Nagyon sok nemzet életét, sorsát negatívan határozta meg az, hogy az Ábrahámnak adott isteni elveket az áldásról és az átokról figyelmen kívül hagyták: „És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te neved, és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak tebenned a föld minden nemzetségei." (1Móz 12,2-3).
Ebből az igéből egyértelműen kiderül, hogy az antiszemitizmus átkot von maga után. Ezért, ha a jószándékú emberek - a többség - passzívan eltűri a nácik, fasiszták előretörését, politikai felemelkedését, akkor az egész nemzetre jövő átoknak lesznek mindannyian a szenvedő alanyai. Isten aspektusából nézve van kollektív felelősség, hiszen pontosan emiatt valósul meg időszakonként az isteni ítélet a történelemben. Ha a nemzetek vezetői olyan bűnöket követnek el, amelyekkel Isten céljainak a megvalósulását szándékoznak meghiúsítani a történelemben, és ezek mellé a bűnök mellé egy nemzet passzívan felsorakozik, akkor Isten az egész nemzet bűnének ítéli azt a cselekedetet. A zsidók babiloni fogsága a legszemléletesebben igazolja ezt az elvet.
A böjt és ima után Márdokeus előtt világossá vált Eszter küldetése, az, hogy felemelkedésével Isten terve valósult meg. Közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett vele:
„És elmondá néki Márdokeus mindazt, ami érte őt, és az ezüst összegét, amelyet Hámán mondott, hogy juttat a király kincséhez a zsidókért, hogy elvesztessenek. És az írott rendeletnek mássát is, amelyet Susánban adtak ki eltöröltetésükre, átadd néki, hogy mutassa meg Eszternek, és jelentse és hagyja meg néki, hogy menjen a királyhoz, könyörögni néki és esedezni előtte az ő nemzetségéért." (4,7 és 8)
A Szentírás szerint a megtartatás - minden hiedelemmel szemben - nem automatikusan működő mechanizmus. Kegyelem által tartatunk meg, de a kegyelem az élő hit miatt árad folytonosan az életünkre. János apostol azt írta, hogy "az Ő teljességéből vettünk mindnyájan, kegyelmet is kegyelemért." (Ján 1,16)
Az újszövetségben Eszter helyén Jézus Krisztus áll, mint ember és Isten közötti közvetítő. A kegyelem állapota folytonosan arra kell, hogy ösztökélje a hívőt, hogy újabb kegyelmet vegyen arra, amely már rajta van. Különösen nyomások, üldözések ideje alatt fontos erről a keresztényeknek megemlékezni. Amikor is Jézus Krisztushoz kell a Szent Szellemben járulni, "igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek a szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől." (Zsid 10,22) Ugyanezt az igazságot a Zsidókhoz írt levél negyedik részének 16. versszakában így fejezi ki a Szent Szellem: „Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül."
„És elmondá néki Márdokeus mindazt, ami érte őt, és az ezüst összegét, amelyet Hámán mondott, hogy juttat a király kincséhez a zsidókért, hogy elvesztessenek. És az írott rendeletnek mássát is, amelyet Susánban adtak ki eltöröltetésükre, átadd néki, hogy mutassa meg Eszternek, és jelentse és hagyja meg néki, hogy menjen a királyhoz, könyörögni néki és esedezni előtte az ő nemzetségéért." (4,7 és 8)
A Szentírás szerint a megtartatás - minden hiedelemmel szemben - nem automatikusan működő mechanizmus. Kegyelem által tartatunk meg, de a kegyelem az élő hit miatt árad folytonosan az életünkre. János apostol azt írta, hogy "az Ő teljességéből vettünk mindnyájan, kegyelmet is kegyelemért." (Ján 1,16)
Az újszövetségben Eszter helyén Jézus Krisztus áll, mint ember és Isten közötti közvetítő. A kegyelem állapota folytonosan arra kell, hogy ösztökélje a hívőt, hogy újabb kegyelmet vegyen arra, amely már rajta van. Különösen nyomások, üldözések ideje alatt fontos erről a keresztényeknek megemlékezni. Amikor is Jézus Krisztushoz kell a Szent Szellemben járulni, "igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek a szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől." (Zsid 10,22) Ugyanezt az igazságot a Zsidókhoz írt levél negyedik részének 16. versszakában így fejezi ki a Szent Szellem: „Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül."
Élőszóban elhangzott prédikáció alapján. 1992.
