…A szeretet (Isten szeretete bennünk) nem ragaszkodik saját jogaihoz vagy útjaihoz, mert nem keresi önmaga hasznát… — 1KORINTHUS 13,5. (Amplified)
Hagyj időt, hogy a mai szöveg leülepedjen a szívedben.
Nagyon sokan jelentik ki: „Nos, én tudom mi az enyém. Ebbe nekem is van beleszólásom. Élni fogok a jogaimmal.” Ragaszkodnak saját útjaikhoz, nem törődnek azzal, hogy a cselekedeteik esetleg fájdalmat okoznak másoknak.
Húsz éves voltam még csak és nőtlen, amikor a második gyülekezetemet pásztoroltam, és a gyülekezet egyik családjánál béreltem szobát. A ház ura ismerte a Bibliát és volt egy csodálatos megtapasztalása is Istennel.
De az a fajta volt, aki nem enged a magáéból: „Ebbe nekem is van beleszólásom, és meg is fogom mondani a magamét. Éppen annyira tagja vagyok a gyülekezetnek, mint bárki más.” Valóban volt is beleszólása és másoknak is volt, egészen addig, amíg tönkre nem tették a gyülekezetet. Ez az igerész azt mondja, hogy a szeretet nem ragaszkodik saját jogaihoz. Kezdj el hinni Istenben és hinni a szeretetben. Ez a legjobb út — és ez a te utad!
Megvallás: Én hiszek Istenben. Én hiszek a szeretetben. Én egy szeretetember vagyok. Nem ragaszkodom a saját jogaimhoz. Nem ragaszkodom a saját útjaimhoz. Nem a magam hasznát keresem. Én egy szeretetember vagyok.