Rod Parsley - A Kereszt 3.

Egy olyan nemzetben, ahol minden egyes templomtorony tetején kereszt volt és elsődleges szerepet játszott minden ház belső építészetében… most a kereszt kiment a divatból. A kereszt annyira ódivatú - mondják. Olyan bigott. Olyan… múlt századi. Gyülekezeteknek akiknek meg kell jelenniük nyilvánosság előtt, a kereszt magasra emelése szegényes marketing stratégia – rossz márkaépítés. Így a modern gyülekezeti házak/templomok megtervezői és pásztorai, akik a tervezőket felveszik, manapság a keresztet nem integrálják a tervükbe. Igen, a kereszt tűnik el városaink képéből és a gyülekezeti platformokról. De egy szélesebb, profánabb és aggasztóbb értelemben önkéntesen távolítjuk el a szívünkből és az értelmünkből. Csendben, folyamatosan, lopva – fanfárok és viták nélkül - eltüntettük a keresztet a tanításokból, a dicséretekből és a mindennapi életünkből. Ennek eredményeként tűnik el a kollektív keresztény tudatunkból is. Igen a kereszt hiányzik, de csak úgy, mint azokban a lengyel osztálytermekben a kereszt alakú árnyék űr ott marad.

A szó szoros értelmében szülésznők vagyunk egy kereszt nélküli újjászületett keresztény generációban. Aggodalomra ad ez okot? Igen egyértelműen és a következő oldalakon meg is fogod látni miért. És mielőtt befejeződik az utazásunk lesz egy személyes, friss és remélhetőleg életet megváltoztató találkozásod a kereszt lábánál. A begyűrűző keresztnélküliségünknek több oka van. Néhány esetben jószívű erőfeszítéseink, hogy megnyerjük a posztmodern amerikaikat Krisztusnak a kereszténység kereszt nélküli verzióját hozta létre. De ahogy John Stott brit teológus int bennünket a Krisztus Keresztje című könyvében: “Nincs kereszténység kereszt nélkül. Ha a kereszt nem a vallásunk központja, Krisztus vallása nem a mienk." Ez igaz. A kereszt középpontja a hiteles, életet adó evangélium meghatározója – az erő evangéliuma meggyógyítja nemcsak a bűn miatti beteg, összetört szívű egyént, de egész kultúrákat is helyreállít. 

Lehetséges, hogy az egyház gyengülő befolyása a sötét és egyre sötétebb kultúránkban egyenes arányban áll a kereszt eltávolításával az üzeneteink lényegéből? Ez egy olyan kultúra, amiben sokan boldogan magukévá teszik Jézust tanítását – a békés közhelyek és szép boldog-mondások hozóját,amelyben azt hirdeti, hogy szeresd ellenségeid, fordítsd oda a másik arcodat, és engedjétek hozzám a gyerekeket. Nem találnak semmi sértőt Jézusban - Gandhi is ezt tartotta Jézusról, amikor ezt mondta: “Kedvelem a Jézusod, de nem kedvelem a keresztényeket!” A kereszt középpontja egy hiteles, életet adó evangélium fémjelzése, amely olyan erővel bír, hogy képes nemcsak egyéneket meggyógyítani, hanem egész kultúrákat is. Az amerikaik néha szívesen látják Jézust prófétaként növekvő számú istenieknek és vallásos ikonjaik hosszú asztalánál, különösen akkor, amikor a prófétikus kijelentései bókolnak az előnyös színben feltüntetett rosszfiúknak, akkor is ha túlságosan jámborak, túlzottan kiváltságosak vagy éppen “zsidók”, akik mindenhol antiszemitának vannak feltüntetve. Viszont a legtöbb esetben 'Jézus a tanító' és 'Jézus a próféta' csodálói elszörnyedve és zavartan hőkölnek vissza Jézustól az Isten Bárányától. Jézust megölték a világ bűneiért. Leköpdösték, Fához szegezték. Saját vérében vonaglott. Kötekedő emberek gúnyolták, akik két nappal korábban még a szemébe sem mertek nézni.

A Kálvária színtere túlságosan csúnya. Túl sok szégyennel átitatott. A bűnök következménye, a bűn zsoldja és a kozmikus igazságszolgáltatás túlságosan aggasztó ahhoz, hogy sokáig gondolkozzon az ember rajta. A jelen kor szelleme mintha azt mondaná “A kereszt összetört Jézusát megtarthatod magadnak. Ha feltétlenül kell nekünk egy Jézus, inkább nemet mondunk rá és az aranyos vasárnapi iskola verziójú Jézust választjuk az ölében ülő gyerekekkel.“ Így egy generáció csendesen lecsúsztatja a keresztet teológiájának falán lévő feltűnő akasztójáról. Kellemesebb, kevésbé igényes képet találunk lógva a helyén. Manapság ha a keresztet megemlítik néhány gyülekezetben vagy templomban, gyakran csak óvatosan tálalják a kereszt jelentését és üzenetét, hogy kellemesebb legyen az üzenet a modern érzékenység számára. Így egy sor könyv igényli a kereszt “újratervezését“, “ újrafordítását” és “újragondolását”.

Fordította: Nagy Andrea