Különbséget kell tennünk a zsidóknak a hetven év elteltével a babiloni fogságból való visszatéréséről szóló és ama próféciák között, melyek a nemzet helyreállításáról szólnak abból az egész világra kiterjedő szétszórtságból, ami azért történt, mert Krisztust elvetették az Ő eljövetelekor. Az ábrahámi, palesztinai és dávidi szövetségekben foglaltak (1Móz 12,1-3; 5Móz 28,1-30,9; 2Sám 7,4-17) alapján a prófétai jövendölések széles körre terjednek ki, és felölelik Izráel nemzeti nagyságát, nemzeti engedetlenségét, az egész világra elterjedő szétszóródását, az egész világra kiterjedő áldást Izráel Messiásán keresztül, Izráel töredelmes bűnbánatát, Krisztus második eljövetelét, Izráel összegyűjtését és a királyság felállítását, Izráel megtérését és megáldását, valamint az Izráel elnyomói feletti ítéletet.
A prófétai könyvek három csoportra oszthatók:
1. A fogság előtti próféták: Ézsaiás, Jeremiás, Hóseás, Jóel, Ámos, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk és Sofóniás.
2. A fogság alatti próféták: Ezékiel, Dániel és Abdiás.
3. A fogság utáni próféták: Aggeus, Zakariás és Malakiás.
A prófétai írásoknak nagy- és kisprófétákra való felosztása csupán a könyvek terjedelme szerint történt, de nincs történelmi alapja, és nem időrend szerint való.
Kulcsok a próféciák helyes megértéséhez ezek: A Messiás két eljövetele (Lk 24,26) -eljött, hogy szenvedjen (1Móz 3,15; Mt 16,21; Lk 24,46; Apcsel 2,23), és eljön, hogy uralkodjék (5Móz 30,3; Apcsel 1,9-11); a maradékról szóló tanítás (Ézs 10,20-22; Róm 11,5 ); az Úr napjáról szóló tanítás (Ézs 2,10-3,1; Jel 19,19); és a királyságról szóló tanítás (ÓSZ 1Móz 1,26-28; Zak 12,8 jegyzete; ÚSZ Lk 1,31-33; 1Kor 15,24; Jel 20,4). Sarkalatos igék: 1Móz 3,15; 5Móz 28-30; Zsolt 2; Ézs 7,14; 9,6-7; 53; Dán 2 és 7.
A próféciák egész összefüggéseit tekintetbe kell venni, hogy egy bizonyos rész értelmét megállapíthassuk (2Pt 1,20). Ezért fontos, hogy először jól ismerjük a fent jelzett kiemelkedő témákat, melyeknek megismerésére a Biblia eme jegyzetei és utalásai el szeretnének vezetni.