2015. december 15., kedd

David Yonggi Cho - Dániel könyve 6.

Dániel bátor hite (2,14-16)

14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket. 15 Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek. 16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

Dániel és három társa, Sidrák, Misák és Abednegó sorsa egyetlen fonálon függött. Figyeljük meg azonban, milyen bátor az, aki az Úrban bizik. Az emberek magukon kívül voltak a félelemtől, mert a király megparancsolta, hogy Babilon minden varázslója és mágusa kivégeztes­sék. Dániel viszont, aki az örökkévaló Istenben bízott, nem rettent meg. Ehelyett szép nyugodtan egy kis időt kért a királytól, hogy keresse az Urat a magyarázat dolgá­ban. 

Dániel reakciója arra tanít bennünket, hogy nehéz helyzetekben is minden pánik nélkül bízhatunk Istenben. Mikor a dolgok szép rendben zajlanak, talán fel sem tűnik a különbség keresztény és keresztény között, a megpróbáltatás során azonban lényeges ­különbség fog meglátszani. Akik nem bíznak Jézus Krisztus­ban, könnyen válnak frusztrálná, és panaszkodni kezde­nek. Nagyon rosszul kezdik érezni magukat, és megpró­bálják valahogy megúszni a dolgot, ahogy ezek a pogány mágusok tették. Másrészt viszont, egy keresztény győzni tud minden válság és nehézség fölött, bátor hittel támasz­kodva Istenre, ahogy Dániel is tette.

Isten kijelentése (2,17-19)

17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak: 18 Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.
19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.
A király hirtelen, kegyetlen döntésére válaszként Dániel összegyűjtötte három barátját, és imaösszejövetelt tartottak. Amit itt észre kell vennünk az az, hogy két ember imája hasznosabb, mint egy emberé, és kettőnél több személy imája még hasznosabb. Dániel ismerte a közös ima erejét. A király döntésének hatására talán inkább sze­retett volna elvonulni egy hegyre, hogy magányosan imádkozzék. Ehelyett azonban összehívta barátait és együtt imádkoztak.

Ez az elv, amelyet én az "imatársak törvényének" hívok, ma is igaz, különösen családok számára. Egy há­zaspár közös imája sokkal erősebb, mint ha csak egyikük imádkozik, és az egész család együttes imája még jobb - különösen, ha az Úrtól való kijelentésért imádkozunk. Ha olyan személyek, akik égnek a hittől, e törvény értelmé­ben együtt imádkoznak, Isten sokkal gyorsabban fogja megválaszolni azt az imát.

Miután a négy barát imádkozott Istenhez, Isten éj­szaka kijelentette Nabukodonozor álmát Dánielnek egy látomásban. Szerintem ez azt jelenti, hogy Dániel ugyan­azt az álmot látta, mint Nabukodonozor. Ennek megfelelő­en ismerte Nabukodonozor álmának minden részletét.

Mikor Dániel másnap reggel felébredt, dicsérni kezd­te Istent:

20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ. 21 És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. 22 Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele! 23 Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

(2, 20-23)

Követendő példa, ahogy Dániel reagált az Isten kije­lentésére: igaz hálával teli szívből szólt.