2015. december 2., szerda

David Yonggi Cho - Dániel könyve 4.

Szolgák, akiket Isten képezett (1,17-21)

"És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz [is.]
18 Miután pedig elmúlt az idõ, a mikorra meghagyta vala a király, hogy [eléje] vigyék õket, bevivé õket az udvarmesterek fejedelme Nabukodonozor elé.
19 És szóla velök a király, és mindnyájok között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és állának a király elõtt.
20 És minden bölcs és értelmes dologban, a mely felõl a király tõlök tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá õket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, a kik egész országában valának.

21 És [ott] vala Dániel a Cyrus király elsõ esztendejéig."

Mikor Dániel és három barátja nem fertőztették meg magukat, hanem megtartották Isten parancsát a babiloni fogság nehézségei ellenére is, Isten kimutatta szeretetét és gondjukat viselte.

A Biblia azt mondja Mózes ötödik könyvében (5Móz 28,1- 4), hogy számos áldás jön arra a nemzetre, amely megtartja Isten parancsát és törvényét úgy, hogy attól sem jobbra, sem balra el nem tér, sem nem követ vagy szolgál más isteneket. Ez a nemzet magasan a föld többi nemzete fölé magasztaltatik. Áldott lesz az anyaméh gyü­mölcse és áldott lesz a sütőteknő is e nemzetben. Ha az ellenség egy úton közelit, hét úton fog menekülni. Esőt küld Isten a megfelelő időben, és a mező bőséges termést fog adni. A nép sok nemzetnek fog kölcsönadni de senkitől nem fog kölcsönkérni. Isten ezt a népet fejjé és nem farokká teszi.

Isten, aki ilyen ígéretet tett, nem más, mint az egész univerzum hűséges teremtője. Mikor Ő megnyit egy ajtót azt senki be nem csukja, s ha ő bezár egy ajtót, azt senki ki nem nyitja.

Isten látta, hogy Dániel bízik benne, és rendíthetetlen hite van, így hát tudást és bölcsességet adott neki min­denféle írás megértéséhez és a tanuláshoz, és bölcsebbé tette őt az ország minden emberénél. Isten ma is éppen így cselekszik. Ha tehát a gyerekeid ki akarnak bújni az Úr napja alól azzal az ürüggyel, hogy tanulniuk kell, tanítsd meg őket erre. Tanítsd meg őket, hogy először az Úrnak szolgáljanak, s a maradék időben tanuljanak. Az Úr el fogja ismerni az odaszánásukat, és meg fogja áldani ta­nulmányaikat.

Eközben ti, szülők imádkozzatok gyermekeitekért minden reggel és este, kezeiteket rájuk helyezve áldjátok őket. A bölcsesség, értelem Isten ajándéka. Ha Isten kitöl­ti Szellemét egy személyre, hogy az bölcsességet és ér­telmet nyerjen, ez a személy olyan tudásra tud szert tenni, amellyel a világon senki nem versenyezhet.

Ugyanez áll az üzletemberekre: az Úr szolgálata kell, hogy az első legyen. Túl gyakran látni olyan keresztény üzletembereket, akik annyira elmerülnek az üzleti életben, hogy keresztényi kötelezettségeiket elhanyagolják. Sem összejövetelekre nem járnak, sem tizedet nem adnak, ami pedig az Úrnak jár.

Ezek az emberek elfeledkeznek Istenről. A békesség és öröm eltűnik a szívükből. És mivel a jólét áldásainak Isten a forrása, lehetséges-e vajon, hogy ezek az embe­rek megőrizzék gazdagságukat? Persze, hogy nem! Mi haszna, ha csak gyűjtögetik a pénzüket, s közben oly sok baj éri őket?

Ha a földi kincsekbe helyezzük bizalmunkat, az a kincs nagyon rövid idő latt kicsúszik kezünkből. De ha Istenben bízunk, Ő az első és utolsó számunkra, csak Rá támaszko­dunk, és hagyjuk, hogy irányítsa életünket, áldásainak soka­ságával fog elárasztani bennünket. Szellemi áldásként lel­künk békességet és örömmel teli szívet kapunk, ugyanakkor anyagi áldásként földi jólétet. Az Úr Jézus Krisztus nevében azért imádkozom, hogy mindnyájunknak ugyanolyan szilárd hite legyen, mint Dánielnek volt.

Miután végéhez ért a hároméves képzési időszak, amin az ifjaknak a királyi udvarban át kellett esniük, Nabukodonozor vizsga elé állította őket. Megdöbbenve tapasz­talta, hogy Dániel és három barátja tízszerte különb böl­csességben és értelemben, mint Babilon összes varázsló­ja és mágusa. Ráadásul Dániel értett mindenféle álom és látomás magyarázásához, így aztán Nabukodonozor az udvari tanácsban adott nekik helyet.

Lássuk meg tehát, hogy Isten ezeket a fiatal­embereket Babilon legnagyobb pozícióiba helyezte azért, mert azok őt szolgálták mindenekelőtt, és megtartották parancsolatát, pedig csak egy kis idegen országból, Júdából származó foglyok voltak. Ilyen csodálatos Isten gon­doskodása.