Ez az, a kirõl én ezt mondám: Én utánam jõ egy férfiú, a ki elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál.
És én nem ismertem õt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek.
És bizonyságot tõn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égbõl, mint egy galambot; és megnyugovék õ rajta.
És én nem ismertem õt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel.
És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia."
(János 1:29-34.)
Ez a világ szellemi történetében egy rendkívül fontos mozzanat volt. Ez volt az a pillanat, amikor Istennek mind a három személye, a Szentháromság megnyilvánult: Jézusra, a Fiúra leszállt a Szent Szellem, az Atya pedig szólt a mennyből: "Ez amaz én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm."Ebben az egy jelenetben megnyilvánult az Atya, a Fiú és Szent Szellem.
Nagyon érdekes, hogy két teremtmény különös hangsúlyt kap ebben a részben: a bárány és a galamb. Mikor János látta, hogy jön Jézus, ezt mondta: Íme, Isten Báránya. Amikor a Szent Szellem eljött Jézusra, akkor galamb formájában látta János leszállni. Tehát különös hangsúly van ezen a két élőlényen: a bárányon és a galambon. Bizonyos értelemben ez a két élőlény egy szimbolikus képet ad arról, hogy mi Isten akarata arról, hogy milyenek legyünk mi.
Vizsgáljuk tovább, hogy mi ennek a két lénynek a jelentősége. A Bibliában a bárány szerintem három dolgot képvisel:
1. tisztaságot, 2. szelídséget, 3. olyan életet, amit áldozatként letettek.
Mit jelképez egy galamb? Véleményem szerint a következőt:
1. tisztaságot, 2. barátságot, 3. félénkséget, 4. kedvességet, 5. szentséget.
Az üdvtörténetnek ezen a pontján, Keresztelő János bizonyságtételében így mutatkozott be Isten az embereknek. Sok sok évvel ezelőtt egy csoport gyereket tanítottam Jeruzsálemben. Arab, zsidó és brit gyerekek voltak együtt. Nem a földszinten, hanem az első emeleten voltam, és mögöttem egy dupla ajtó állt tárva-nyitva. Ez az ajtó egy verandára nyílt, a veranda közepén egy kerek asztal állt, amit egy fekete terítő fedett be. Én arccal a gyerekek felé álltam, ők viszont e felé az ajtó felé néztek. Én a Szent Szellemről próbáltam beszélni nekik, hogy milyen szelíd, hogy mennyire óvatosnak kell lennünk, hogy ne ijesszük el. Épp arról beszéltem, hogy mennyire érzékeny, félénk egy galamb, mennyire könnyen el lehet rebbenteni, amikor a gyerekek szeme egyre tágabbra nyílt. Rendkívül szokatlanul figyeltek, szinte rám meredtek, s meg sem mozdultak. Azt gondoltam: Mi az, ami őket ennyire mélyen megragadta? Aztán észrevettem, hogy nem én voltam az. Megfordultam, kinéztem az ajtón, és a fekete terítős asztal közepén egy csodálatos fehér galamb volt. Isten ezt a képet sokkal élénkebbé, élőbbé tette, mint ahogy én ezt valaha is el tudtam volna mondani. A gyerekek féltek bármit csinálni, nehogy elriasszák ezt a galambot Ez mélyen megmaradt bennem. Attól fogva mindig azt gondoltam: Mennyire óvatosnak kell lennünk, hogyan reagálunk a Szent Szellemre, a Galambra.
Nos, milyen teremtményre akart a galamb leszállni? Nem egy oroszlánra, nem egy elefántot keresett, hanem egyedül egyfajta élőlényt keresett: ez pedig a Bárány volt. Isten, az Atya pedig azt mondta Jánosnak, hogy az a személy, akire látja a galambot leszállni, és ő rajta meg is maradni, Ő a megígért Messiás. A galamb nemcsak leszállt rá, hanem meg is maradt rajta. Jézus sohasem tett semmi olyat, amivel elriasztotta volna a Galambot.
Ha azt akarod, hogy rajtad is a Szent Szellem kenete legyen, akkor ezt a leckét meg kell tanulnod. A Szent Szellem soha nem fog rád leszállni amiatt, aki te vagy. De ha látja, hogy Jézuson keresztül rajtad kiábrázolódik a Bárány termesze, akkor kész lesz te reád is leszállni. Ha pedig azt akarod, hogy meg is maradjon rajtad, akkor neked is meg kell maradnod a Bárány természetében.
Kapcsolatban voltam a pünkösdi, majd a karizmatikus mozgalommal több, mint ötven éven keresztül. Láttam, hogy a Szent Szellem leszállt nagyon sok férfira, szolgálóra, de nagyon kevesen maradt meg. Elriasztották, elijesztették a Galambot. Nem maradtak hűek a Bárány természetéhez.
Van egy közös vonás a Bárány és Galamb természetében: egyikőjük sem erőszakos. Egyikőjük sem agresszív, hanem tejesen békések. Én azt hiszem, a karizmatikus mozgalomban is ezt a leckét meg kell tanulnunk. Nagyon sok embert hallok imádkozni erőért, és hálát adok Istennek a Szent Szellem természetfölötti erejéért. De a lényeg nem az erő. A valójában lényeges dolog a Bárány természete. A karizmatikus mozgalom nagyon sok területén ezt tökéletesen elfelejtették.
A Jelenések könyvében két állatot találunk, melyek eredeti görög nevei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Az egyik a fenevad, ami a görögben 'Sirion', a másik pedig a bárány, ami a görögben 'Ármion'. Formára mind a kettő hasonló, ennek ellenére óriási az ellentét közöttük. A fenevad a Jelenések könyvében 35-ször fordul elő, a bárány 28-szor. Tehát látható, hogy a Jelenések könyvében ez a téma piros fonalként húzódik végig: két ellentétes karakter, két ellentétes jellem: a fenevad és a bárány.
Hiszek abban, hogy minden embernek el kell döntenie azt, hogy melyik természet válik uralkodóvá benne, melyik vezetése alá rendeli magát. Úgy veszem észre, hogy az antikrisztus szelleme rendkívül aktívan munkálkodik, egyre jobban leuralja az emberiséget. Soha nem láttunk a világban ennyi erőszakot, ennyi gyűlöletet, mint most.
De van egy másik természet, a Bárány jelleme. Meg vagyok róla győződve, hogy ha nem ápoljuk a Bárány jellemét magunkban, akkor a fenevad jellemének a befolyása alá kerülünk. Az emberiség számára csak ez a két lehetőség létezik: a fenevad és a bárány.
Véleményem szerint a fenevadnak a természete az egyházon, sőt a karizmatikus mozgalmon belül is rendkívül erős. Nem olyasmi ez, amivel mi soha nem találkozunk. Nem olyan kísértésről van szó, ami minket sohasem érint. Mindegyikőnknek el kell határoznia, döntést kell hoznia: engedni fogom, hogy a Bárány természete bennem kiformálódjon! Ha ezt elutasítjuk, akkor már csak egyetlen lehetőség létezik: a fenevad természete. Én azt hiszem, hogy mindegyikőnknek meg kell hozni ezt a döntést még ma. Attól tartok, hogy Isten embereinek nagy része nincs tisztában azzal, hogy ebben választania kell.
