2014. május 20., kedd

Derek Prince - Támadó fegyverek 2.

Szeretnék nektek bemutatni egy képet, ami az én illusztrációm az imafegyverre. Azt hiszem, hogy a leghatalmasabb katonai fegyver, ami létezik manapság, az az interkontinentális rakéta rendszer. Ezzel az egyik kontinensről a másik földrészen levő célpontra, városra lehet irányítani a csapást. Ez valószínűleg a leghatalmasabb katonai fegyver, amelyet ebben az időben meg lehet nevezni. Úgy gondolom, hogy a támadó ima ez az "interkontinentális" rakéta, amelyet kibocsáthatsz és ráirányíthatsz a Sátán erősségeire. Pontosan célba ér és lerombolja a Sátán erősségét szellemi téren. Szeretném ezt az egyszerű képet alkalmazni és ezzel megvilágítani a támadó imát, az imaharcot.

Alapvető dolog, amit meg kell értenünk ebben a háborúban, hogy a kereszten Jézus Krisztus véglegesen és teljesen legyőzte a Sátánt egyszer s mindenkorra. Tehát a Sátán nem lesz legyőzve, hanem már le van győzve. Igazi célunk nem az, hogy legyőzzük őt, hanem hogy végig vigyük a győzelmet, amelyet Jézus már megadott. Ha nem így közelítjük meg ezt a dolgot, nem hiszem, hogy a Sátánnak valaha is komoly bajt tudunk okozni. Ez egy egész sorozatnak a témája lehetne, de most szeretnék egy igerészt kiragadni, hogy alátámasszam ezt a tényt. Ez a Kolosse 2:13-15-ben van. Az Ige leírja, hogy mit tett Isten Krisztuson keresztül a kereszten az ördöggel. Három dolgot mutat be, amelyek egymást követik logikus sorrendben, amíg a tetőpontra nem érnek.

(12) És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket...

Isten, az Atya tette ezt Krisztuson keresztül. 14-15. vers:

Az által, hogyy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nékünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára: Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban.

Három egymás után következő dolgot láthatunk itt, amelyet Krisztus halála végzett el megfelelő sorrendben. A harmadik függ az első kettőtől. Az első: "Megbocsátván minden bűnötöket." Ez a múlttal foglalkozik. Krisztusban való hitünk által megkaphatjuk a bűnbocsánatot minden gonosz dologért, amit valaha is elkövettünk. Amíg van csak egy meg nem bocsátott bűn, addig van bűntudat, és amíg bűntudatunk van, addig nem tudunk szembeállni Sátánnal.
A Sátán legnagyobb fegyvere ellenünk a bűntudat, a lelkiismeret furdalás. Az egész csata a megigazulás és a bűntudat körül forog. Tehát a megigazulás céljából számunkra Isten legelőször is bűnbocsánatot adott minden gonosz tettért. Meg kell kérdezned magad, hogy tudod-e biztosan, hogy minden bűnöd meg van bocsátva. Nemcsak 99,9 %-a a bűneidnek, hanem mind. Amíg ezt nem tudod, addig nem tudod az ördögöt bajba hozni. Hiszem, ahogy most itt állok, hogy minden bűnöm meg van bocsátva.

A másik dolog a 14. versben van:

Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nékünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára.

Ez nem a bűnnel foglalkozik már, hanem a törvénynek, mint a megigazulás eszközének eltörlésével. Isten befejezte, pontot tett a törvényre, mint a megigazulás eszközére. Krisztus kereszthalála által a törvény már tovább nem az igazság mértéke, amelyet Isten elvár, hogy betartsunk. Az Efézus 2:15 azt
mondja, hogy: (Lerontotta) Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén.

Krisztus véget vetett a törvénynek, mint a megigazulás eszközének. Már nem a törvény a megkövetelt mércéje az igazságnak a hívő számára.

Róma 10:4: Mert a törvény vége Krisztus, minden hívőnek igazságára. Ha hiszel Krisztusban, akkor a számodra Krisztus halála által a törvény véget ért, mint az igazság eszköze. Nem vagy köteles betartani a törvényt, hogy igazságot találj Istennél. Alapfeltétel, hogy szabad légy a törvény követelményeitől ahhoz, hogy megkapd a megigazulást, amely Krisztusban van, hit által. Tapasztalatom az, hogy sok keresztény alkonyaiban él, félúton a kegyelem napja és a törvény éjszakája között. Nem tudják pontosan, hogy hová tartoznak. Sok esetben még mindig enyhén bűnösnek érzik magukat, egy bizonyos elképzelt törvény áthágása miatt, amit be kéne tartaniuk.