2. Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3. Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4. Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5. hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6. Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7. Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8. elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9. szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10. S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11. zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12. egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13. Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14. Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15. azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16. Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17. behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18. Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19. Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20. a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21. Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22. Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23. mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24. Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25. ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26. mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
27. Az alvilág útjai vannak házában, levisznek a halál kamaráihoz.
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
