Zsoltárok Könyve 131.

1. Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örökkévaló, nem volt fennhéjázó a szívem, s nem voltak büszkék a szemeim, s nem jártam dolgokban, melyek nagyok és csodálatosak nekem.
2. Bizony csitítottam és csendesítettem lelkemet: mint az elválasztott gyermek az anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.
3. Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mostantól mindörökké.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)