Galata 1,8
...az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által...; a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.
Galata 2,16
Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
Efézus 2,8-9
Ha bárki azt meri állítani, hogy a [római katolikus egyház] szentségei nem szükségesek az üdvösséghez, és hogy az ember csak hit által nyerheti el Istentől a megigazulás kegyelmét, azt ki kell átkozni.
A tridenti zsinat egy dokumentumából
Az egyház kezdetektől fogva jócselekedeteket is ajánlott fel Istennek a bűnösök lelki üdvéért... a szent emberek imái és jócselekedetei által... a bűneit megbánó személy megtisztult és elnyerte az üdvösséget...
Jézus Krisztus lépteit követve, akik Benne hittek, mindig is vitték saját keresztjüket, hogy vezekeljenek saját és mások bűnei miatt..., illetve hogy segítsék testvéreik számára elnyerni az üdvösséget...
A II. vatikáni zsinat Apostoli Konstitúciójából
II. vatikáni zsinat tanítása szerint „a szenthagyomány és a szentírás Isten szavának az egyházra bízott egyetlen szent letéteménye" Amikor a hagyomány és a Biblia szembekerül egymással, Róma a hagyományt követi. Ezen a téren van a legnagyobb ellentét a katolikusok és a protestánsok között, ez pedig nem más, mint az üdvösség kérdése. Ezt az óriási megosztást, amit 400 éven át mind katolikusok, mind protestánsok elismertek anélkül, hogy bármilyen irányban is módosítottak volna saját meggyőződésükön, ma sok evangéliumi keresztény vezető tagadja. Charles Colson például a következőt mondta, amikor arról kérdezték, hogy miért fogadja el a katolikusokat újjászületett kereszténynek:
Vannak közöttünk különbségek, az igaz, de az ősi hitvallás és a keresztény hit lényegét tekintve mind ugyanazon az oldalon állunk.
Ez az állítás azonban valótlan. Az lehet, hogy az apostoli hitvallás terén még van némi egyetértés, de ebben nincs szó arról, hogy hogyan nyerheti el valaki az üdvösséget. Az üdvösség ugyanis a keresztény hit lényege. Ebben a kérdésben a teljes evangéliumi keresztények és a katolikusok között olyan hatalmas a nézetkülönbség, mint amekkora különbség van az örök élet és az örök kárhozat között.
A „megtértek” és a "meg nem tértek"
A Biblia az embereknek két csoportját különbözteti meg: a megtérteket és a meg nem térteket, vagyis azokat, akik elvesznek. Jézus Krisztus is azt mondta, hogy az Ő küldetése az, hogy megmentse az elveszetteket:
„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lukács 19,10); „...azért jöttem, hogy... megtartsam a világot.” (János 12,47). Az Atya azért küldte Jézus Krisztust, hogy „megtartassék a világ általa” (János 3,17). Pál apostol is bizonyságot tett arról, hogy „Jézus Krisztus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket” (lTimóteus 1,15). Mit jelent az, hogy megmenti a bűnösöket? Mitől kell őket egyáltalán megmenteni? Istennek attól az ítéletétől, amikor bűneik miatt kizárja őket az Ő jelenlétéből:
Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (János 3,36)
...amikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent..., akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától és az ő hatalmának dicsőségétől...; hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak... (2Tesszalonika 1,7-9; 2,12).
És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték (Jelenések 20,15)
A Biblia világosan beszél arról, hogy „a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint; és hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint” (lKorintus 15,3-4). Teljes evangéliumi keresztények az evangéliumban nem csupán mint hiteles történelmi dokumentumban hisznek, hanem hiszik azt, hogy az evangélium felkínálja számukra bűneik bocsánatát és az örök életet mint Isten kegyelmének ajándékát. Pál apostol azt állítja, hogy ez az az evangélium, „amely által üdvözöltök is” (lKorintus 15,2). Ennek alapján tehát egy teljes evangéliumi keresztény tudja, hogy üdvössége van.
Egy ember akkor nyeri el az üdvösséget, amikor hisz az evangéliumban. Arra a szívből jövő kiáltásra, hogy „Mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” (Apostolok cselekedetei 16,30), Pál apostol a következő választ adta: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz” (31. vers). Ilyen egyszerű az egész. Abban a pillanatban, hogy valaki hisz Jézus Krisztusban, üdvösséget nyer, és soha nem kárhozik el. „Általment a halálból az életre” (János 5,24), és soha nem esik Isten kárhoztató ítélete alá. A mennyországban lesz az otthona, a halál nem jelent mást számára, mint azt, hogy „kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz” (2Korintus 5,8).
A Bibliában ez áll:
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János 3,16); Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik (János 10,9); Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: és én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek (János 10,27-28); nekünk, kik megtartatunk (lKorintus 1,18); tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket (lKorintus 1,21); amely [az evangélium] által üdvözültök is (lKorintus 15,2); Mert kegyelemből tartattatok meg (Efézus 2,8);
Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (lTimóteus 2,4); [Isten,] aki megtartott minket (2Timóteus 1,9); az ő irgalmasságából tartott meg minket (Titus 3,5) stb.
Egy teljes evangéliumi keresztény hiszi, hogy miután elfogadta a számára Jézus Krisztus által felkínált bűnbocsánatot és örök életet, újjászületett keresztény lett, aki a Szent Szellem által született bele Isten családjába. Biztos abban, hogy mint Isten gyermeke „soha nem veszik el” (János 10,28) és „nem megy a kárhozatra” (János 5,24). Isten csodálatos kegyelme miatt van üdvössége, és amiatt, hogy Jézus Krisztus halálával kifizette a váltságot az ő bűneiért. Ezt mondja Isten Igéje:
Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.
És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten, és ez az élet az ő Fiában van.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János 3,16); Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik (János 10,9); Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: és én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek (János 10,27-28); nekünk, kik megtartatunk (lKorintus 1,18); tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket (lKorintus 1,21); amely [az evangélium] által üdvözültök is (lKorintus 15,2); Mert kegyelemből tartattatok meg (Efézus 2,8);
Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (lTimóteus 2,4); [Isten,] aki megtartott minket (2Timóteus 1,9); az ő irgalmasságából tartott meg minket (Titus 3,5) stb.
Egy teljes evangéliumi keresztény hiszi, hogy miután elfogadta a számára Jézus Krisztus által felkínált bűnbocsánatot és örök életet, újjászületett keresztény lett, aki a Szent Szellem által született bele Isten családjába. Biztos abban, hogy mint Isten gyermeke „soha nem veszik el” (János 10,28) és „nem megy a kárhozatra” (János 5,24). Isten csodálatos kegyelme miatt van üdvössége, és amiatt, hogy Jézus Krisztus halálával kifizette a váltságot az ő bűneiért. Ezt mondja Isten Igéje:
Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.
És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten, és ez az élet az ő Fiában van.
Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.
Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében. (I. János 5,10-13)
Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében. (I. János 5,10-13)
