2014. április 24., csütörtök

Reinhard Bonnke - Amikor a csoda véget ért 8.

SZELLEMI KÉMIA

Először is, az evangélium csak akkor újság, ha hirdetik. Csak akkor erő, ha hirdetik. Az evangélium hirdetése szellemi kémia. Az ima hozza az erőt, de a prédikáció szabadítja fel azt. Az evangélium hirdetése olyan, mint amikor a villásdugót bedugjuk a konnektorba. Az evangélium használhatatlan, amíg nem mondják ki. Hirdetése az isteni terv szerves része. Az emberek csak így lesznek megváltva. Ez egy természetfölötti folyamat. Isten vezette be ezt az egész emberiség számára. "Tetszett Istennek, hogy a prédikálás bolondsága által mentsen meg," Tetszett Istennek, hogy az ember hálót dobjon a tengerbe, és halakat fogjon vele, mert a halak általában nem ugranak a partra.

Jézus azt mondta: "Hozzatok a halakból, amiket most fogtatok" (Jn. 21:10.). Először fogjátok ki Őket! Másodszor, hozzátok őket! Ha a gyülekezetek azon kívül, hogy az evangélistát prédikálni hagyják, a kisujjukat sem mozdítják, semmit sem tesznek a kifogott halak begyűjtése érdekében, akkor az Úr által tervezett folyamat félbemarad, az áramkör megszakad.
Néhány faluban azonban, ahogy Krisztus jelezte, az Igét nem fogadják el, mégis kell hirdetni. Jézus ezt a magvető példázatával ábrázolta. Nem minden magvetés egyformán sikeres, némelyik egyáltalán nem az. Miért? A maggal semmi baj nem volt (az Igével), a magvetővel sem (Magával Krisztussal) - a baj ott volt, ahova a mag esett. Némely helyen semmi sem termett a talaj miatt (Mt. 10. 13:19-23.). A magvető számára a túl kemény, terméketlen talaj elkeserítő. Te viszont ne bátortalanodj el! Próbálkozz máshol!

Amikor valaki eredménytelenül dolgozik, segítségre van szüksége, nem bírálatra. Van olyan, hogy nem sikerül a siker világi értelmezése szerint, és a dicséretet azok kapják, akik sikeresek a gyülekezetben. Nekünk azonban egy elhívást kell betöltenünk, és nem mindig a siker igazolja azt, hogy megfelelően töltöttük be. "Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással" (2. Tim. 4:2.).

A bukás azonban nem szabály. Az Úr az aratni való földre küldött minket, ne vesztegessük értékes munkaerőnket művelhetetlen földsávokra és sivatagokra! Isten azt akarja, hogy hozzuk be a kévéket (Mt. 10:14-15.). Várj, amíg eső esik, és a talaj megpuhul. Akármi történjék, el kell mennünk az egész világra, és hirdetnünk kell az evangéliumot minden teremtésnek. Lesznek, akik hallgatni fognak rá, lesznek, akik nem. Jézus azt mondta, ő akkor fog eljönni, amikor az evangélium majd az egész világon hirdettetik, mint tanúságtétel őróla. Ő az aratás Ura. Tehát, munkára fel! Siettessük az Ő eljövetelét!