A harmadik fajta megvallás, amelyről szó van az Újszövetségben, annak a hívőnek a bűnvallása, aki megtörte a közösséget Istennel. A 137. Zsoltárban van egy kép erről a megtört kapcsolatról. Barátaim, abban a pillanatban, amikor vétkezünk, elveszítjük a bizonyosságunkat. A bűn azonnal kioltja a fényt. A hit mindig remeg a megtört kapcsolat sötétjében. Ebben a zsoltárban Izrael vétkezett és fogságba jutott Babilon folyói mellé. Visszaemlékeztek a Sionra, halfáikat felakasztották a fűzfákra, és amikor ellenségük arra kérte őket, hogy énekeljenek, azt kiáltották: „Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?” Itt a megtört kapcsolat képe.
A hit nem énekel, amikor megtörik Istennel a közösség. Az 1 János 1,3-10-ben azt olvassuk: „Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal. És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen. És ez az az üzenet, amelyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen Őbenne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mibennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük Őt és az Ő Igéje nincsen mi bennünk.”
Figyeljétek meg, hogy a „közösség” szó négyszer fordul elő ezekben a versekben. Olvassátok el gondosan újból és újból őket. Ezeket a verseket nem bűnösöknek írták. Ne használjátok tehát, amikor bűnösökkel imádkoztok, mert ezek nem az ő igéik. Ezeket hívőknek írták; először figyelmeztetésképpen, másodszor pedig útmutatásképpen, hogyan juthatnak vissza a közösségbe. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van Vele, de sötétségben járunk, hazudunk és nem mondunk igazat. Más szavakkal azt mondja, hogyha én kiestem a közösségből, de azt állítom, hogy jól vagyok, akkor nem az igazat mondom, mert nem vagyok jól. Ha azt mondom, hogy nem követtem el bűnt, de mégis megszakad a közösségem Istennel, akkor a hitem gyenge. De Ő azt mondja, ha megvallom a bűneimet, akkor Ő hű és igaz, hogy megbocsássa azokat, és megtisztítson engem minden igazságtalanságtól. Kérlek, ne emeljétek ki ezeket a verseket a környezetükből! Itt arról beszél az Ige, aki a közösségen kívül van.
