ISTEN SZEMÉLYES MEGKÖZELÍTÉSE
Először rá kell mutatnom valamire. Megkértem az Urat, mutassa meg nekem, miért vitte a mérőrudas férfi Ezékielt egyszerre csak 1000 singnyire, négy lépésben? Miért nem ugrottak fejest a vízbe rögtön a 4000 singnyi távolságnál? A Szent Szellem megmutatta nekem az okot. Az Atya nagyon megértő minden gyermekével szemben. Nem "dob minket a mély vízbe" azonnal. Ő szeret, és egyénileg foglalkozik mindnyájunkkal. Az angyal azt az utasítást kapta, hogy először "mérjen", azután mozduljon. A mi áldott Urunk egyénenként méri teljesítőképességünket aztán vezet. Ha Ezékielt egyszerre a 4000 singnyire lévő vízhez vezették volna, - megfulladt volna. Ő viszont négy fokozatban jutott el a mélyvízig. Az Úr gyöngéden vezet minket. Ő akarja, hogy menjünk, de elkerüli, hogy felelőtlenül rohangáljunk. Nem lehetünk begyulladva, de forrófejűek sem lehetünk.
TANULJUNK MEG ÚSZNI!
Egy napon Isten azt mondta nekem: "Tudod, mit jelent úszni?" Nos, jó úszó vagyok, hát azt gondoltam, tudom. Kiderült azonban, hogy nem így van. A Szent Szellem megmutatott nekem valamit, amit nem értettem azelőtt. Azt mondta: "Amikor úszol, egy másik közegben vagy, és egy új törvény működik. El kell engedned magad, egészen a hullámokon kell nyugodnod. A víz hordoz téged."
Most már értem ezt. Úszom a Szent Szellemben. Az Ő vizei hordoznak engem. A Szellem emel föl engem. Az úszás leveszi a súlyt a lábamról. Pihenteti a hátamat és az ízületeimet. A Szent Szellem végzi a munkát. Akkor mi az igazi akadály? A valódi akadály az, ha önmagunkra támaszkodunk. Ha a saját energiádra és képességedre hagyatkozol, a folyó partján vonszolod magad, pedig melletted árad a víz, amely hordozna téged.
Sokan munkálkodnak Istenért, amikor Isten akar értünk dolgozni. Isten nem akarja, hogy a túlfeszített munkától holtan ess össze. Egyszer láttam egy sírkövet, amin a halott neve alatt, és ez a felirat volt: "Élete csak a munka volt." Arra gondoltam: ez a felirat egy lónak való, nem egy emberi lénynek. Isten terve nem az, hogy igavonó állatok legyünk, vagy robotként dolgozzunk. Ha Isten úgy akarta volna, bőségesen teremthetett volna málhás lovakat. Amikor azonban rád és rám gondolt az Úr, nem rabszolgákat látott Maga előtt. A mi Atyánk fiakat és leányokat akart Magának, akikkel közösségben lehet, akikkel egy asztalnál lakomázhat, akikkel mindenét megoszthatja. "Minden, ami az enyém, a tiétek” (Lk. 15:31.).
Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a keresztény életről alkotott negatív képünket. Úgy érzed, hogy a kereszténnyé válás egyszerűen meggörnyesztett téged? Sosem érzed elég jól magad. Úgy érzed, az életedben nincs elég ima, munka, szeretet, vagy igeolvasás, összemorzsolnak a kötelességek. Az lenne viszont a helyes, ha a Szent Szellem hordozna téged Isten csodálatos hajóján. Van olyan folyó,
amelyben úszni lehet. Istenben felettébb diadalmas vagy.
Olyanok vagyunk, mint József, aki azért került ki a börtöncellából, hogy kormányzó legyen. Isten eljárásainak ezt az alapelvét látjuk végig a Bibliában. A keresztény életet nem szenvednünk kell, hanem élveznünk. Nem arra a tényre akarok megérkezni a mennybe, hogy csak 5%-ot kaptam meg abból, amit Isten nekem szánt. Ez nem válna erényemmé. Engem érdekel a többi 95% is. Amikor Isten áldásairól esik szó, némelyek olyan szerények, mint a páva, a maguk hamis egyszerűségével. Meg kell értenünk Isten gondolatait és elhívását. Ha engedjük, minket is úgy fog vezetni, ahogy Ezékielt is elvezette a minimumtól a maximumig.