Leszögezem az elején, hogy a hiperkegyelem véleményem szerint egy borzasztóan káros tanítás, gyakorlatilag mosolyogva küldi a kárhozat felé azokat a hívőket, akik elfogadják és aszerint élnek.
Elsőként gondoljunk Jézusra, aki a megtestesült Isten, hogy Ő mit tett, amikor találkozott a házasságtörésen kapott nővel, akit a törvény szerint éppen halálra ítéltek. Először is biztosította a hölgyet arról, hogy Ő nem kárhoztatja a tettéért, tulajdonképpen a megbocsátást közvetítette felé, majd azt mondta, hogy menjen és többé ne kövessen el bűnt. Miért nem azt mondta Jézus neki, hogy figyelj, a bűneidet megbocsátottam, ha esetleg máskor is házasságtörést követnél el, akkor semmi gond, hiszen feltámadásom után úgyis minden bűnöd el lesz törölve. De nem ezt mondta, hanem felhívta a figyelmét a megbocsátott személynek, hogy ne kövessen el többször bűnt. Rövid párbeszédük során, miért pont ezt hangsúlyozta Jézus? Nem azért, mert a bűnbocsánata, amint az imént kapott, elveszíthető és ne veszítse el újabb bűnelkövetés esetén?
Másik példám Péter apostol leveléből való. Péter újjászületett, Szellemmel betöltött hívőknek írta a következőt: "1. Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta õket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.
18 Mert hiábavalóság kevély [szavait] szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élõktõl,
19 Szabadságot ígérvén azoknak, holott õk magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyõzött, az annak szolgájává lett.
20 Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyõzetnek, az õ utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsõnél.
21 Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól."
Vagyis arra a veszélyre hívja fel Péter a hívőket, hogy lesznek olyan hamis tanítók közöttük (!), akik testi kívánságokban élnek, paráznák, stb. és erre buzdítják majd a hívőket, oly módon, hogy ők ezt úgy állítják be, mintha ez lenne az igazi szabadság a hívő életben. Nyugodtan élj bűnben, hiszen üdvösséged van és így találod meg igazán a szabad, boldog életet az Úrban. Ne higgy azoknak, akik meg akarnak fosztani a szabadságtól, amit már Krisztus megszerzett számodra, amikor a jövőben elkövetett bűneidért is meghalt. No de Péter azt mondja a Szent Szellem üzenetét közvetítve, hogy aki megismerte az Urat és kijött a bűnös életmódból, majd újra bűnben kezd el élni, az gonoszabb személy, mint megtérése előtt volt. És gonoszok kerülnek a Mennybe?
De hozhatnánk Jézus másik beszédét is: 21 Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22 Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben ûztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23 És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tõlem, ti gonosztevõk. Máté 7.
Itt olyan hívőkről van szó, akik Jézus nevében szolgáltak, gyakorlatilag jó dolgokat tettek, DE volt egy nagy hiányosságuk: nem voltak valódi, mély, bensőséges kapcsolatban az Úrral. És mit mond nekik, a hívőknek Jézus? Távozzatok gonosztevők. Tehát ők sem mennek a Mennybe. És vajon a bűnben élés mélyíti az Istennel való személyes kapcsolatot?
A bűn elválaszt Istentől és végeredménye az évmilliárdokon való kínszenvedés. És ettől akar Isten megmenteni, mert szeret, ha kell, megengedi, hogy a hívőt csapások érjék, betegségek, anyagi csőd, bármi, csak azért, hogy felhívja Isten a figyelmet, hogy nem menj tovább arra, mert különben végleg elszakadunk egymástól. A bűn a sátán "terméke", szellemi valósága, aki bűnben él, az a sátánnak rendeli alá magát, a rabszolgája lesz és végül örökké sikoltozni fog fájdalmában, kínjában az ember. Ettől akar megóvni Isten, ezért fegyelmez, ha kell, mert nem akarja, hogy így végezze valaki.
Pál ezt az üzenetet is megtért keresztényeknek írta, felhívva a figyelmüket, hogy hiába gyülekezeti tagok, ha bűnöket követnek el, elveszítik az örökségüket.
9 Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
10 Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát. 1 Korinthus 6 9-10.
Nem húzom tovább, talán e rövid igei példákból is látni, hogy egyrészt a bűnben élő keresztények nem mennek Őhozzá életük végén, hiszen a bűn elválaszt Istentől. Aki arra hivatkozik, hogy de ő kapott bűnbocsánatot és a jövőben elkövetett bűnire is kapott bocsánatot és egyébként is Isten a szeretet, aki nem fogja őt a pokolba küldeni, az olvassa el újra a fenti Igéket, valamint ezeket is, és elmélkedjen rajtuk:
4 Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
5 És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendõ világnak erõit,
6 És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák õt. (Zsidó 6.)
9 Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
10 Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát. 1 Korinthus 6 9-10.
Nem húzom tovább, talán e rövid igei példákból is látni, hogy egyrészt a bűnben élő keresztények nem mennek Őhozzá életük végén, hiszen a bűn elválaszt Istentől. Aki arra hivatkozik, hogy de ő kapott bűnbocsánatot és a jövőben elkövetett bűnire is kapott bocsánatot és egyébként is Isten a szeretet, aki nem fogja őt a pokolba küldeni, az olvassa el újra a fenti Igéket, valamint ezeket is, és elmélkedjen rajtuk:
4 Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
5 És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendõ világnak erõit,
6 És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák õt. (Zsidó 6.)
