2011. március 22., kedd

L.Sumrall: Miért válunk rabokká? 4.

Sátán, a pusztító oroszlán

Mintha nem lenne elég, hogy a bűnös természet kényszeres kívánságokra vezet a vágyaink megrontása által, az ellenséggel is számolnunk kell, aki lelkünk elpusztítására törekszik. Természetesen a Sátánról beszélek, Isten fő ellenségéről, aki örök kárhozatra ítéltetett, de olyan sok embert akar magával rántani, ahányat csak tud. Péter apostol figyelmeztet bennünket: "Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen." (1Pt 5:8) Biztosak lehetünk benne, valahányszor kísértést érzünk arra, hogy egy jogos szükségletünket törvénytelen módon éljük ki, a Sátán egyik ügynöke biztat minket: döntsünk csak így nyugodtan.

Hogyan tevékenykedik az ördög és bandája? Végtére is ha az emberek tudnák, ki áll a küzdelmeik mögött - különösen mi, keresztények -, a legtöbben biztosan elfutnának előle. A Sátán tisztában van ezzel, és elég dörzsölt ahhoz, hogy kijátssza a vele szembeni természetes és jogos undorodásunkat.

Gondoljunk arra, ahogy Ádámot és Évát megkísértette az Édenkertben! Vajon megpróbálta utasítani őket, hogy kövessenek el bűnt? Nem. Akkor talán figyelmeztette őket, hogy ha engedetlenkednek Istennel szemben, megszakad a közösségük az Úrral, mérhetetlenül megnehezítik az életüket, és átkot hoznak az egész emberi fajra? Természetesen nem. Megtévesztette őket. Hazudott. Olyan gondolatot sugallt nekik, hogy Isten valami jót akart visszatartani, amikor megtagadta tőlük annak az egy fának a gyümölcsét. Elhitette velük, hogy jobban járnak, ha megteszik, amiről Isten világosan megmondta nekik: ne tegyék meg. Ők pedig vevők voltak a hazugságra.

Jézus azt mondta a Sátánról, hogy "nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja." (Jn 8:44) Pál apostol pedig így ír róla: "a Sátán... átváltoztatja magát világosság angyalává. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá." (2Kor 11:14-15)

Ha arról van szó, hogy engedelmeskedjünk Istennek, azt tegyük, ami helyes, és a kényszerítő kívánságoktól szabadon éljünk, az ördög és csicskásai igyekeznek meggyőzni arról, hogy a rossz jó, a fekete fehér, és egy rossz cselekedet megnyugtató módon igazolható Isten előtt. Mindez hazugság, de végtére is ő tökéletesen hazug. Ebben ő a legprofibb - már az ember teremtése előtt ezt tette, és azóta is gyakorolja. (lásd 1Jn 3:8)

"Az ördög minden útelágazásnál belógatja a répát az orrunk elé" - hangzik egy bölcs ember megállapítása. Szeretné az univerzum legízletesebb falatjaként láttatni azt a répát, de az az ösvény, amelyre csalogat, a pokolba, és nem a mennybe vezet.

Azt is fontos megérteni, hogy a Sátán nagyon is ismer bennünket. Tisztában van a szükségeinkkel - Ádám és Éva ideje óta megfigyelés alatt tartja az emberi természetet. Tanulmányozza, hogy melyik hiány okoz gyengeséget az életünkben, mely szükségeink nem nyertek még beteljesedést, és nincsenek még alárendelve Jézus Krisztus uralmának. Ha vannak még ilyen területek az életünkben, biztosak lehetünk benne, hogy megtalálja azokat, és pontosan ott kísért majd bennünket.

Frank Peretti nemrég írt regényei, az Ez élet sötétsége és az Áttörés a sötétségen nagyon népszerűek lettek, és főképpen azért, mert megmutatják, hogy a Sátán és démonai ma hogyan támadják meg és tartják uralmuk alatt az embereket. Bár e regények egy keresztény író képzeletének a termékei és nem a Szentírás kijelentései, mégis nagyon világosan érzékeltetik a démonok és a szellemi harc realitását. A Sátán él és aktív mai világunkban is - megpróbál mindenkit rászedni és elpusztítani, akit csak tud. Ne engedd, hogy lóvá tegyen, és figyelmen kívül hagyd a tevékenységét! Ahogy egy orvos diagnosztizálja a páciens betegségét, nekünk is meg kell értenünk a problémát, mielőtt továbbléphetünk, és felírhatjuk a megfelelő gyógyszert. Már láttuk, miért dönthetnek rabságba a kényszerítő kívánságok. Most a kép egy másik részletét vesszük nagyító alá: hogyan tehetik ezt velünk?