2014. április 22., kedd

Reinhard Bonnke - Amikor a csoda véget ért 7.

AZ EVANGÉLISTA CÉLJA -I.

Az evangélista ajándék a gyülekezet számára (Ef. 4:11.), a világért (Lk. 24:47.). Az igazi evangélistát nem érdekli a saját birodalma felépítése. A célja kétrétű. Először és mindenek fölött, munkájának csak Jézus Krisztus helyi gyülekezeteinek építésével kapcsolatban van értelme. Minden tettének azt a célt kell szolgálnia, hogy emberek kerüljenek a gyülekezetbe, ahol Isten élő Igéjét hirdetik. A legnagyobb és még a legsikeresebb evangélizáció is szinte értelmetlenné válik, amikor nem a gyülekezettel összeköttetésben és annak növekedése érdekében vezetik. A helyi gyülekezetek nélkül folytatott evangélizáció csak látványosság, mert hiányzik belőle az isteni cél.

Jézus elmondta nekünk az irgalmas szamaritánus történetét. Ez a lecke az evangélistáknak szól. Egy ember megy Jeruzsálemből Jerikóba és az úton rablók kezébe kerül. A szamaritánus megtalálja és gondoskodik róla. Mások, papok és egyéb vallásos népek elmentek mellette. A szamaritánus, miután ellátta a póruljárt ember sebeit olajjal és borral, és felemelte saját hátasára, egy szamárra, egy fogadóba vitte. Ott ápolgatták és erősítgették a beteget (Lk. 10:33-35.).

Miután felemeljük az elesett embereket, akiket megsebesített az élet, találnunk kell másokat is, akik segítenek. A szamaritánus egy fogadóban találta meg ezt a segítséget, ahol az áldozatot felerősítették és ápolták, amíg az egészsége helyreállt. Az evangélista a gyülekezetét találja meg. A megtérteket ott táplálhatják és építhetik fel a hitben. Ott válhatnak az új hívők igazi tanítványokká. Köszönet Istennek az útmenti fogadókért. Köszönet Neki az evangélistáért, aki kimegy az útra, és megtalálja az ördög áldozatait. Az új, lábadozó megtértet gondozó gyülekezet-fogadónak a szamaritánus evangélista nélkül kis forgalma lenne.
Olyan ez, mint a halászat. Az evangelizációink alatt mindig azt mondom, hogy mi, az evangélisták hozzuk a hálót, és a helyi gyülekezetek hajóit használjuk. Velük együtt evezünk ki, és csinálunk hatalmas fogást. Aztán elmegyünk. A halakat otthagyjuk. Kirázzuk, megjavítjuk, megszárítjuk a hálóinkat, elmegyünk máshova, és ott is besegítünk. Maga az evangélista semmit nem nyer, csak az örömöt. A jutalma az, hogy látja: Isten országa mindenfelé épül.

AZ EVANGÉLISTA CÉLJA - II.

Az evangélista második célja az, hogy hirdesse az evangéliumot, akár odafigyelnek az emberek, akár nem. "És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég" (Mt. 24:14,). A helyi pásztor ezt nem vállalhatja. Nyilvánvaló, hogy Isten más szolgálóitól is függ. Mindenki szívének és lelkének azonosulnia kell viszont azzal az emberrel, akinek látása van az evangélium hirdetéséről, és akinek ez a kötelessége is.