Igegyűjtemény a gyógyulással kapcsolatosan 19.

34 Péter pedig megnyitotta a száját, és ezt mondta:
– Igazság szerint most értem meg, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nemzetben elfogadja azt, aki féli Őt, és igazságosságot cselekszik. Elküldte az Igét Izrael fiainak, békességet hirdetve Jézus Krisztus által, aki Ura mindennek. Ismeritek azt a dolgot, ami Júdea-szerte történt, kezdve Galileától, az alámerítkezést követően, amelyet János hirdetett: hogyan kente fel az Isten a názáreti Jézust Szent Szellemmel és erővel, aki jótevőként járt, és meggyógyította mindazokat, akiket a Rágalmazó a hatalmában tartott, mert az Isten volt vele.

Ap.Csel. 10:34-38. (SZPA)

8 Lüsztrában lakott egy béna lábú ember, aki anyja méhétől fogva nyomorék volt, és még sohasem járt. Ez hallgatta Pál beszédét, aki tekintetét rászegezve és látva, hogy van hite a szabadulásra, hangosan így szólt hozzá:
– Állj a lábadra egyenesen! Mire az felugrott és járkált.

Ap.Csel. 14:8-10. (SZPA)

11 Csodákat, mégpedig nem mindennaposakat tett az Isten Pál keze által, 12 úgyhogy bőréről a kendőket, illetve az öveket is elvitték a betegekre, és a betegségek elhagyták azokat, a gonosz szellemek pedig kimentek belőlük.

Ap.Csel. 19:11-12. (SZPA)

8 Publiusz apja éppen heveny láztól és vérhastól gyötörve feküdt. Pál meglátogatta, kézrátétellel imádkozott érte, és meggyógyította. 9 Miután ez az eset történt, más beteg szigetlakók is felkeresték őt, és gyógyulást nyertek.

Ap.Csel. 28:8-9. (SZPA)

10 Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van,] jóllehet a test holt a bûn miatt, a szellem ellenben élet az igazságért. 11 De ha Annak a Szelleme lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Szelleme által.

Róma 8:10-11.

25 De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; 26 Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrõdött a miatt, hogy meghallottátok, hogy õ beteg volt. 27 Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak õ rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jõjjön szomorúságomra.

Fil. 2:25-27.