Az Aethurius Társaság
Alapítója George King volt, a jóga követője, akinek – állítása szerint – megjelent „Jézus mester” a Vénusz bolygóról. Ez a Jézus adott neki egy új, Vízöntő kori bibliát. Ma a társaság egy olyan szekta, amelyben nagy jelentőséget kap az azonosítatlan repülő tárgyakban (ufókban) és a földönkívüliek földi látogatásában való hit. A szertartásokon a New Age és a keleti vallások gyakorlatai dominálnak.
Animizmus
Az a hit, a mely szerint az élettelen tárgyak, mint például a növények, a kövek, a fák stb. saját lélekkel vagy szellemmel rendelkeznek. Az animizmus fontos része a primitív népek vallási felfogásának. (A magyar sámánizmus is ide tartozik)
Antropozófikus Társaság
Alapítója Rudolf Steiner volt, aki konfliktusba került a Teozófikus Társasággal, mivel az túl nagy hangsúlyt helyezett a keleti vallási nézetekre és gyakorlatokra. Az antropozófia általa létrehozott új tanát „szellemi tudomány”-nak nevezte el. Az e gondolkodás mögött meghúzódó teológia a spiritizmus, a kereszténység és a miszticizmus keveréke volt. A tan központi hitelvévé a reinkarnáció vált. Steiner jelentős hatást gyakorolt az oktatásra, és számos speciális iskolát hozott létre, amelyekben filozófiáját az oktatási folyamat szerves részeként taníthatták.
Armstrongizmus (Wordwide Church of God: Isten Világméretű Egyháza)
A Herbert W. Armstrong által alapított szekta az egész világra kiterjedő befolyást ért el az általa kiadott Plain Truth című magazin – amelyből havonta mintegy nyolcmillió példányt osztottak szét ingyen –, valamint saját – az Egyesült Államokban, illetve a Radio Luxemburgon keresztül sugárzott – rádióműsorai és – elsősorban az Egyesült Államok területén látható – televíziós műsorai révén. Armstrong tagadta a Szentháromságot, hite szerint egyedül ő volt Isten igazi prófétája, és mindaz, ami őelőtte volt, romlott és hamis volt. Szerinte az ember végső célja az istenné válás felé irányuló fejlődés. Sok hamis tanítása azonban a hagyományos zsidó-keresztény hitelvek álruháját viselte, ezért sokszor nehéz volt tisztán átlátni meggyőző hangú írásain és beszédein. Számos követőt, valamint sok pénz vonzott a szervezetébe. Halála után az egyház számos teológiai tanítását újragondolta, és azt a doktrínát, miszerint az ember egy napon Isten lehet, mára már elvetette.
Baha’i
A Baha’i az iszlám vallás 19. században keletkezett oldalága. A Baha’i tanítása szerint minden vallás tartalmaz egy bizonyos fokú igazságot, amelyeket egy egyetemes elveken nyugvó világvallás keretében egyesíteni kellene. Ez az univerzalizmus szemben áll mind a kereszténységgel, mind pedig a Baha’i iszlám alapjával. A Baha’i tanítók szerint a világ kilenc nagy vallási tanítója (Mózes, Buddha, Zoroaster, Confucius, Jézus Krisztus, Mohamed, Hare Krisna, Bab és Baha’ U’llah) mind Isten megtestesülése volt. Az Illinois állambeli Wilmette-ben található Baha’i templom kilenc oldala e kilenc tanítót jelképezi.
Buddhizmus
Alapítója Gautama Buddha volt, aki Kr. e. 500 körül intenzív meditáció után megvilágosodást kapott, amely később buddhizmus néven vált ismertté. Kr. e. 245-ben ötszáz buddhista szerzetes összegyűlt, hogy leírja a buddhista hagyomány három évszázad során összegyűlt tanításait. A következő századokban azonban a buddhizmus egységessége fokozatosan felbomlott, és mára számos szekta jött létre. A ma buddhizmusként ismert vallás ezeknek a szektáknak az összessége.
A buddhisták nem ismernek el egy legfőbb Istent, így a hitük inkább ateista, mint teista. Számukra Isten inkább egy folyamatként, a tökéletessé válás folyamataként értelmezendő. A buddhista tanítás középpontjában a reinkarnáció áll, miszerint az üdvösség az újjászületések visszatérő ciklusaiból történő végső szabadulást jelenti.
A buddhisták számára az üdvösség az alábbi nyolc összetevőből álló út engedelmes követése révén érhető el: megfelelő hit, megfelelő érzések, megfelelő beszéd, megfelelő magaviselet, megfelelő életmód, megfelelő emlékezet és megfelelő meditáció. A buddhisták szerint ez az út végül a nirvána mennyei boldogságába vezet. A buddhista életmódnak szerves részét képezi az önmegtagadás, valamint egy erkölcsi szabályrendszer, amely sok tekintetben hasonlít a kereszténység egyes tanításaihoz (például: ne hazudj, ne paráználkodj, ne lopj, ne ölj stb.). A buddhizmus a világ negyedik legnagyobb vallása a kereszténység, az iszlám és a hinduizmus mögött.
