2017. augusztus 29., kedd

Rod Parsley - A Kereszt 6.

Egy kimondhatatlan szépséget lehet meglátni a keresztnél, - de csak ha van szemünk meglátni azt. Egy kereszt nélküli generációt hoztunk létre. Paradox módon keresztek mégis mindenhol ott vannak. Ott fityegnek az istentelen, pörgő popsztárok csillagképes nyakláncain. Elit profi atléták keresztekkel díszítik a testüket úgy, hogy olyan tetoválást csináltatnak, amely néha befedi az egész felsőtestüket. Néhányan ezek közül a festékfoltos harcosok közül valóban ismerik Jézus keresztjét, amelyet magukra tetováltattak. Sokan közülük viszont nem - csak egyszerűen kisajátították ezt a szent szimbólumot, mint afféle hippi színlelést. Ugyanakkor, ha a kereszt megjelenik egy város főterén vagy egy iskolai programban, erőtlenséget és pereskedést vált ki. 2012-ben a Freedom From Religion Foundation (a Vallástól Szabadon Alapítvány) egy több részből álló kampányt kezdett el, hogy eltávolítsa a kereszteket egész Amerikában. Ez a lengyel Jaruzelskit biztosan büszkévé tette volna.

Ezek között az erőfeszítések között voltak olyan nyomásgyakorlások, amelyek pl. arra fókuszáltak, hogy a Rhode Islandi Woonsocketben távolítsák el a II. Világháborúban megölt katonák fehér kereszt alakú emlékművét. Ez a monumentum, amelyet a híres I. Világháborús éra a „ Flandria mezői”című verse világosan inspirált, több mint 91 évig állt ott háborítatlanul. „Flandria mezőin nyílnak a mákvirágok/ sorról sorra a keresztek között”. Mindeközben egy férfi vizeletbe merít egy keresztet, készít róla egy fényképet és „művészetnek” kiáltja ki. Majd az emberek ünneplik a „bátorságáért”. Hogyan lehetséges, hogy a kultúránk utat talált a legfontosabb embléma elbagatellizálására és a társadalom perifériára szorítására, hogy kilábaljon a rohanó történelem folyójából? Hogyan tudjuk egyszerre száműzni a keresztet és megszentségteleníteni azt? Hogyan lehetséges az első alkotmánymódosítás értelmezése, hogy közszemlére tegyünk egy úgynevezett művészetet, amely beszennyezi a keresztet, ugyanakkor nem védjük meg azt a pedagógust aki kereszt alakú kitűzőt visel? Hogyan lehet valójában azt vitatni, hogy ugyanez a módosítás történetesen megfosztja azt a pedagógust a jogaitól? Bármely társadalom, amelyik sikeresen menedzsel ilyen vadul disszonáns, teljesen összeegyeztethetetlen nézetet, az egyszerre csak belecsúszik az őrület egy nagyon speciális formájába. Őrület… de van rá gyógyszer.

Mint az ítéletnek, ennek orvoslása is az Isten házában kell, hogy elkezdődjön. Az egyház nem tud szólni az elveszettekhez és a remény nélküli világhoz anélkül, hogy először visszatenné a kereszthez a jogos helyére, a saját szívében és az üzenetében. Ez a hely a középpont. "De mi a helyzet a feltámadással?” – kérdezik néhányan. „Nem annak kellene lenni az középpontban?" Kétség nélkül Krisztus feltámadásának jelentőségét a hitünkben és üzenetünkben nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kereszt nélkül azonban nem lett volna feltámadás. Nem lehet örülni a Húsvét vasárnapnak a Húsvét péntek fájdalma nélkül. De a keresztnél megmutatkozik Isten szeretete a föld és menny csodálkozó szemei előtt. Ez a könyv, amelyet a kezedben tartasz most arra a magasztos célra törekszik, hogy segítsen neked az olvasónak a keresztény hited újrakalibrálni és visszahelyezni a keresztet, ahova az való. Ez egy neked készült meghívó, hogy elindulj egy csodálatos, de nehéz utazáson - egy utazáson, amely a Golgotára vezet. Némely látvány félelmetes lesz, hiszen ez az epikus expedíció a szellemi királyság magaslataira visz el, ahol meg fogod látni azt, amit az emberi szem nem foghatott fel azon a napon, amikor Jézus felajánlotta önmagát - a kozmikus, színfalak mögötti mennyben zajló csatában az egész emberiségért. Egyéb dolgokat is látni fogsz, amelyeket nehéz felfogni, ahogy konfrontálódsz azzal a zord valósággal, amit a római keresztre feszítés valójában jelentett. A horrorért cserébe egy életet átalakító megértést fogsz kapni arról az árról, amit kifizetett érted Jézus, hogy teljes legyél és egészen az Övé legyél.

Fordította: Nagy Andrea