2016. december 2., péntek

Zsoltárok Könyve 119:141-150.

141. Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.
142. Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.
143. Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.
144. Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!
145. Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!
146. Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.
147. Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.
148. Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.
149. Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!
150. Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)