények alapján ez így is tűnt - és bizonyságot mindig mindenre lehet találni -, akkor az illetőknek bi­zonyára valóságos hit volt a szívükben, és ez volt az igazi ok. A hit hozza létre a csodák világát, ez a hajtóerő. Dávidnak Góliáttal szembeni kihívását gyakran szokták idézni annak példájaként, hogyan jön a győzelem a po­zitív megváltáson keresztül. Amit ilyenkor nem szoktak elmondani, az az, hogy Góliát is tett egy pozitív megvall­ást - és meghalt! Akármennyi pozitív kiabálás sem fogja félrevezetni Istent, ha nem engedelmesség és Őbelé vetett bizalom alapján cselekszünk, és nem hiszünk „a szívünkben", ahogy Jézus mondta.

Bibliai példák sokasága nem illik bele ebbe „a csoda a te szádban van" formulába. Dávid is tett negatív meg­vallásokat is - „egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt" - és mégsem így lett, mint tudjuk!

Célunk azonban nemcsak annyi, hogy az ilyen for­mula-hittel kapcsolatos fenntartásainkat megfogalmaz­zuk, hanem hogy rámutassunk: mindig a hit az, ami működik, bármilyen formában jelentkezzen is. A felfedezéseiket és újításaikat propagálók elméleteik alátámasztásául mindig számos bizonyságot hoznak. Én ezeket nem is kérdőjelezem meg, de az biztos, hogy nem a különböző technikák és tanítások vezetnek sikerre, ha­nem a mögöttük levő, Istenbe vetett hit. Isten nem fog ugrani, ha megnyomjuk a megfelelő gombot, vagy ki­mondjuk a megfelelő szavakat, viszont megtiszteli a hitünket - még akkor is, ha telve van sajátságos elkézelésekkel. Értelmes, beszédre képes lények lévén szükséges hitünket is értelmes szavakba öntenünk, de bármi legyen is a szó a szánkban vagy az ostobaság a fejünkben - Isten csak azt nézi, ami a szívünkben van!

Hit, csodás hit, az ígéretben hisz,

És kiáltja: Legyen meg!

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Hálás hozzáállás 9.

A Szent Szellem mint Megerősítő és Támasz

Az angol standby szónak, amelyet itt a támasz szóval fordítunk, van egy speciális, repüléssel kapcsolatos jelentése. A légitársaságok szóhasználatában a „standby” üres helyre váró utast jelent, ők azok, akik a repülőtéren a pultnál állnak sorba, hogy az első repülőjáratra helyet szerezhessenek maguknak. Ez a kép nagyszerűen szimbolizálja, milyen szerepet is tölt be a Szent Szellem az életünkben: Ő az üres helyre váró utas, aki mindig mellettünk áll az első adandó alkalomra várva, hogy megadhassa nekünk a szükséges segítséget és erőt - ezért is nevezzük Őt Segítőnek, Megerősítőnek.

Megtanultam, hogy a legszellemibb, legspirituálisabb ima, amellyel Hozzá fordulhatunk, mindössze egy szóból áll: „Segíts!” Megmondani sem tudom, hetente hányszor állok meg és kiáltok Istenhez: „Segíts Uram, erősíts meg engem. Mindig mellettem állsz, minden élethelyzetben megerősítesz és támogatsz”

Ha valaha is igazi győzelmet szeretnénk aratni, ha valaha is élvezni akarjuk azt a bővölködő életet, amelyet Krisztus halála által nyertünk, meg kell tanulnunk azt az egyszerű bibliai igazságot, hogy azért nincs nekünk, mert nem kérünk. Amíg mindent a saját erőnkből, a magunk módján igyekszünk megoldani, addig nem csak magunkat frusztráljuk, hanem a Szent Szellem kegyelmét is, hiszen az Ő szolgálatának alapvető részét képezi az Urat szolgálók megsegítése és megerősítése. Azért küldte Őt az Atya, hogy az Ő kegyelmét közvetítse felénk.

Meg vagyok győződve arról, hogy az életünkben jelenlevő számos frusztráció abból fakad, hogy nem tudjuk átvenni azt a segítséget és erőt, amelyet a Szent Szellem folyamatosan kínál nekünk. Én magam is egyre többet tanulok, hogy megszabaduljak a frusztrációtól azáltal, hogy igénybe veszem a segítség és erő kimeríthetetlen Forrását.

Előfordult már velem, hogy a mindennapi prédikáció és tanítás annyira kimerít, hogy imádkoznom kell: „Uram, segíts nekem, szükségem van a Te erődre”. Megesett, hogy egymást követő négy napon át hét istentiszteletet kellett tartanom. Ilyenkor annyira elfáradok, hogy emlékeztetnem kell magamat arra, hogy az én segítségem az Úrtól van, és csak kiáltanom kell hozzá és meg kell vallanom, hogy akik az Úrban bíznak, megújul erejük (Zsoltárok 121:2, Ézsaiás 40:31). Ilyenkor aztán a segítség nem marad el, és megkapom azt az erőt, ami az Úr által rám szabott feladat befejezéséhez szükséges.

De ez a szerepkör csak egy a sok közül, amellyel a Szent Szellemet az Úr felruházta, hiszen emellett még Ő a Tanító, a Vezető és a Tanácsadó.

Fordította: Berényi Irén

Idézet

"Péld. 8:12-32. Miért teremtette Isten a világmindenséget? A megoldás megdöbbentően egyszerű: A VILÁGMINDENSÉG A LOGOSZNAK, ISTEN FIÁNAK A JÁTÉKA.

A Messiás szavai: „Mellette voltam, mint kézműves, és gyönyörűsége voltam mindennap, játszva ő előtte minden időben. Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.”

Az Atya adott neki lehetőséget, hogy kibontakoztassa a tehetségét, képességeit. „Mert ő tőle, ő általa és őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róma 11,30) A görög „lego” jelentése: összerakni. A Logosz = rengeteg összerakott beszédet jelent. (A rhéma viszont folyóhoz hasonló). A Fiú tehát ezzel legózik! És az Atya ebben gyönyörűségét leli. Másutt is szerepel ez e kifejezés: „Ez az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.” (Mt. 3,17) Mai beszédben ez úgy értendő, hogy élvezi, tetszik neki.

A Messiás pedig azt mondja magáról, hogy: „gyönyörűségemet lelem az emberek fiaiban.” Az emberek istenképűsége gyönyörűséget okoz számára. A Messiás annyira szeretett minket, hogy megtestesült, lejött a földre, és meghalt érettünk.

Még egy dolog: a bölcsesség = egy gyerek, vagy legalábbis a gyerekség benne marad. Ezt a játékot a bűn teszi tönkre, nem Isten. Mondják is rá, hogy: szörnyűség. A Messiásnak az a dolga, hogy ezt kiszorítsa, és élhetővé tegye a világot, hogy élvezzük az életet, hogy boldogok legyünk.

A világmindenségnek nincs más haszna, minthogy egy szórakoztató játék legyen. A mi Istenünk jó, kegyelmes Isten, és boldog Isten!"

Ruff Tibor, 2016.07.20.

Zsoltárok Könyve 56.

1. A karmesternek. Távoli néma galamb szerint. Dávidtól dal. Midőn elfogták őt a filiszteusok Gátban.
2. Kegyelmezz nekem, Isten, mert lihegett rám ember, egész nap szorít engem harcoló.
3. Lihegtek meglesőim egész nap, mert sokan küzdenek ellenem nagyfennen.
4. A mely napon félnem kell, én te benned bízom.
5. Isten által dicsérhetem igéjét, Istenben bízom, nem félek: mit tehet halandó nekem?
6. Egész nap bántják dolgaimat, ellenem vannak mind az ő gondolataik, rosszra.
7. Összesereglenek, kémlelnek, sarkaimat lesik ők, a midőn lelkemre törtek.
8. Jogtalanságért szabadulásuk legyen? Haragban döntsd le a népeket, Isten!
9. Bujdosásomat te megszámláltad, tedd könnyemet tömlődbe! Nemde könyvedben vannak!
10. Akkor hátra fordulnak ellenségeim. a mely napon felkiáltok; ezt tudom: hogy Isten mellettem van.
11. Isten által dicsérhetem az igét, az Örökkévaló által dicsérhetem az igét! ‘-
12. Istenben bízom, nem félek mit tehet ember nekem?
13. Rajtam, oh Isten, fogadalmaid, hálaáldozatokat fizetek neked;
14. mert megmentetted lelkemet a haláltól, nemde lábaimat is a taszítástól, hogy járhassak Isten előtt az élet világosságában.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Könyvrészlet

"A legnagyobb jó itt a földön Isten. Ennyi. Isten egyetlen célja számunkra Önmaga. Ám fontos magunknak feltenni ezt a kérdést: Istent szeretjük, vagy csupán a dolgait?

Képzeld el, milyen rettenetes lenne, ha a gyermeked azt mondaná
neked, hogy „Nem igazán szeretlek, és nem is kell a szereteted, de a zsebpénzem az nagyon kellene.” Ám ezzel ellentétben milyen csodálatos ajándék az, amikor a szeretted a szemedbe néz, és így szól: „Szeretlek. Nem a szépségedet, nem a pénzedet, nem a családodat, nem az autódat. Csakis téged.”
Képes vagy ezt mondani Istennek?
Az iránta érzett szeretetünk forrása mindig Isten szeretete irántunk.

Szereted-e ezt az Istent, aki a minden, vagy csak azt a mindent
szereted, amit neked ad? Valóban tudod, és hiszed, hogy Isten egyedien, személyesen és bensőségesen szeret téged? Látod és ismered Őt Abba-ként, az Atyádként?"

http://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product%2Fproduct&product_id=7261&search=őrült

Derek Prince - Az angyalok miatt - Hadviselésünk fegyverei 1.

Kedves Barátaim!

Előző levelemben rámutattam, hogy amikor kereszténnyé válunk, automatikusan egy hatalmas háború résztvevői leszünk, amely a Földet és az eget egyaránt átfogja. Ráadásul, a leghatalmasabb és legveszélyesebb ellenségünk a gonosz angyalok királysága, akiknek a főhadiszállása az egekben található.

Bölcsességében és kegyelmében Isten ellátott minket az összes fegyverrel, amire szükségünk van, hogy győzelmet arassunk. Mivel a hadviselés a szellemi valóságban zajlik, fegyvereink is szellemiek. A Korinthosziaknak írt második levél 10:4-ben Pál azt mondja: „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek [következésképpen szellemiek], hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására.”

Az erősségek, akiket támadunk, szintén szellemiek. A századok során a Sátán építette fel őket az emberiség szívében és elméjében. Ezek a félelem, sóvárgás, gyűlölet, bálványimádás, faji előítélet, vallásos babona, és még sok hasonló erősségei.

Ezek az erősségek azok, amelyek akadályozzák a politikusok minden valódi békekötési kísérletét. Az ésszerű és politikai érvelések a tárgyalásos rendezések érdekében nem elég erősek ahhoz, hogy lerontsák a szellemi erősségeket, amelyek a béke útjában állnak.

Valódi béke egyedül akkor jön majd létre a Földön, amikor Krisztus királysága alakul meg itt. Ez a célja hadviselésünknek keresztényként, valamint ezzel a szándékkal használjuk a szellemi fegyverzetünket. Az a cél, hogy lerontsuk a szellemi erősségeket a férfiak és nők szívében, valamint utat készítsünk Krisztusnak, hogy felépítse királyságát – először a szívekben, és végül az egész Földön.

Hét szellemi fegyver

Az Efeszosziaknak írt levél 6:13-18-ban Pál hét szellemi fegyvert – vagy szellemi felszerelést – sorol fel, amelyre szükségünk van. A példákat saját idejének római legionáriusi felszereléséről veszi. Íme, felsorolás:

1. Az igazság öve (14. vers).

Pál idejében, a férfiak és a nők egyaránt, rendszerint hosszú, bő ruhát viseltek, ami leért legalább a térdükig. Mielőtt bármilyen fárasztó tevékenységbe kezdtek, az első, amit tenniük kellett, hogy összehúzták magukon bő ruhájukat és felhajtották azt az öv alá. Csupán ezután tudtak akadálytalanul bármilyen megerőltető tevékenységbe kezdeni. Ezért fordul elő többször ez a kifejezés: Övezd fel derekadat.

Az igazság övének viselése megköveteli, hogy lemondjunk a tisztességtelenség és megalkuvás minden formájáról. Ha nem „hajtjuk fel” utunkból, akadályozni fognak a szellemi előrehaladásunkban. Hűségesnek kell lennünk a Szentírás igazságához, még ha ez vitákat is szül vagy népszerűtlen.

Arra is szükség van, hogy teljesen nyitottak és szívélyesek legyünk minden személyes kapcsolatunkban. Ez egy elengedhetetlen feltétel a megfelelő szellemi növekedéshez. Frissen kereszténnyé vált hívőknek azt írja Péter: „Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigykedést, és minden rágalmazást, mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.” (1Pt 2:1-2)

Ezen felül, tökéletesen nyitottnak és őszintének kell lennünk magának Istennek az dolgaiban. Ez a feltétele annak, hogy szellemi kijelentést vegyünk. Az 51. Zsoltár 8. versében Dávid azt mondja:
Íme, te az igazságban gyönyörködöl, amely a vesékben [a belső részekben] van, és bensőmben bölcsességre tanítasz engem.

Isten csak azokat fedi fel rejtett bölcsességét, akik belsejében igazság van.

Fordította: Marton Katalin

Oral Roberts - Isten természetfeletti nyomkövető rendszere 8.

Egyszer csak tudtam értelemmel imádkozni. A korábbi megértésemnek azonban kérdések szabtak gátat: „Akarok-e élni? Meg akarok halni? Érdemes így élni? Van-e a menyből üzenetem az életről?” Ó, igen, érzékeltem az Atyától jövő magyarázatot a menyből! A beszélő Istennek volt valami mondanivalója Oral Robertsnek: „Élni fogsz, és nem fogsz meghalni!" Ó halleluja! Nem kellett a halálomért imádkoznom! Hanem az ÉLETÉRT tudtam imádkozni, a bőségesebb életért! Ott, abban a kis kórteremben az ajkam hangtalanul mozgott és dünnyögve imádkoztam fel magamból a vihart, míg bele nem imádkoztam magam a Szent Szellem kiáradásába! Hirtelen olyan volt, mintha felkapcsolták volna a villanyt a szellememben és visszakerültem Isten természetfeletti nyomkövető rendszerébe! Aztán arra figyeltem föl, hogy valami rendkívüli történik a testemben. Olyan volt, mintha valami meleg folyadék áramlana szét bennem és tudtam, hogy Isten Szelleme így egészíti ki a Hoag kórház egészségügyi szakembereinek fenomenális munkáját azzal, hogy visszahoztak a halálból.

Majdnem ezután rögtön az orvosok elkezdték a felépülésemet „figyelemreméltónak” titulálni és sosem felejtem el azt a percet, amikor elvégezték rajtam az utolsó futópad tesztet. Csináltak neked már ilyet? Nos, addig futsz a futópadon, amíg bírod, és akkor az orvos megkér, hogy légyszíves fuss még 15 másodpercet. Szóval akkor lefutsz még 30 másodpercet és újra megkér, hogy „Tudna futni még 10 másodpercet?” Aztán további futásra ösztökél, amíg teljesen elfogy belőled a szusz! Miután az orvos a vizsgálatot elvégezte így kiáltott fel: „Ez volt az utolsó vizsgálat. A szívén lévő hegszövet BEGYÓGYULT! Az artériái teljesen nyitottak, szóval azt csinálhat, amit csak akar!” Dicsőség Istennek bizonyságot tehetek arról, hogy az ÚR a szarvas lábához tette hasonlóvá a lábamat és felállított a magas helyekre! 

Barátom teljesen mindegy milyen zavar keletkezett az életedben vagy keletkezhet éppen a jövőben ISTENÜNK MÉG MINDIG A LÁBÁTALAKÍTÓ BIZNISZBEN VAN, HOGY MAGAS HELYEKRE ÁLLÍTSON MINKET! A természetfeletti nyomkövető rendszerével, a Szellemtől jövő magyarázattal állít fel minket újra oda! Látod, amikor hiszel Jézusban, Isten gyermeke leszel és a Szent Szellem, Aki már ott lebegett a föld formáltatása előtti kaotikus mély fölött, jön és betölt. A szellemedben él és 24 órán keresztül egyfolytában eleven vadsággal imádkozik átlépve azokat a hatalmas szakadékokat, amelyek köztünk és a Menny között állnak! Amikor a szellemünk természetfeletti módon követi nyomon az Urat, fel tudunk nézni azokra a magaslatokra, azokra a horizonton nyugvó álomcélokra, és tudjuk, hogy ott a búvóhelyünk a gonosz és a világ veszélyei elől. Bizalommal vághatjuk magunkat át a magas helyek felé és nem kell többé a félelemtől ledermednünk attól, hogy megtántorodunk és az alattunk elterülő halál völgyébe zuhanunk. Van egy sziklaszilárd biztosítékunk mélyen a szívünkben, hogy a lábunk nyomon követi az Urat, így eleven vadsággal ugorhatunk át azokon a keskenyen sziklapárkányokon és durva szakadékokon Istent keresve, magasabbra és magasabbra szállva Benne, felérve egészen addig, ahova felállít bennünket …A BENNE LÉVŐ MAGAS HELYEKRE!

Fordította: Nagy Andrea

Zsoltárok Könyve 55.

1. A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól.
2. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
3. Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
4. az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
5. Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
6. félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
7. Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
8. íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
9. Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vihar elől.
10. Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
11. Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
12. Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piacáról elnyomás és csalárdság.
13. Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fennhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
14. hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
15. a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
16. Rontson rájuk a halál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben.
17. Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
18. Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
19. kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harcból, mert sokan voltak ellenem.
20. Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
21. Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
22. Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
23. Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
24. Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

David Wilkerson - Miért akarsz bűnben élni? 2.

Miért ragaszkodnak hívők bűneik gyakorlásához?

Hogy erre tudjak válaszolni, a saját szívembe kell betekintenem. Egyre inkább mint az a nap közeledik, elképzelem, hogy az Úr bírószéke előtt állok, mikor szerető szemével néz reám. Abban a pillanatban minden tettemért és gondolataimért el kell számolnom. És mint az Evangélium szolgálója, be kell számolnom azokért a prédikációkért, amit másoknak prédikáltam, de én magam nem éltem a szerint. Amint Pál írta: “…hogy másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek” (1 Kor. 9:27)

Maga a gondolat egy szent félelmet hoz a szívembe. Minden nap kiáltok az Úrhoz: “Uram, ha akármilyen bűn is van bennem, kérlek figyelmeztess rá. Nem akarom a trombita hangját meghallani és valamilyen érzéki vággyal körülcsavart szívvel állni előtted.”

Mit fogsz mondani mikor Jézus előtt fogsz állni? Milyen kifogást fogsz felhozni arra, hogy egy keserűség gyökeréhez, egy irigységhez, egy érzéki vágyhoz, egy bűnös magatartáshoz csüngesz? Fogod mondani: “Uram, nem tudtam, hogy ezt olyan komolyan fogod venni. Úgy gondoltam, hogy türelmes leszel velem, hogy kegyelemmel fogsz reám nézni. Mindig hittem az Újszövetség ígéreteiben. Csak vártam, hogy a Szent Szellem kiírtja belőlem ezt a bűnt?”

Szeretteim, a mi Urunk hamarosan jönni fog és ez nem egy jó idő arra, hogy bűneinket jelentéktelennek higgyük. Ismerek hívőket kik életük egyik szakaszában nem törődtek bűneikkel és testi vágyaik által le lettek győzve. Tehát ne hidd, hogy ez nem történhet meg veled. “Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. (Rómaiak 3:23) Kérdezd meg magad: “Miért tart engem megkötözve ez a gonosz dolog? Miért nem tudok szabad lenni?”

Hiszem, hogy a Szent Szellem felfedett néhány dolgot ezzel a tárgyal kapcsolatban:
Bűnben folytatjuk életünk, mert hiányzik az Isten iránt való félelem belőlünk.

Sok hívő szívében az Isten iránti félelem nem lett beültetve a Szent Szellem által. Példabeszédekben olvashatjuk: “Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat és távozzál el a gonosztól.” (3:7) “Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.” (14:27)
Az “Úr félelme” itt többet jelent mint csak áhítatos tisztelet és tisztelet teljes félelem. A Zsoltárok írója mondja, hogy Isten Szövetségét nem érthetjük meg annak teljességében, míg az Isten iránti félelem mélyen meg nem gyökeredzik bennünk: “Az Úr bizodalmas az Őt félőkhöz és Szövetségével oktatja őket,” (Zsoltárok 25:14) Ez a szöveg a Szövetség megértését és Isten iránti félelmet összekapcsolja. Röviden minden kinyilatkozás az Ő iránti félelemhez van kapcsolva.

Meg vagyok győződve, hogy Isteni félelem nélkül nincs hosszan tartó szabadság a bűntől. De sok gyülekezetben az Isten iránti félelemről nem beszélnek. Mikor hallottál utoljára egy üzenetet Isten iránti félelemről?

Egy ok erre az, hogy a “mindent megengedő” társadalom magatartása Isten házát is elárasztotta. Az utóbbi években a kifejezés: “kegyelem” azt jelenti, hogy a bűnök el vannak takarva. Mint a Zsoltár énekes írja: “…nincs Ő előtte, (a gonosz előtt) Isten félelem.” (Zsoltárok 36:2) Továbbá erkölcstelen szolgálók (lelkészek) elkerülik azokat a verseket (a Szentírásban) amik istenfélelemről szólnak. Szokás szerint csak a következő szöveget prédikálják: “Mert nem a félénkség szellemét adta nekünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek, és józanságnak Szellemét.”

(2 Tim. 1:7), “A szeretetben nincsen félelem; sőt tökéletes szeretet kiűzi a félelmet. (1 János 4:18) “Ugyanis nem a szolgaság lelkét vettétek, hogy ismét félnetek kelljen…” (Rómaiak 8:15)

Ezek mind csodálatos versek - de vagy ember iránti vagy Sátán iránti félelemre vonatkoznak, nem Isten iránti félelemre. A szó “félelem” ezekben a versekben amint használva vannak, megtalálható ugyancsak a Zsidókhoz írt levélben, “Azért bízvást, mondjuk: Az Úr az én segítségem; nem félek. Ember mit árthat nekem? (Zsidókhoz írt levél 13:6)
Az Újszövetség tartalmazza azt, amit én a “kegyelem előkészítő munkájának” nevezek.

Hiszem, hogy Istennek először egy bizonyos munkát kell elvégeznie bennünk mielőtt akármelyik Szövetségi Ígéretét igényelni tudnánk. Mi ez az “előkészítő” munka, amin minden más függ? Jeremiás mondja: “…és az én félelmemet adom az Ő szívükbe, hogy el ne távozzanak tőlem.” (32:4o) Isten megelőző vagy előkészítő munkája a Szövetségnek az, hogy az Ő iránta való félelmet helyezi a szívünkbe.

Jeremiás az Úr Újszövetségéről beszél nem az Ószövetségről. És Isten itt állítja, hogy hogyan fog ez a munka elvégződni: “…félelmemet adom az Ő szívükbe.” Tudatja velünk, hogy nem vagyunk képesek egy szent félelmet magunktól létesíteni. Nem kapjuk ezt mások kézrátételével vagy testi manipulálásával. Az egyetlen mód erre a szent munkára bennünk az Isten Szelleme által végzett munka.

Az Úr lényegében azt mondja, “Csodálatos dolgokat fogok bennetek tenni. Az én saját Szellememet fogom elküldeni, Aki bennetek fog lakozni és egy új szívet fog adni. Fel fog hatalmazni titeket és a bűn hatalmától teljesen fel fog szabadítani. Végül is arra fog vezetni, hogy mindent amit akarsz és teszel az én gyönyörűségemre fogod tenni.

“De minden más előtt az én Szellememnek még egy másik munkát kell elvégeznie bennetek. Ő egy szent félelmet fog szívetekbe helyezni a bűnt illetőleg. Akkor nem fogtok eltávolodni az én parancsolataimtól. Míg ez a félelem nincs bennetek, bűnötök mindig el fog vezetni tőlem.”

Nagyon egyszerűen a Szent Szellem megváltoztat minket abban, ahogyan a bűnt szemléljük. Jól tudja, hogy míg vágyainkat könnyedén vesszük sohasem leszünk szabadok. Így hát megmutatja, hogy milyen mély fájdalmat okozunk neki és Isten haragját ingereljük. Hogyan teszi ezt a Szent Szellem? Használja Isten elítélő Igéjét - a szent Igazság átható “nyilait”.
Ha utálod bűnöd és vágyódsz az igazságra légy elkészülve: Isten az evangélium elítélő nyilait fogja a szívedbe lőni. Ezek a nyilak ki fogják kutatni szíved minden rejtett sarkát míg felderítik minden érzéki vágyaid. És ha egyszer célba találnak ezek, érezni fogod a lángoló, tüzes igazságot ami be fogja égetni magát öntudatodba.

Sok vágyak által hajtott hívő próbálja lerázni a bűntudatot mit isten elítélő nyilai okoznak. Állandóan arra az igére vonatkoznak: “Nincs tehát immár semmi kárhoztatásuk azoknak akik a Krisztus Jézusban vannak (Rómaiak 8:1) De elhanyagolják elolvasni az utolsó részét ennek az igének: “…akik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint.” Ha folytatod életed bűnben, akkor a test szerint élsz - nincs jogod hivatkozni a “nem kárhoztatásról” szóló ígéretre.

Az a bűnösség, amit érzünk a Szent Szellem ítélete által, igazában Isten kegyelmi munkája. Az a célja, hogy felfedje a bűn csaló munkáját bennünk. Ezért inkább azt kellene kérnünk, hogy Isten Szelleme állandóan terhelje meg öntudatunkat a bűnösség érzésével, félelemmel és a bűn kárhozatával, míg annak felülmúló bűnössége teljesen feltárul.

Zsoltárok Könyve 54.

1. A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól.
2. Mikor eljöttek a Zífbeliek es mondták Sáulnak: Nemde Dávid nálunk rejtőzködik.
3. Isten, neveddel segíts engem s hatalmaddal szerezz nekem jogot!
4. Isten, halljad imámat, figyelj szájam beszédeire!
5. Mert idegenek támadtak ellenem és erőszakosak törtek lelkemre; nem tartották Istent maguk előtt. Széla.
6. Íme Isten segítőm nekem, az Úr az, ki lelkem támogatója.
7. Viszonozza a rosszat meglesőimnek igazságodért semmisítsd meg őket.
8. Készséggel hadd áldozok neked, magasztalom nevedet, Örökkévaló, mert jóságos;
9. mert minden szorongatásból megmentett engem, és ellenségeimet nézte szemem.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Hálás hozzáállás 8.

A Szent Szellem, mint Segítő

Az előző fejezetekben már láttuk, hogy a Vigasztaló, amelyet a Szent Szellem megnevezésére használunk, milyen sokféleképpen értelmezhető aszerint, milyen szerepet játszik a hívő ember életében. Ezen szerepek egyike a segítő.

Soha nem gondoltam úgy a Szent Szellemre, az Istenség Harmadik Személyére, mint személyes Segítőmre. Meg kell vallanom, olyan nő voltam, akinek rengeteg segítségre volt szüksége, de szerinted kértem valakitől? Dehogy, mint már sokszor elmondtam, semmi mást nem tettem, mint próbálkoztam. Mivel büszke és makacs voltam, eltökéltem magamban, hogy mindent meg fogok oldani saját magam, nem alázom meg magam azzal, hogy Istenhez fordulok segítségért. Nem is tudtam, hogyan kell Istentől kérni, főleg nem egyszerű, hétköznapi dolgokat, mint például hogyan csináljam meg a hajam vagy hogyan rakjam rendbe a házat a vendégek érkezése előtt.

Szerintem mi hívők csak akkor fordulunk Istenhez segítségért, amikor már ég a ház. Úgy gondoltam, mennyei Atyánk csak akkor avatkozik az életünkbe, amikor az Ő isteni kategóriájába illő hatalmas, megoldhatatlan problémák tornyosulnak előttünk.

El sem tudom mondani, mi történt az Úrral való személyes kapcsolatomban, amikor rájöttem és megértettem, hogy Isten életem minden apró mozzanata érdekli. Sokkoló volt számomra, amikor tudatosítottam magamban, hogy az életem minden dolgában segíteni szeretne, és valahányszor frusztráltnak éreztem magam azért volt, mert nem kértem Tőle segítséget.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy időnként közbenjárók imádkoznak értünk, arra kérve az Urat, hogy lépjen közbe egyes élethelyzetekben értünk, mert mi magunk nem vagyunk képesek kérni, vagy egyszerűen nem tudjuk, hogyan kell. De aztán eljön a pillanat, amikor magunknak kell felelősséget vállalnunk a saját életünkért. De vajon Isten miért nem segít, amikor látja, hogy szükségben vagyunk? Azért, mert a Szent Szellem igazi úriember: hívás nélkül nem lép be az életünkbe. Nem töri ránk az ajtót, inkább megvárja, míg beinvitáljuk.

Tehát az Úr megtanította nekem, hogy még az életem legjelentéktelenebb dolgaimban is a segítségemre akar lenni, még akár abban is, hogyan készítsem el a frizurámat.

Egyszer megtörtént velem, hogy Biblia órára készültem, és sehogy sem sikerült egy hajtincset a megfelelő helyre igazítanom, annyira frusztrált lettem, hogy majdnem ütöttem a fejem a hajkefével. Tényleg dühös voltam.

Tudtad, hogy a sátán különös kedvét leli az ilyen dolgokban? Tudtad, hogy az ördög élvezettel nézi, hogy egy felnőtt nő egy hajkefével püföli a fejét, mert nem sikerült úgy megcsinálni a frizuráját, ahogy szerette volna? Tudtad, hogy az ellenség felvillanyozódik a tudattól, hogy egy keresztény túl makacs és egoista ahhoz, hogy Istenhez forduljon segítségért?

Tudatlanságomban és büszkeségemben az ellenség kezére játszottam magam. De az Úr ezen a napon döntött úgy, átviszi az akaratát az életemen. Ezért feladtam a felesleges küzdelmet és kétségbeesésemben így imádkoztam: „Atyám, azt mondtad, hogy azért nincs nekem, mert nem kérek, ezért most arra kérlek, segíts, hogy rendesen meg tudjam csinálni a hajamat. Jézus nevében, alakítsd át ezt a szénaboglyát szép fürtökké, ámen”

Aztán újra megpróbáltam. Fogtam ugyanazt a hajsütő vasat és ugyanazt a fürtöt, és megismételtem ugyanazt a folyamatot. Visszatettem a tincset a hajsütőbe, feltekertem a vasra, kivettem – és láss csodát: egy takaros hullám volt a fejem tetején!

Lehet, hogy azt gondoljátok, micsoda nevetséges történet ez, mégis van értelme. Néha eljutunk az életünkben addig a pontig, amikor rá kell döbbennünk, hogy az Úr közreműködése nélkül semmi nem megy. Lehet, hogy te soha nem jutsz el addig a pontig, hogy egy hajkefével csapkodd a fejed (legalábbis remélem), de lehet, hogy ennél sokkal nagyobb ostobaságot követsz el – vagy veszélyesebbet! Lehet, hogy padlót kell fognod ahhoz, hogy feladd a büszkeségedet, a haragodat és makacsságodat és az Úrhoz fordulj segítségért.

Ez a hajamról szóló történet azt mutatja, mennyire frusztrált voltam amiatt, hogy valamit nem tudtam megcsinálni, bármennyit próbálkoztam is. Nem számít, mennyire vallom meg a hitemet, nem tudom megváltoztatni sem a férjemet, sem a gyerekeimet, sőt, még saját magamat sem. Ezen a kis hajas élményen keresztül megtanultam, hogy az egyetlen esélyem arra, hogy az életemben bármilyen fejlődés álljon be az, hogy az Úrhoz fordulok segítségért. Ekkor kezdett tudatosodni bennem az a tény, hogy a Szent Szellem bennem van és velem van: Ő a Barátom, Tanácsadóm, Közbenjáróm, Ügyvédem, Vigasztalóm, Segítőm, Megerősítőm, Támaszom.

Fordította: Berényi Irén

Zsoltárok Könyve 53.

1. A karmesternek, Máchalát szerint. Oktató dal Dávidtól.
2. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosan műveltek jogtalanságot, nincs ki jót tenne.
3. Isten az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, ki Istent keresi.
4. Mindnyájan eltért, egyaránt megromlottak; nincs ki jót tenne, nincs egy sem.
5. Nemde megtudják a jogtalanságot cselekvők, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, Istent nem szólították.
6. Ott rettegve rettegtek meg, a hol nem volt rettegés; mert Isten szerteszórta az ellened táborozók csontjait, megszégyenítetted, mert Isten megvetette őket.
7. Vajha jönne Cziónból Izrael segítsége; mikor visszahozza Isten népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

John Arnott - Isten szeretete: mindennek az alapja 5.

Amikor a megújulás kirobbant a gyülekezetünkben, 1994. január 20-án a prédikáció alatt, a gyülekezet tagjainak közel 80 százaléka a földre esett, nevetett, hempergett és fantasztikusan érezte magát. Azt gon­doltam; „Uram, ez nagyszerű! Nagyon örülök, hogy egy kicsit boldogabbak és örömtelibbek lettünk. Na­gyon kellett már egy kis felvillanyozódás, de most már térjünk vissza a munkához, a megtéretlen em­berek eléréséhez!"

Mások egyenesen ilyenekkel jöttek hozzám: „Biztos, hogy ez Isten munkája? Hány ember tért meg?"
- Térnek meg az emberek. Tegnap este is öten jöttek előre - válaszoltam.
- Az még nem ébredés. Az ébredés az, amikor emberek százai térnek meg és az egész településre sikerül befolyást gyakorolni!

Először én is teljesen egyetértettem. Azt mond­tam az Úrnak: szeretném, ha az emberek Jézushoz jönnének, szeretném, ha meggyógyulnának. Úgy­hogy elkezdtem többet prédikálni az üdvösségről, de azt kellett látnom, hogy a prédikációk után na­gyon nehéz volt szolgálni az emberek felé.

Sehogy sem fért a fejembe. A Szent Szellem nem mozgott és az emberek nem tudtak olyan áldást venni az Úrtól, mint korábban. A megtérők száma is lecsökkent ahhoz képest, mint amikor az Úr örömé­ről vagy Isten szeretetéről és az ezekkel kapcsolatos bibliai jelenségekről beszéltem. Megkérdeztem az Urat, miért van ez. A válasza nagyon meglepett:
- Azért, mert nyomást gyakorolsz rám.
- Uram, én nem akarok nyomást gyakorolni rád! Hogy érted ezt?

A választól padlót fogtam:
- Miért fáj az neked, ha én még egy kicsit szeretgetni akarom az egyházamat?

Ez a válasz újabb kérdéseket vet föl: „Miért akar Isten szeretni bennünket? Hiszen tudjuk, valójában milyenek vagyunk." Ennek ellenére úgy tűnik, Istennek legfőbb vágya, hogy szeressen és mi viszontszeressük.

A szerelem ezen a szinten már nem megmagyarázható. Miért szeret engem Carol, a feleségem? Többször megkérdeztem már tőle: „Drágám, mit látsz te bennem? Miért szeretsz engem?" Ilyenkor elmondja az indokait, de az egész valahogy így sem megnyugtató. Még mindig nem értem. Legtöbben úgy gondoljuk, nem sok szeretni való szorult belénk, Jézus azonban nagyon komolyan szeret minket, és tényleg be akarja tölteni az életünket, meg akar áldani, át akar formálni és teljesen meg akarja nyerni a szívünket.

Mi emberek már sokszor bebizonyítottuk, hogy nem tudunk nagyot alakítani Isten szeretetében, és még kevésbé egymás szeretetében. Mivel azonban Jézus olyan menyasszonyt akar, aki feltétel nélkül szereti őt, kegyelméből messze a képességeink fö­lötti szintre tölti fel a szívünket. Ennek eredményeképpen iránta érzett szeretetünk folyamatosan erősödik. A szeretet csak úgy tud igazán elmélyülni, ha már konkrét tapasztalat; nem maradhat örökké az elmélet szintjén. A Szent Szellem most ilyen tapasz­talatokat szerez számunkra. Mikor aztán szeretetével betölt, mi is szeretőkké válunk: szeretete kiömlik belőlünk és elér másokat.

Dr. Margaret Poloma, az ohió-i Akron Egyetem szociológia tanszékének professzora mostaniban felméréseket végez a gyülekezetünkben, ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a vallás nem csupán objektív intézmény a maga doktrínáival és rituáléival, hanem a szubjektív érzelmi élményekkel is számolni kell. A már elhunyt neves pszichológus, Abraham Maslow álláspontját összegezve - aki a hatvanas években "Vallás, értékek és csúcsélmények" címmel írt könyvet - Margaret azt állítja: „az intézményesedett vallás ab­ból áll, hogy csúcs alattiak csúcs alattiakat tanítanak mások csúcsmegtapasztalásairól". Hétköznapibban szólva önálló, szubjektív vallási élményekkel nem rendelkező emberek tanítanak másokat, akik hason­lóképpen szkeptikusak érzelmeik kifejezése tekinte­tében annak kapcsán, amit állítólag tanulnak. És mi az, amit tanulmányoznak? A keresztények leggyakrabban olyan ószövetségi szereplők csúcsmegta­pasztalásait vizsgálgatják és vitatgatják, mint Ábrahám és Mózes, vagy olyan újszövetségi tanítványo­két, mint Péter és Pál.

Logikájuk azonban egy ponton jelentős mértékben sántít. A keresztény egyháznak nagyon nagy szüksége van a kézzelfogható realitás ellenőrző hatására. Azt akarom ezzel mondani, hogy egyszerre kell objektívnek és szubjektívnek lennünk,ha bensőséges és személyes kapcsolatra törekszünk Krisztussal. Valaki egyszer így fogalmazott: „Inkább akarom átélni, mint könyvekből átnézni."

Nicki Gerster is azért jött el az összejöveteleinkre Frankfurtból, hogy személyesen találkozzon Istennel. Ő maga így írja le, mi történt vele egyik este dicséret közben:

„Teljesen friss módon szerettem bele Jézus­ba. Olyan volt, mintha egy percre belenézhet­tem volna az Ő szerető szemébe. Ez az élmény azóta is a hatalmában tart."

Isten nem valamiféle rabszolga életbe akar belecsalogatni, mondván: „Aha! Na, most megvagy! Az egész gyülekezet füle hallatára elkötelezted magad. Minden szó fel van írva a mennyben, és az utolsó betűig be is fogom tartatni veled!" Nem bepalizni akar téged, hogy aztán elküldjön valahová Afrikába vagy más eldugott helyre, hogy ott halj meg a dzsungelben az evangéliumért - persze nem lehetetlen, hogy szeretetéből fakadóan ilyen helyre fog hívni. A lényeg azonban az, hogy közeledni akar hozzád, és szeretné megnyerni a szívedet.

Az isteni gyógyítás teológiája 3.

BOARDMAN „Az Úr a te gyógyítód" c. könyvében Krisztust mint könyörülő Megváltót, mint a bűn hatalmából való Szabadítót, mint az emberi szív Megszentelőjét és a betegségből való Gyógyítót mutatja be. Hangsúlyozta, hogy a hitből való gyógyítás a megtérésre való hívással és a megszentelődéssel együtt az Egyház folyamatosan végzendő munkája. Mivel a Jakab 5,14-15 a gyógyulást az Evangélium szerves részének mondja, ezért azt nem lehet többé a különleges jelek és csodák kategóriájába sorolni, ahogyan az Egyház történetének megelőző korszakaiban történt.

GORDON számos írásában rámutatott arra, hogy Jézus Krisztus földi szolgálata is kétirányú volt: meggyógyította a betegeket, és megbocsátott a bűnösöknek. Gyakran utalt ezzel kapcsolatban a Zsoltárok 103,3-ra: „Aki megbocsát­ja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet." Gordon ki­emelte azt az ígéretet is, amely sze­rint a hívők „betegekre vetik kezeiket és azok meggyógyulnak" (Márk 16,16). Ezt a küldetést az Apostolok Cselekedetei tanúsága szerint a ta­nítványok folyamatosan betöltöt­ték. Az apostolok szolgálata Jézus Krisztus szolgálatának folytatása volt.

A gyógyulásra vonatkozó ígéret szerinte feltétel nélküli, mivel a Biblia azt mondja: „a hitből való ima megmenti a beteget, és az Úr felemeli őt.” Ezzel szemben egyes egyhá­zakban az olajjal való megkenés gyakorlatát utolsó kenetként hasz­nálják, amivel a beteg maradék re­ménységét is elveszik arra vonat­kozóan, hogy valaha is felépülhet. Az utolsó kenet a lemondás biztos jele, amellyel a környezet a beteg tudomására hozza azt, hogy sem­mi esélye az életben maradásra. A Biblia szerint azonban az olajjal való megkenés célja az, hogy Isten ereje még a sírból is visszahozza a beteget.

CARRIE JUDD MONTGOMERY szerint gyógyulásunk átvé­teléhez a 107. Zsoltár 20. verse alapján csak el kell hinnünk azt hogy Isten Igéje által meggyógyultunk:
„Kibocsátó az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő verme­ikből."

Amikor elfogadjuk szó szerint a Bibliát hittel, testünk megszabadul a betegségtől. A várt isteni gyógyulás átvételéhez fontos alapelv­nek tekintette Isten Igéjének elfogadását az érzések és a körülmények ellenére is. Hangsúlyozta, hogy a Jakab 2,4-26 azt tanítja, hogy hitünket meg kell mutatni a cselekedeteinkben, hogy az több-e, mint puszta megvallás. („...és a cse­lekedetekből lett teljessé a hit. ...akép­pen holt a hit is cselekedetek nélkül.") A cselekedetek megmutatása a hit velejárója.

Isten áldásaiból részesülni nem az"érzelmi hit," hanem a „cselekvő hit" által lehetséges. Szükségtelen, hogy különleges érzelmeket érezzünk; Isten gyógyításának el­vételéhez mindössze aszerint kell cselekednünk, amit hiszünk. Ha nem lankadunk Isten dicsőítésében, érzéseink és fizikai állapotunk összhangba kerül Isten igazságá­val. A Biblia arra tanít, hogy kéré­seink már azelőtt megvalósultak, mielőtt fizikailag is megnyilvánulnának.

A SIMPSON által hirdetett négyrétű evangéliumnak szerves része volt az isteni gyógyulás, mi­vel az része Krisztus megváltása teljességének. A betegség szerinte is a bukás következménye, ezért az isteni gyógyulás alapvetően a helyettesítő áldozaton nyugszik. A gyógyulás a megváltáshoz kapcsolódó jog, amelyre egyszerűen igényt tarthatunk, mint Jézus ke­resztjének vérével megvásárolt örökségünkre. Judd hatására Simpson is azt tanította, hogy a hí­vő cselekedje hitét, hitben látva azt, hogy Krisztus elkezdte a gyógyítást. Ezért a hívőknek nem kell tüneteik azonnali megszűnését várniuk. Azt tanácsolta, hogy ne ezekre figyeljenek, hanem haladja­nak tovább gyógyulásuk valóságossá válását követelve. Ezzel a véleményével ahhoz az ághoz tartozott, amely a gyógyulás fokozatosságának elvét hirdette.

[Ezen a ponton fontos megjegyeznünk, hogy a hitből való gyógyulás kritikusai gyakran azzal vádolták a hit-gyógyítókat, hogy eretnekséget: keleti misztikát és gnoszticizmust tanítanak. Ezek ugyanis azt állították, hogy a te­remtett világ gonosz, és az ember­nek „fel kell ismernie" (gnózis = megismerés) azt, hogy amit lát, az nem valóságos. Ez a felfogás álta­lában követőit szélsőséges aszkétizmusba, a test gyűlöletébe vitte. A hit-gyógyítók ezeket azonban soha sem vallották. Ők hittek abban, és ezt is hirdették, hogy a teremtett világ jó. A betegségek és nyomorúságok jelenléte a bűn és a Sátán munkájának az eredménye, ezért a harcot ezek ellen, és nem a fizikai test ellen kell folytatni. Amikor a tünetek figyelmen kívül hagyásáról beszéltek, akkor sohasem azt értették rajta, hogy a tünetek nem valóságosak, nem léteznek, hanem azt, hogy a tünetek átmeneti dolgok, nem tartoznak a teljes igazsághoz, mivel a teljes igazság Isten Igéje. Aki azért ragaszkodik a teljes igazsághoz, az előbb utóbb tapasztalni fogja, hogy a tüneteknek engedniük kell és javulás fog beállni az állapotában - a szerk.]

Simpson az isteni gyógyító mozgalom radikális képviselőivé közé tartozott, mivel orosi és gyógyszeres kezelés használatát csak korlátozott mértékben engedélyezte. Ha az ember egyszer elhitte és igénybe vette a gyógyulás ígéretét - mondta - akkor ezt úgy kell tekintenie, mint örökre lezárt ügyet, és szilárdan rá kell állnia Isten ígéretére.

Forrás: Új Exodus Magazin, 1992. 4. évf. 2. sz.

Zsoltárok Könyve 52.

1. A karmesternek. Oktató dal Dávidtól.
2. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába.
3. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.
4. Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!
5. Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.
6. Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.
7. Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.
8. Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:
9. Íme a férfi, ki nem Istent teszi erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!
10. Én pedig olyan vagyok, mint a zöldellő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.
11. Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámborjaidnak előtte.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Derek Prince - Az angyalok miatt - A szellemi védelem alapjai 4.

Személyes kapcsolataink

Az egyik fő terület, ahol Istennek valamint az igéjének alárendeltségünk próbára lesz téve, az a személyes kapcsolataink területe. Jézus néhány igen szigorú szabályt állapított meg.

A másoknak megbocsátásra vonatkozóan, például a Márk evangéliuma 11:25-26-ban azt mondja: „És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket. Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”

Megismétli – annak a mintaimának a végén, amit Jézus tanított a tanítványainak, a Máté evangéliuma 6:9-13-ban, hozzáfűzve egy megjegyzést: „Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”

Mindig meg kell emlékeznünk arról, hogy a másik embernek megbocsátás nem az érzelmek kifejezése, hanem az önfegyelem cselekedete. Ezért mi alárendelhetjük magunkat a Szent Szellemnek, aki „az erőnek és szeretetnek és józanságnak [önfegyelemnek; NIV fordítás alapján – a ford]” szelleme. (2Tim 1:7)

Az önfegyelem szintén szintén szükséges ahhoz a fajta magatartáshoz, amit Pál mond az Efeszosziaknak írt levél 5:21-ben: „Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében.” Ez a kölcsönös engedelmeskedési magatartás a kulcs a helyes kapcsolatokhoz az otthonokban és az egyházban egyaránt.

Azok a keresztények, akik elutasítják a másiknak megbocsátást vagy az egymásnak engedelmeskedést ellenszegülnek a Szentírásnak. Problémáik gyökere a törvénytelenség. Megnyitották magukat a körülöttük lévő világban uralkodó szellemnek. Ez szükségszerűen támadhatóvá fogja tenni őket a gonosz angyalok előtt, akik a magasságban lévő könyörtelen ellenségeik.

Három megalkuvást nem tűrő követelmény

Szembesültünk három területtel, amelyről a Szentírás világosan kijelenti, hogy Isten megalkuvást nem tűrő követelménye, amely minden keresztényre vonatkozik. Az első, hogy tiszteljük Krisztus tekintélyét, amely minden egyes helyi gyülekezeten belül és általuk működik. A második a megbocsátás mindenkinek, aki megsértett vagy megbántott minket. A harmadik az engedelmesség magatartása minden keresztény testvérünk felé.

Az engedelmesség ezen a három területen a keresztények számára igei tekintélyből fakadó fedezetet biztosít, ami megvédi őket a magasságban található sátáni angyalok támadásaitól. Ennek ellenkezője, az engedetlenség, elkerülhetetlenül ilyen támadásoknak teszi ki a keresztényeket.

Ez a levél személyes, mély meggyőződésemből született. Krisztus testében sok év alatt tapasztaltak alapján meg vagyok róla győződve, hogy a Szentírás e három követelményével szembeni engedetlenség következményei a szélsőségig tragikusak lehetnek. Azt gondolom, ez a fő oka annak, hogy az Úr sok kiváló és odaszánt szolgája válik áldozattá. Azért imádkozom, hogy az Úr adja mindannyiunknak, hogy megújuljunk a tiszteletben Krisztus saját tekintélye által felruházott egyháza felé, és hogy újítsa meg mindannyiunkban a megbocsátás és engedelmesség magatartását.

Következő levelemben a szellemi hadviselésünk fegyvereivel fogok foglalkozni.
A Mester szolgálatában, üdvözlettel!
Derek Prince

Fordította: Marton Katalin

David Wilkerson - Miért akarsz bűnben élni? 1

Hogyan tud valaki aki szereti Jézust, tudatosan bűnben élni? Mint Krisztus követői, a bűn erejétől felszabadítottnak tekintjük magunkat. Arról tanúskodunk, hogy a kereszt teljesen megváltott a vétkezés fogságából. Mégis hívők sokasága ma ragaszkodik vágyaikhoz, megszokott életmódjukhoz, keserűségükhöz, gyűlöletükhöz.

Hol vannak az ilyen keresztények, kérdezheted? Körülötted, találhatóak minden vasárnap Istent imádva. Kezeiket felemelve dicsőítik Istent felszabadulásukért. Tanúskodnak Krisztus erejéről, ami minden rabságot meg tud törni. De nem engedik el a saját kedvelt bűneiket.

Szomorú, hogy sok ilyen keresztény elhiszi, hogy semmi sem tudja megtörni a bűn fogságát életükben. Mindent megpróbálnak, de semmiféle konzultáció vagy imádkozás, vagy meggyőző prédikáció nem látszik segíteni rajtuk. Bűneik csak körbe csavarodnak szívükön mint egy kígyó, végül is életük teljesen ezek befolyása alá esik és ennek a bűnnek kínos súlyát és kárhoztatását hordják magukon.

Pál Apostol csodálkozva kérdezi, “Olyan hihetetlen áldást kaptunk Krisztusban. Meg lettünk benne keresztelve, el lettünk temetve és feltámadtunk vele, mert ha a halálnak hasonlatosságában beoltattunk és vele eggyé lettünk…hát ilyen alapon hogyan folytathatjuk életünket bűnben?”

A tény az, hogy minél több ideig adjuk magunkat bűnre, annál erősebben szorongat minket. Mint egy rák-betegség ami elterjeszkedik a testben ez meg szennyezi gondolatainkat és tetteinket. Életünk minden részében ez a romlasztó erő letör minket, elválaszt Krisztussal való haladástól emberi kapcsolatainkat és minden mást amihez hozzányúlunk, megmérgez.

Továbbá a bűn sohasem hal el magától. Ha az nem lesz gyökerestül kirántva és elpusztítva életünk trónusát fogja elfoglalni. Először öntudatunkat érinti és ítélőképességünket veszítjük el ezáltal. A különbség a helyes és helytelen között homályossá válik. Ezután a bűn hangja veszi birtokba hallásunkat. Lassan vágyainkat igazolva ezeket még bibliai versekkel is alátámasztja. Végül pedig a “prédikációk” hatástalanná válnak, nem fogsz a Szent Szellem meggyőző erejére válaszolni.

Talán ismersz keresztényeket ilyen borzasztó helyzetben. Amint kedvelt vágyaikkal állítod őket szembe azonnal védekezni kezdenek. Azt állítják, hogy “amit teszek az nem rossz, imádkoztam erről és a Szent Szellem azt mondta, hogy nem vétkezek.” Habár jól tudod, hogy ennek a személynek magaviselete ellentmond Isten szavának.

Isten szövetségi ígéretei szerint a Szent Szellem hatalmat ad arra, hogy győzedelmesen éljünk az ördög felett. Mindent megad nekünk, amire szükségünk van, hogy az ördög hatalmát életünkben megtörjük. Még az akaratot is megadja arra, hogy engedelmeskedjünk annak, amit az Úr parancsol.

Mégis, Isten újszövetségi ígéretei arra, hogy minden fogság meg legyen törve és a foglyok fel lesznek szabadítva azoknak szól akik utálják bűneiket. Miért eresztené ki a Szent Szellem az erejét azokban akik nem látják, hogy bűnük komolyak? Ha azt hiszed, hogy a Szent Szellem fel fog szabadítani bűneidtől bele egyezésed nélkül akkor nagyon tévedsz. Isten segítse azokat a keresztényeket, akik kényelmesen bűnöznek, míg arra várnak, hogy a Szent Szellem szabadítsa meg őket. Az ilyen tanítás nemcsak kényelembe helyezi a keresztényt míg bűnben él, hanem az Újszövetséget megferdítve adja elő.

Zsoltárok Könyve 51.

1. A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.
2. Mikor odament Nátán próféta hozzá, a midőn bement volt Bát-Sébához.
3. Könyörülj rajtam, Istenem, kegyelmed szerint; irgalmad bősége szerint töröld el bűntetteimet.
4. Sokszorosan moss meg engem bűnömtől, és vétkemtől tisztíts meg.
5. Mert bűntetteimet tudom én, és vétkem előttem van mindig.
6. Egyedül ellened vétkeztem, a mi rossz a szemeidben, azt tettem; azért, hogy igaznak bizonyulj szóltadban, jogosnak ítéltedben.
7. Lám, bűnben születtem, s vétekben fogant engem anyám.
8. Lám, igazat kívánsz a vesékben, s a bensőben bölcsességet tudatsz velem.
9. Tisztíts meg engem izsóppal, hogy tiszta legyek, moss meg, hogy hónál fehérebb legyek.
10. Hallass velem vígságot és örömet, ujjongjanak a csontok, melyeket összezúztál.
11. Rejtsd el arcodat vétkeimtől s mind a bűneimet töröld el.
12. Tiszta szívet teremts nekem, Isten, és szilárd szellemet újíts meg én bennem.
13. Ne vess el engem színed elöl, s szent szellemedet ne vedd el tőlem.
14. Add vissza nekem üdvöd vígságát, és készséges szellemmel támassz engem.
15. Hadd tanítsam az elpártolókat útjaidra, hogy a vétkesek hozzád megtérjenek.
16. Ments meg engem vérbűntől, Isten, segedelmem Istene; ujjongjon a nyelvem igazságodon.
17. Uram, ajkaimat nyisd meg, hogy szájam hirdesse dicséretedet.
18. Mert nem kívánsz vágóáldozatot, hisz adnám; égőáldozatot nem kedvelsz.
19. Istennek vágóáldozatai: megtört lélek; megtört, zúzott szívet, oh Isten, nem vetsz meg.
20. Tégy jót Cziónnal kedvességedben, építsd fel Jeruzsálem falait;
21. akkor kívánsz majd igazsággal való vágóáldozatokat, égőáldozatot és egész áldozatot, akkor tulkok feljutnak oltárodra.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Reinhard Bonnke - Hit 7.

Ajándékok a helyi gyülekezet számára

Ez a kis kitérő az Egyházzal kapcsolatosan rendkívül fontos volt. Így látjuk világosan magunk előtt a Szent Szellem áhított megnyilvánulásainak színhelyét. A Bibliának az öt szolgálati ajándékról szóló kijelentését - akiket Krisztus ad az Egyháznak - sokan úgy értelmezik, hogy itt a világegyházra kell gondolnunk, de legalábbis gyü­lekezetek nagy csoportjára. Abban az időben azonban, amikor Pál írt a gyülekezeteknek, még semmiféle univer­zális csoport nem létezett. Mikor arról beszél, hogy Krisz­tus ajándékokat adott az Egyháznak, ez valójában Isten ideális elképzelése minden egyes helyi gyülekezet szá­mára (Ef 4,11), jóllehet ezt az ideált nem minden esetben sikerül elérni.

Ezt mondja tehát Isten Igéje, és könnyen lehet, hogy a mi tradicionális gondolkodásmódunk több kiigazításra szorul. A kitűzött cél tehát az, hogy a helyi gyülekezetben teljes érettségre építsük fel az embereket, hogy bővölködjenek minden szellemi áldásban és minden ajándékban, ahogy a korintusi gyülekezet is. Bár ez magából a szóból nem kikövetkeztethető, feltételeznünk kell, hogy az Egyházban hűséges és rendszeresen odalátogató emberek gyűlnek össze. A pásztori levelek azt sugallják, hogy minden esetben volt egy bizonyos számú tagság, akik rendszeresen találkoztak, és stabil közösséget formáltak. Azok, akik az egyik gyülekezetből a másikba kószálnak arra hivatkozva, hogy ők a világegyház tagjai, a Pál által alapított gyülekezetekben gyanús személyeknek lettek volna nyilvánítva, mert ha az Egyház csupa ilyen ingatag személyből állna, egyházépítésről nem is beszélhetnénk. Minden egyes bibliai mintára épülő gyülekezet Isten által teljes jogúnak elismert szellemi valóság, és alkalmas arra, hogy az ajándékok megnyilvánuljanak benne, akár van szorosabb kapcsolata más gyülekezetekkel, akár nem.

A feladathoz képest

Isten az elhívásunkhoz és a szolgálatunk jellegéhez ké­pest ad nekünk hitet. Ha azt akarja, hogy felvállaljunk egy kitűzött célt, megadja a hozzá szükséges hitet is. Nem tudunk róla, hogy Smith Wigglesworth Mózeshez hasonlóan kettéválasztotta volna a tengert, de arról sem, hogy Mózes úgy gyógyította volna a betegeket, mint Wigglesworth. Nincs tudomásunk róla, hogy Müller Il­léshez hasonlóan tüzet hozott volna le a mennyből, vagy szembeszállt volna korának uralkodójával, de arról sem, hogy Illés kétezer árvát táplált volna hit által. Mindenki­nek a maga helye szerint!

Ha hegyeket kell elmozdítani, arra is lesz elegendő hit, de nem máskülönben! Egyes vezetők szolgálata a szó szoros értelmében egész nemzetekre kihat. Mégis csak azt csinálják, amire elhívást kaptak - és ebben gyakorolják hitüket. Nem mindenkin keresztül történnek hatalmas csodák - nyilvánvalóan nem ez az ajándékuk - viszont a fél világot betöltik az evangéliummal. Sokak hitajándéka nagyon szembetűnő. Mindazonáltal, ha a világ valamely eldugott sarkán, a nyilvánosságtól távol kell is munkálkodnunk, ugyanaz az ajándék fog működ­ni rajtunk keresztül is.

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Hálás hozzáállás 7.

A Szent Szellem, mint személy

És én kérem az Atyát, és más vigasztalót (Tanácsadót, Segítőt, Közbenjárót, Ügyvédet, Megerősítőt, Támaszt) ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (szívesen láthat, elfogadhat), mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert [állandóan] nálatok lakik, és bennetek marad.János 14:16-17

Mindaddig, amíg az Úr ki nem nyilatkoztatta nekem azt a tényt, hogy a Szent Szellem ma is szolgál közöttünk, nem fogtam fel, hogy a Szent Szellem egy személy. Persze azt tudtam, hogy a Szent Szellemet gyakran nevezik a Szentháromság Harmadik Tagjának, de én soha nem úgy beszéltem róla, mintha személy lenne: nem azt mondtam, „Ő”, hanem „az”. De örömmel jelenthetem ki, hogy a Szent Szellem ennél sokkal több.

A Szent Szellem nem más, mint Isten ajándéka, amelyet kegyelme által nekünk adományoz, ha imában kérjük és a hit csatornáján keresztül átvesszük. Számos szerepe van: Vigasztaló, Tanácsadó, Segítő, Közbenjáró, Ügyvéd, Megerősítő, Támasz, amelyekkel az a célja, hogy életünk minden területén jelen lehessen, és Isten dicsőségére munkálkodjon bennünk.

Ha úgy érzed, keveset tudsz a Szent Szellem személyéről, arra buzdítalak, próbálj minél többet megtudni róla, kezdd el tanulmányozni. A Szent Szellem benned van, veled van, körülötted van. Személyesen akar részt venni az életedben. Azért kaptad, hogy számos dolgot elvégezzen benned, rajtad keresztül, helyetted.

A Szent Szellem, mint Megszentelő

Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által, Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangéliumában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Szellem által megszentelt.
Róma 15:15-16

A János 14:2 vers Károli-féle fordításában Jézus azt mondja tanítványainak: „Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek”. Később ugyanebben a fejezetben azt mondja nekik, hogy megkéri az Atyát, hogy más Vigasztalót adjon nekik, aki mindörökké velük marad. Ez a Vigasztaló természetesen nem más, mint a Szent Szellem.

Tehát amint Jézus elment, hogy helyet készítsen nekünk, hiszem, hogy azért küldte el a Szent Szellemet, hogy felkészítsen minket arra a helyre.

A Szent Szellem a Megszentelő, a megszentelés közvetítője az életünkben. Ha a szentség témakörével foglalkozol, megtanulod, hogy senki nem lehet szent a Szent Szellem aktív közreműködése nélkül. Miért? Mert a Szent Szellem Isten ereje és hatalma, amelyet azért kaptunk, hogy megcselekedje bennünk, rajtunk keresztül, helyettünk, értünk mindazt, amire a saját erőnkből nem lennénk képesek.

Mielőtt ezt a kinyilatkoztatást kaptam, nem foglalkoztam túl sokat a Szent Szellemmel. Szilárd meggyőződésem, hogy Jézus nevében kell imádkoznunk az Atyához, de az Atya és a Fiú mellett szükségünk van a Szent Szellemmel való közösségre is. Ezen a közösségen keresztül értettem meg, milyen segítő szerepe van a Szent Szellemnek.

Fordította: Berényi Irén

Zsoltárok Könyve 50.

1. Zsoltár Ászáftól.
Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2. Cziónból, a tökéletes szépségűből feltündöklött az Isten –
3. jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4. Szólítja az eget felülről és a földet, hogy ítélje népét.
5. Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6. És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten ítélni készül. Széla.
7. Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8. Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9. nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10. Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11. ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12. Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13. Eszem-e én a bikák húsát s a bakok vérét iszom-e?
14. Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15. és szólíts engem a szorongatás napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16. A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit neked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17. Holott te gyűlölöd az oltatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18. Ha tolvajt láttál, cimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19. Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20. Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21. Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22. Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23. A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Oral Roberts - Isten természetfeletti nyomkövető rendszere 7.

Majd, mint a villám, a gondolataim abba az időbe utaztak vissza, amikor ennek a nagyszerű országnak a sivatagjait szeltem át, ahol kiszáradt folyó medreket láttam belevésődni a sivatag homokjába. Az év legnagyobb részében ezek a folyók ki vannak száradva és várják az enyhülést hozó esőt. De még akkor is, a folyómeder mindkét partján minden szép zöld volt elbűvölő hajtásokat hozva. Ahogy nézed a csupasz sivatagot körülvevő felperzselt, száraz folyómedret elgondolkodsz azon: Hogy lehet egész évben zöld ez a kis földsáv? A válasz valójában abban rejlik, hogy valahol a föld alatt MINDIG ÁRAD FOLYÓ! Van egy felszín alatti terület mélyen a föld alatt, amely lüktet az élettől! Bár mi nem látjuk a felszín alatt hullámzó vizet, ahogy a tenger felé rohan, mégis árad és a folyó partjain élő vegetáció szoros kapcsolatban van azzal a hatalmas folyóval a föld mélyén!

Ahogy ott feküdtem kétségbeesetten imádkozni próbálva, a János 7:38. ugrott fel hirtelen előttem, amiben Jézus azt mondta: "Aki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből (a szelleme felszín alatti részeiből)." Tudtam, hogy mélyen a bensőmben volt egy felszín alatti rész, amely tele volt a Szent Szellemmel! Egyszerre csak a halál torkában lévő emberi vázammal megmozdítottam az ajkaim és éreztem ahogy a hatalmas folyó árad a hasam tájékának felszín alatti területén. Majd a következő pillanatban suttogva nyelveken kezdtem imádkozni! Ha ott lettél volna velem abban a szobában, azon az éjjelen, láttad volna, ahogy mozognak az ajkaim, de egy árva hang sem jön ki a számon. De tudtam, hogy az Úr hallotta az imámat, mert amikor nyelveken imádkozol közvetlenül Istennek imádkozol és nem embereknek. (lásd 1. Korinthus 14.2) Először csak nyaktól felfelé tudtam imádkozni minden erőmmel, amit csak össze tudtam szedni, de a mély vizekbe akartam merülni, hogy le tudjak addig jutni, ahol a hatalmas folyó áramlott! Ó és milyen nagyszerű leckét tanultam azon az éjjen! Valójában az egész könyv erről szól! 

NEKED ÉS NEKEM A BENNÜNK LÉVŐ FOLYÓBÓL KELL IMÁDKOZNI NEM PEDIG FEJBŐL ÉS NEM A SZÁNKKAL. LE KELL MENNÜNK A FOLYÓ MÉLYÉRE, A FELSZÍN ALATTI RÉSZRE , MERT A FOLYÓ OTT ÁRAMLIK! A HATALMAS FOLYÓ ÉJJEL-NAPPAL, A NAP 24 ÓRÁJÁBAN, A HÉT MINDEN NAPJÁN ÁRAMLIK SZELLEMI KOMMUNIKÁCIÓT FOLYTATVA ISTENNEL ELÉRVE EGÉSZEN A MENYIG. 

Dicsőség Istennek, a Szellem folyója áramlott, áramlott és csak áramlott még a sötét és magányos kórházi kórteremben is! Amikor elkezdtem nyelveken imádkozni és belevetődtem a felszín alatti mély részbe, kértem az Urat, hogy küldje el az imám magyarázatát és a lényemből a következő szavak törtek fel: „ÉLNI FOGSZ, ÉS NEM FOGSZ MEGHALNI!” Egyre csak ismételgettem azokat a szavakat suttogva, amik az életet jelentették nekem! Mint a hűvös víz a puszta sivatagban, mint az anya keze a lázas gyermeken azok a szavak rhemaként jöttek az Úrtól feltörve a földalatti folyó áramlataként a hasamon keresztül! Másnap korán reggel, amikor Ralph Wilkerson pásztor bejött a szobámba az első szavak, amelyek elhagyták a száját ezek voltak: „Élni fogsz, és nem fogsz meghalni!” Aztán a fiam repült oda Tulsából és azt mondta: „Szólt hozzám az Úr és azt mondta, nem fogsz meghalni.” Később Benny Hinn, Bill Swad és Dr. John Hagee és még más Isten emberei jelentek meg nálam, hogy kézrátétellel imádkozzanak értem a gyógyulásért és egymás után sorban megerősítették azokat a szavakat, amelyeket Isten adott nekem: „Élni fogsz, és nem fogsz meghalni!” 

HA NEM VAGYUNK ÓVATOSAK, AKKOR CSAK MENTÁLIS SZINTEN FOGUNK MŰKÖDNI ÉS SOSEM LESZ KAPCSOLATUNK AZ ÉLŐ VÍZ FOLYAMAIVAL. 

Barátom, a legintimebb és legszemélyesebb módon szeretném megosztani veled, hogy mit tanultam meg ebből az eget rengető élményből. Azért hogy hatásos legyen az imánk, kapcsolódnunk kell a lényünk felszín alatti részéhez, ahol Isten Szellemének hatalmas folyója áramlik. Mert amikor a nyelv csak az elme utasítása szerint szól, az az intellektuális beszéd, amely egy érvelési eszköz. Az elménk okoskodó, folyamatosan érvelő, és gyakran az önmagával való vitába gabalyodik bele. Ha nem vagyunk óvatosak, akkor csak mentális szinten fogunk működni, elárasztja a szellemünket és leural minket és csak szájjal imádkozó keresztények leszünk. Soha nem fogunk kapcsolódni a szellemünk erős felszín alatti részéhez, ahol az élő víz folyamai áradnak! Ahogy szellemben imádkoztam a kórtermemben azon az éjszakán egy olyan feltámadási megtapasztalásom volt, amit alig tudok leírni! A magány érzése és a szörnyű félelmek ellenére, amelyek megpróbáltak megragadni kijelentést, megértést kaptam az Úrtól és az Úr ezt mondta nekem: „Élni fogsz, és nem fogsz meghalni!” Egy pillanat alatt megértettem, hogyan kell imádkozni! Elkezdhettem értelemmel imádkozni, mert az értelmem most már erős horgonyt vetett Isten szavában, amit a szellemben való imádkozás magyarázataként kaptam meg! Egyrészről imádkozhattam volna arról, hogyan történjen a temetésem. Azt is imádkozhattam volna, hogy valaki mondjon pár szót a koporsóm felett, hogy az életem érdemesnek minősüljön. Másrészről viszont imádkozhattam BŐSÉGESEBB ÉLETÉRT, hogy az átjárja a 180 cm-es és 90 kg-os testem, azért hogy a szívem tökéletesen működjön, hogy be tudjam tölteni a szolgálatom, hogy a kileheljem az utolsó leheletem, mialatt valaki másnak a gyógyulásáért imádkoztam Jézus Krisztus hatalmas nevében az Ő dicsőségére!

Fordította: Nagy Andrea

David Yonggi Cho - Dániel könyve 33.

A kétszarvú kos titka (8,1-4)

"Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelenék meg nékem, Dánielnek, annak utánna, a mely elõször jelent meg nékem.
2 És láték látomásban; és mikor láték, Susán várában voltam, a mely Elám tartományában van; és láték látomásban, és ímé az Ulai folyam mellett valék.
3 És felemelém szemeimet és látám, és ímé egy kos álla a folyam elõtt, és két szarva vala; és az a két szarv magas vala, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb késõbb növekedék.
4 Látám azt a kost [szarvaival] öklelkezni napnyugot, észak és dél felé; és semmi állat sem állhata meg elõtte, és senki sem szabadíthata meg kezébõl, és tetszése szerint cselekedék, és nagygyá lõn."

A kétszarvú kos a Méd-Perzsa Birodalmat szimboli­zálja. Meglepően hangozhat, de a Méd-Perzsa Birodalom királyai mikor háborúba mentek, korona helyett olyan sisa­kot viseltek, mely úgy nézett ki, mint egy kosfej. Ez a prófécia tehát nagyon pontosan illik a harcba induló Méd- Perzsa királyokra.

A Méd-Perzsa Birodalommal kapcsolatban Dániel látomásából megtudjuk, hogy a később növekedő szarv nagyobbá lett az elsőnél. Ez azt jelenti, hogy bár Média korábban jutott hatalomra, mint Perzsia, ez utóbbi azon­ban legyőzte, és területét bekebelezve egy egyesített biro­dalmat épített ki.

A Méd-Perzsa Birodalom keleten, Egyiptom és Ázsia között helyezkedett el. Területnövelő hadjáratai során elfog­lalta nyugat felé Görögországot, északi irányban Babilont, délre pedig Egyiptomot. Erről szól a 4. versszak próféciája.

A nyugat felől jövő kecskebak (8,5-8)

"5 És míg én szemlélém, ímé, egy kecskebak jöve napnyugot felõl az egész föld színére, és nem is illeté a földet; és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az õ szemei között.
6 És méne a kétszarvú koshoz, a melyet láték állani a folyam elõtt; és feléje futa erejének indulatában.
7 És látám a koshoz érni; és néki dühödött és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erõ a kosban megállani elõtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, a ki õt megmentse annak kezébõl.
8 A kecskebak pedig igen nagygyá lõn; de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes [szarv] növe az égnek négy szele felé."

Mialatt a kétszarvú kos javában növekedett, hada­kozva nyugat, észak és dél felé, hirtelen egy feléje rohanó kecskebak tűnt fel. A kecske a Görög Birodalmat, a sze­mei közti szarv pedig Nagy Sándort jelenti, akiről már szóltunk.

Mielőtt nagy királyuk által legyőzték volna a Méd-Perzsa Birodalmat, a görögök maguk perzsa megszállás alá kerültek. A perzsák hatalmas, egymillió fős sereggel vonultak föl ellenük. Görögország azóta is keserűen várt a bosszúra, s végül elérkezett a lehetőség. Sándor, Fülöp macedón király fia még csak harmincéves volt, mikor je­lentős létszámú seregével a Méd-Perzsa Birodalom ellen indult. A hatalmas Méd-Perzsa sereggel szemben azon­ban a görögök így is számszerű hátrányban voltak.

Dániel szerint a kecskebak olyan erős és gyors volt, hogy futtában nem is érintette a földet. Így történhetett, hogy Sándor serege hirtelen felülkerekedett, és legyőzte a perzsák óriási túlerejét a kisázsiai Granicus folyónál i.e. 334 májusában.

Másfél évvel később, i.e. 333 novemberében Perzsia újra támadást indított Görögország ellen, és a Földközi­-tenger északi csücskénél lévő Issusnál ütköztek meg. Nagy Sándor seregei szétzúzták a perzsákat. I.e. 331 ok­tóberében, azaz két évvel később került sor a Görögor­szág és Perzsia közötti végső leszámolásra Gaugamela-nál, Ninive közelében, ahol Nagy Sándor egyszer s min­denkorra lábai alá kényszerítette Perzsiát.

Így hát a Görögországot jelképező kecskebak telje­sen legyőzte a Perzsiát jelképező kost. A látomás úgy folytatódik tovább, hogy a kecskebak nagy szarva kitöre­tik, s helyén négy jelentős szarv növekszik a négy égtáj irányában. Ez arra utal, hogy Nagy Sándor fiatalon hal meg, s birodalma négy részre oszlik négy tábornoka közt, ahogy a 7. fejezetben láthattuk.